Keressen minket

Mezőgazdaság

Kitekintés: 2020. decemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában az ősszel jellemző enyhe idő december első felében is folytatódott, így az őszi vetések döntő részének még nem vagy csak alig alakult ki a fagytűrő képessége. Ez egy hirtelen erős lehűlés esetén lehet probléma. Az USA-ban nagy területen van aszály, és a rekord alacsony hóborítottság sem túl sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.

Közzétéve:

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában az ősszel jellemző enyhe idő december első felében is folytatódott, így az őszi vetések döntő részének még nem vagy csak alig alakult ki a fagytűrő képessége. Ez egy hirtelen erős lehűlés esetén lehet probléma. Az USA-ban nagy területen van aszály, és a rekord alacsony hóborítottság sem túl sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Dél-Amerika déli részén többfelé és Dél-Afrikában a kukorica övtől délnyugatra. Jelentősebb aszállyal sújtott területek (mely a növényzetben is megmutatkozik) továbbra is Argentína, Paraguay és Brazília, valamint Marokkó térségében találhatók (2. ábra). A novemberi csapadékösszeg globális térképén hatalmas különbségeket, jelentős többleteket, valamint nagy hiányokat láthatunk a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).

Európa
Novemberben és december első felében a kontinens jelentős részét érintette az átlagostól eltérő időjárás: északon hőtöbblet, a középső és keleti részeken csapadékhiány, helyenként pedig árvizeket okozó esőzés (4. ábra) is előfordult.
A november 1. és december 8. közötti időszak Európa északi részein (a Balti-tenger térségében, a Skandináv-félszigeten, Oroszország északnyugati részén) különösen enyhe időt hozott (5. és 6. ábra). Ezeken a területeken 2-6 Celsius fokkal is az átlag fölött alakult a hőmérséklet. Európa más területein a szokásostól csak kissé volt enyhébb az idő, jellemzően 2 fokon belül maradt az eltérés. Az ősz utolsó hónapja egyébként a második legenyhébb november volt 2015 után, és a legmelegebb globálisan.
csapadék kevesebb volt az átlagnál a kontinens nagyobb részén, sokfelé az átlagnál 50-80%-kal kevesebb esett (7. ábra). Ezzel szemben különösen Olaszországban, de Spanyolország déli részein, valamint Svédországban és Finnországban több eső eset a szokásosnál. Itáliában december elején egymást érték a mediterrán ciklonok, melyek hatalmas mennyiségű csapadékot zúdítottak főleg az Alpok déli előterére árvizeket okozva.

Az ősz összességében enyhébb időt hozott az átlagosnál, többnyire 0-2 Celsius fokkal volt melegebb a szokásosnál, de a kontinens keleti és északi részein 2-4 fokos volt az eltérés, ami évszakos szinten nagyon soknak számít (8. ábra). A fagyos napk száma nagy területen még a fele sem volt a szokásonak (9. ábra). Kevesebb eső esett a szokásosnál Európa délkeleti részein, Ukrajnában, Oroszország európai területén (10. ábra).

A száraz időjárás lehetővé tette az őszi kalászosok megkésett vetésének befejezését (főleg Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és hazánkban). Ezeken a területeken a növények fejlettségi szintje e miatt el van maradva az optimálistól, bár az enyhe időben sokat javult a helyzet. A későn érkező hideg miatt a fagytűrő képesség még a legtöbb helyen nem alakult ki, egy hirtelen erős fagy ezért károkat okozhat.

