Magyarország benyújtotta az EU felé a kéknyelv mentes státusz elfogadására vonatkozó kérelmét. Döntés jövő év elején várható.

A kéknyelv–betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzőket támadja meg. (Fotó: Pixabay)

Közben december 2-tól a NÉBIH kihirdette a vektormentes időszakot, amelyben egyszerűbben lehet a mentességünket el nem ismerő országokba is szállítani juhokat, szarvasmarhákat. Brüsszel döntése várhatóan még a vektormentes időszak vége előtt megszületik és attól fogva nem kell vérvétel, ill. vakcinázás az exporthoz.

Annak ellenére, hogy öt éve (!) nem volt kéknyelv megbetegedés hazánkban, az EU nem ismerte el mentességünket. Brüsszel – nem vitatva azt a tényt, hogy 2015 novembere óta nem volt Magyarországon pozitív kéknyelv eset – 2018-ban további vizsgálatokat kért annak érdekében, hogy a többi tagállamban elvégzett protokollra alapozva tudja elfogadni hazánk mentes státuszát.

Egy országot akkor ismer el az EU mentesnek, ha a kiegészítő vizsgálati időszak alatt valamennyi megyében ugyanazon, nem vakcinázott állatoktól havonta negatív szerológiai eredményeket tud bemutatni. Mivel ennek a protokollnak eleget tettünk, így minden akadály elhárult a mentes státusz megszerzéséhez.

Magyarország kéknyelv-mentességét az Állategészségügyi Világszervezet (OIE), valamint több nem uniós ország 2018-ban már elismerte. Ezek közé tartozik Törökország is, amely az egyik legnagyobb élőmarha és juh vásárlónk.

Az, hogy az EU eddig nem ismerte el kéknyelv mentességünket, elsősorban a juhtartóknak okozott nehézséget és többlet költséget az olasz bárányexportban, ugyanis a nem közvetlenül vágásra értékesített egyedeket a szállítás előtt kétszer kellett vakcinázni, és a mentességüket negatív vérvizsgálati eredménnyel alátámasztani, ami jelentős többletmunkát és költséget okozott.

A kéknyelv betegségről itt olvashatunk többet, amit a NÉBIH gyűjtött össze.

Forrás: NÉBIH, MÁSZ