Mezőgazdaság
Romlott a paprika külkereskedelmi teljesítménye hazánkban
Az átlaghozam javulása ellenére drágult idén a zöldpaprika, miközben csökkent az exportja és növekedett az importja. Magyarország így is az unió négy legjelentősebb paprikatermesztője között van.
Az átlaghozam javulása ellenére drágult idén a zöldpaprika, miközben csökkent az exportja és növekedett az importja. Magyarország így is az unió négy legjelentősebb paprikatermesztője között van.
Idén a zöldpaprika termésátlaga hektáronként 21 tonna volt, 14 százalékkal múlta felül a 2019. évi hozamot. Az elmúlt évben 1,74 ezer hektárról 100,5 ezer tonna paprikát takarítottak be Magyarországon – idézte KSH adatait a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A termőterület az utóbbi években csökkent:
2009 és 2014 között 2,8 ezerről 1,9 ezer hektárra, majd néhány évig 2,5 ezer hektár körül alakult, de a 2017-et követő évben 27 százalékkal, 1,8 ezer tonnára esett.
A hazai zöldpaprika-külkereskedelem elmúlt évi 3,77 milliárd forintos aktívuma 2020 első kilenc hónapjában 6 százalékkal romlott. A kivitel 11 százalékkal, 15,88 ezer tonnára csökkent ekkor. A legnagyobb exportpiacunkra, Németországba 5 százalékkal, 10,38 ezer tonnára, Ausztriába 28 százalékkal, 1,93 ezer tonnára, Csehországba 24 százalékkal, 1,06 ezer tonnára esett az export. Az import ugyanakkor 13 százalékkal, 7,89 ezer tonnára nőtt 2020 első kilenc hónapjában. Spanyolországból 26 százalékkal, 2,98 ezer tonnára, Észak-Macedóniából 29 százalékkal, 1,12 ezer tonnára nőtt a behozatal, ugyanakkor Németországból 25 százalékkal kevesebb, 1,03 ezer tonna zöldpaprika érkezett.
A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi termesztésű tölteni való paprika egész évben kapható. Az elmúlt években tavasszal darabos kiszerelésben is értékesítettek zöldpaprikát, idén viszont kizárólag a kilogrammos kiszerelés volt jellemző a kínálatban. A belföldi kilogrammos kiszerelésű tölteni való, kisebb méretű (30–70 milliméteres) édes paprika termelői ára 7 százalékkal, kilogrammonként 521 forintra, az ennél nagyobb méretű ára 10 százalékkal, kilónként 676 forintra emelkedett 2020 1–51. hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest. A Budapesti Nagybani Piacra március közepéig elsősorban Spanyolországból és Törökországból érkezett 70 milliméternél nagyobb tölteni való édes paprika, amely a 46. héttől jelent meg ismét.
A belföldi kaliforniai paprika termelői ára 19 százalékkal, 927 forintra emelkedett 2020 16–51. hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest. Az év első felében a spanyol termény volt jelen, átlagosan 1010 forintért, a tavalyinál 25 százalékal drágábban. Az import kaliforniai paprika július elején eltűnt a kínálatból, majd a 46. héten jelent meg ismét, az egy évvel azelőttinél 7 százalékkal magasabb, 742 forintos áron.
Az Európai Unió zöldpaprikatermésének döntő hányadát Spanyolország, Hollandia, Olaszország és Magyarország adja. Szakértők szerint a spanyolországi Almeríában pár éve a paprika termesztése került előtérbe a paradicsom helyett: 2019-ben már 11,57 ezer hektáron termesztettek paprikát.
Az Eurostat adatai szerint Spanyolország és Hollandia is növelte 2020 első kilenc hónapjában az unió belső piacán a zöldpaprika-értékesítést, az előbbi 1 százalékkal, 494 ezer tonnára, az utóbbi 5 százalékkal, 257 ezer tonnára. Az import az uniós adatok szerint ugyanebben az időszakban 7 százalékkal, 161 ezer tonnára nőtt. Legnagyobb mértékben a Törökországból érkező import növekedett: az 56,1 ezer tonna 30 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az EU zöldpaprikaexportja nem változott, 241 ezer tonna volt a jelzett időszakban.
Forrás: Világgazdaság internetes hírportál
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.