Amerikai Egyesült Államok
A november végi száraz periódusnak vetett véget december elején egy, a délkeleti és Atlanti-parti államokon végig söprő vihar. Többfelé esett hó, így a kukorica öv keleti tájain is, akadályozva ezzel a kései betakarítási munkákat. Az ország más részein többnyire a száraz idő folytatódott. Kalifornia déli részén hosszan elhúzódó part felőli szél fújt, ami az újonnan lángra kapott bozóttüzek elterjedését segítette. A déli államokban jellemzően az átlagosnál hidegebb, míg északon melegebb idő uralkodott. Egészen délen is előfordultak fagyok, de a texasi és floridai citrus-termő vidékeket nem érintették.
A hóborítottság december első felében rekord alacsony volt, ami sok problémát okozhat még. A hóréteg ugyanis az őszi kalászosokat védené a túl erős éjszakai fagyoktól (így a kifagyástól), kellő nedvességet biztosítana a tavaszi fejlődéhez és megakadályozná a talaj szélerózióját. Ráadásul nyugaton a hegyekben a hóban tárolt vízkészlet kulcsfontosságú a folyók tavaszi és nyári vízhozamának biztosításához. A víztározók feltöltődése pedig alapvető az ottani élethez, többek között az öntözéshez, a városi vízellátáshoz, az elektromos áramtermeléshez.
Ezen a télen a La Niña várhatóan tetőzik, ami azzal járhat együtt, hogy az ország délnyugati része szárazabb lesz a szokásosnál, pedig arrafelé már így is intenzív az aszály. Az ország északabbi részein (a kukorica öv keleti részén is) ezzel szemben csapadéktöbblet várható a télen.
Az USA kontinentális területének (Alaszka nélkül) jelentős részét érinti aszály, az őszi búza termőterületeknek pedig mintegy 39%-át (11. ábra).

Kelet-Ázsia
Kína keleti részén az átlagosnál hidegebb idő uralkodott, az őszi búza már korábban a téli nyugalmi állapotba került, és most ez történt a repcével is.

Ausztrália
December elején az ország keleti középső tájain forró időjárás okozott hőstresszt a növények számára, a legmelegebb napok középhőmérséklete a 40 Celsius fokot is meghaladta. Ennél délebbre a búza övben futó záporok hátráltatták az árpa, búza és a repce betakarítását, de jelentős késés nem történt. Nyugat-Ausztráliában száraz időjárás segítette a mezőgazdasági munkákat. Az őszi vetések aratása országszerte jól halad, a búzának december elejéig a felét takarították be.

Marokkó
Az ország jelentős részét már csaknem egy éve aszály sújtja, októbertől a szokásos csapadéknak csak a fele hullott le a fő búza és árpa termőterületeken. Az elmúlt héten érkezett csapadék, de ez egyelőre nagyon kevés.

Dél-Afrika
Meleg idő és kiadós csapadék teremt jó körülményeket a kukorica és cukornád fejlődéséhez az ország fő termőterületein, a kukorica övben. Ugyanakkor a déli és nyugati tájakon száraz meleg, napos időjárás segíti az öntözéses gazdálkodás növényeit.

Argentína
Argentína északi termőterületein december elején lokálisan heves esők nyújtottak kellő nedvességet a frissen kelt tavaszi gabonák, olajos magvak és gyapot számára. A tavaszi szárazság után igen jól jött a csapadék ezeken a tájakon. A délebbre fekvő őszi gabona termőterületek azonban most is szárazon maradtak. Az elmúlt hét nagyrészt száraz és szokatlanul meleg idővel telt, ami a kalászosok érését és betakarítását segítette, ugyanakkor a nyári növényeknek kellene a csapadék. December 10-ig a kukorica és a szója 63 és 62%-át vetették el, mely megfelel a tavalyi szintnek. A kalászosok betakarításával 57%-on állnak, kissé elmaradva az előző évtől.

Brazília
Brazíliában heves záporok öntözték a tavaszi aszály után a déli mezőgazdasági területeket. A nedves idő meleggel is párosult, ami egyaránt jót tett a cukornád- és a kávéültetvényeknek.  A délebbre eső termőterületek azonban kimaradtak a csapadékból.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2020. december 16.

1. ábra VHI Index 2020. december első dekádjában (forrás: www.fao.org) (VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

 

2. ábra ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. december első dekádjában (forrás: www.fao.org) (ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

 

3. ábra 2020. november csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org) (A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok.)

 

4. ábra Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. november 1. és december 15. között (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hő többlet)

 

5. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

6. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszakban előfordult legalacsonyabb hőmérsékletek (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

7. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

8. ábra A 2020. őszi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

9. ábra A 2020. ősszel előfordult fagyos napok (Tmin<0 Celsius fok) számának aránya a sokéves átlagoz viszonyítva (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

10. ábra A 2020. őszi csapadékösszeg a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

11. ábra Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban 2020. december 8-án (forrás: usda.gov) (vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)

Forrás: Magyar Meterológiai Szolgálat

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom