Keressen minket

Vadászat

ÚTIBESZÁMOLÓ: Egy oryx bika nyomában

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Régi olvasómtól kaptam egy levelet, aki munkája miatt Földünk megannyi országában hosszabb, rövidebb ideig megfordulhatott. Egy szálloda éttermében ült mellém, rajtam vadászöltöny volt, megszólított, hiszen maga is vadászik. Sőt! Évek teltek el azóta és most Afrikában járt. Kaptam tőle egy írást, fotókkal. Tanult, világot látott, nyitott ember. Útibeszámoló következik: irány Dél-Afrika!

Dél-Afrika a hely, ahová bármikor szívesen visszatérek. Vonz az, hogy odavalósi a világ legszebb hölgye, és ezen felül jó pár vadászbarátom él a világ túlsó felén. Ők a Sarki-forrásról elnevezett vadászház körül igyekeznek gyarapítani a vadat. Értenek hozzá. Profik. Nem egyszerűen tulajdonosok: ők gazdái is vadnak.

Isztambul Fotó: Szabó P. L. Antal

Ugyan, egyre kevesebb időre tudok odamenni, de a meglátogatásuk nem maradhat ki, akármilyen rövid is. Félek attól is, hogy betiltják a trófeavadászatot, és okafogyottá válik a vadászati turizmus, pedig ennek köszönheti az ottani vadállomány a példa értékű egyedeit. Hála az égnek, nem ez az egy ország bizonyítja a vadászat ebben betöltött, kivételes fontosságú szerepét. Sajnos Kenya az ellenpélda: a vadászati tilalom dacára, sőt inkább következményeként, tragikusan csökkent a vadászható vadfajok száma. Viszont, ha ez lép életbe és a trófea behozatali tilalmat rendelnek el az USA-ban és az Egyesült Királyságban, akkor az, aki ebből él Dél-Afrikában, kénytelen lesz minél több vadat még a határidő lejárta előtt elejteni és semmi érdekeltsége nem lesz ezután a vadállomány szaporításában. Azaz: valami visszafordíthatatlan indul el, sok évtizedes vadgazdálkodás, fajgazdagság, élőhelypusztulás és felsorolni is nehéz, hogy mi történhet akkor, ha uratlanná válik egy terület… A világ feszülten figyeli a természetvédelem aktivitását, miközben az öreg kontinensen felismerte a természetvédelem, hogy a vadgazdálkodással együtt az teljes ökoszisztéma lehetőséget kap…

Röpke két óra Isztambulig, aztán ott kellene rostokolnom órákat a röpülőtéren. Inkább kimegyek a „városkába” – döntöttem el. Döbbenten vettem tudomásul, hogy a helyi taxisoknak fogalma sincs, hol a nagy bazár! De legalább a Boszporusz egyik hídján átporoszkálok. Az út hosszú és végül taxi mellett döntök, de egy taxisofőr úgy átvág, hogy nyekkenek bele. Költse a hasznot gyógyszerre, és további bűvésztrükkök elsajátítására – többet nem morgolódok, megannyi kilométer áll még előttem.

A Boszporusznál Fotó: Szabó L. P. Antal

A reptér forgalmas és elhatározom, hogy csakis a „B vitamin” tartalékaim feltöltése végett rendelek egy sört a vacsorához, de már a repülőn! A tízórás repülőút alatt még a hajam is kinőhetne. Ellenben, az időzóna egyezik a magyarral. Johannesburgban egy ismerőssel találkozom a következő beszállás előtt, aztán irány Port Elizabeth

Pihenő. Johannesburg, nemzetközi repülőtér Fotó: Szabó L. P. Antal

Egy kedves hölgy panaszkodik a stewardessnek, hogy elviselhetetlen a „légkondi” által okozott huzat a helyén. A leghátsó sorban, a folyosónál ülök, ahol ez tűrhető mértékű. Felkínálom neki az ablak melletti ülést, és örvendezve elfogadja. Aztán csendesen telik az idő a fedélzeten. Hála Istennek!

Isztambul: rántotthús marhából   Fotó: Szabó L. P. Antal

Port Elizabethben nagy nehezen, megszereztem a poggyászom és mikor kikecmergek, Bennie fogad, szívélyesen, mint régi barátot. Megbeszéljük, hogy leginkább oryx antilopra fájna a fogam, amiből az ő területükön van is néhány. Bennie biztosra akar menni, így egy szomszéddal szervezi le a másnapi vadászatot. Rábízom. Késő este érünk Bontebok Lodge-ba, meglehetősen fáradt vagyok.

A főépület nappalijában büszkén mutatnak máris egy új trófeát a falon: egy fekete lóantilop. A bőr, a te antilopod volt – teszi hozzá. Megnyugtató és örvendetes, hogy itt az elejtett vad minden egyes porcikáját megbecsülik.

Délafrikai alkony kunyhókkal Fotó: Szabó L. P. Antal

A vacsorát egy rendkívül buzgó szakács tálalja, aztán egy viszki jég nélkül és egy „tőgymeleg” sör zárja a napot, miután udvariasan jó éjszakát kívánok és tusolás után elvackolódom a szokott szobámban. Hideg van. Az ablak alatt egy kicsiny fűtőtest szerénykedik. Maximumra állítom be, de nem „izzadok” még így sem. Emlékezetem szerint, volt az ágyban valami villanyos melegítő, de most nem lelem meg. Ellenben, pont van nálam egy nyestkutya bunda, amit átminősítek takarónak, így a kihűlés elkerült.

Naplemente. Dél-Afrika Fotó: Szabó L. P. Antal

Másnap reggel a vadászatra használt pick-up szélvédőjéről vékony jeget kaparok le indulás előtt. Globális felmelegedés? Egy kurta óra autózás után, ami közben felvettük a nyomkövetőnket Pearlstonban, elérünk a kérdéses területre. Előkerül a tulajdonos, és szemmel láthatóan, nagyon jól esik neki, hogy afrikaans anyanyelvén köszöntöm. A megbeszélés persze már angolul zajlik. Van egy félszarvú oryx tehén is a környéken. Arra hívja fel a figyelmünket, ha különleges trófeára vágynánk. (Mi másra?) Mutatja az irányt, ahol számíthatunk az antilopok megjelenésére, egy nem túl magas domb vonulaton, majd elköszönünk. Vadásszunk csak nyugodtan. Bizalma jólesik. Mi magyarok nagyra értékeljük az ilyesmit. Tudjuk mit jelent.

Patak Bontebok Lodge mögött. Amíg aszály volt, kiszáradva is láttam medrét. Fotó: Szabó L. P. Antal

Alig megyünk talán ötszáz métert, amikor megállunk, mert Bennie valamit látott. Kiszállunk. Amilyen jónak tűnt a csöppnyi távcsövem egy hatalmashoz képest a boltban, most nem megyek vele semmire. Ott is hagyom az autóban.

Blesbok csapat, néhány rendellenes színű példánnyal az élen masírozik lassan lefelé a domboldalon, oryxokkal kísérve. Egy nagy bika lemarad tőlük, és megáll sokkal feljebb. Végre én is meglátom! Persze messze, nagyon messze vannak!

Fekete lóantilop Fotó: Szabó L. P. Antal

A terv: a bozót takarásában megpróbálunk lőtávolba kerülni. Előtte bemutatják a dupla lábú lőbotot, amin fixálni kell a puskát, és előre hátra mozgatva lehet a lövés magasságát beállítani. Na, ilyet se ettem még… De nem tűnik ördögtől valónak a megoldás. Ám legyen! A mi nyomkövetőnk, meg egy, ehhez a területhez tartozó nyomozó tart még velünk.

Isztambulban kénytelen voltam a spéci vadászcipőmet kidobni, mert feltörte a jobb talpam. Szóval minden elég furcsán indul, meg ez a lőbot, de a két helyi nyomolvasó, azért megnyugtató. A cipőre visszatérve sajnos nem vettem észre, hogy kisajnálták belőle a betétet. Ezért vadonatúj, impregnált, hasított bőr topánkában próbálom Benniet minél halkabban követni. A .308 Winchester Magnum kaliberű, helyben, olcsón bérelt, kitűnő puska, gyorsító nélkül szerelt, de természetesen, még nincs csőre töltve. Mire odaérünk, ahol a bika állt, addigra a blesbokok (tarka lantszarvú antilop) nekünk jobbra elvonultak lefelé. Az oryxok meg csak egy kissé jobbra, de felfelé, belementek a bozótba.

Persze követjük őket. Aggódnom nem kell, mert a helyiek úgy ismernek minden követ, sziklát bokort, hogy még éjjel sem tévednének el. Szép is volna, ha mi is elvesznénk a vendéggel valamely nádasban, vagy a Dunántúl egy-egy erdejében. Jó idő után Bennie megáll, és közli, hogy 13 méterre vannak az antilopok előttünk a sűrűben. Na tessék!

Port Elizabeth-től nyugatra, a Fokvárosba vezető országút. Balról narancssárga színben aloe virágok  Fotó: Szabó L. P. Antal

Nem látom meg őket, egyszerűen nem sikerül megpillantani a csapatot, azok pedig kereket oldanak. Újabb kilométeres séta után megpillantunk végül két oryxot. Mit ne mondjak, jó messzire, de mire a céltávcsőbe varázsolnám akár csak egyiket is, már mehetnékjük támad, és a lövés lehetősége elmúlik. Semmit nem mondanak kísérőim. Ismernek. Ez a vadászat ilyen. Újabb gyaloglás vár ránk. Semmi szokatlan! A nemes vadak most lefelé indultak. Egy magasabb helyről meg is pillantjuk őket végre!

Négyen vannak! Köztük egy kivételesen szép bika! Csak, sajnos, ők is megláttak minket, és eloldalognak. Pedig már kacérkodtam a gondolattal, hogy a magaslat peremén hasra vetődve próbálok lövést leadni. Most nem kellett sokat fáradoznunk. Takarásban haladtunk előre, az állatok pedig csakhamar megálltak. Már nem voltak túl közel. Amikor a lőbotot leszúrta Bennie, az oryxok ez idő alatt sem mozdultak. (A mi hagyományainkhoz képest, kicsit túlzottan is buzgólkodott körülöttem, de bánta a csuda! Egy szavam se!).

Az oryx bika terítéken, szájában az utolsó falat. Gemsbuck-nak hívják a helyiek. Az osztrákok a zergebakot meg Gemsbock-nak. Alighanem az arcuk hasonló mintázata miatt lett így.  Fotó: Szabó L. P. Antal

Én meg, akár az első bálas szűzlány! Kitör rajtam az izgalom, a vadászláz, ami természetes, de nem örvendetes. Pedig nem először járok náluk. Szegény Bennie nem tudja elégszer suttogni, hogy nyugodjak már le. Oké! Oké! – nyugtáztam. Végre, visszatartott légvétellel, néhány perces „kóválygás” után, fixen áll a célkereszt a bal vállon, és elhúzom a ravaszt. A bika nem rogyott tűzben, de nagyon jól jelzett, tehát megérte „kitürelmeskednem” : Nem is tudom hirtelen, hogy van-e ilyen magyar szó vagy valamelyik idegen nyelvből ugrott be, de biztos, hogy a jelentéstartalma magyarra fordítva ezt jelenti – nyersen. Nagyon féltem, hogy hibázok, vagy rossz helyen találom el, de Bennie „Good shot! Reload!” (Jó lövés! Tölts újra!) helyre billentette a lelkivilágomat. Ismétlésre is biztatott, de esetleg, csak csak „hátsó lapocka” (azaz: farba) lövésre lett volna lehetőségem, amit inkább kihagytam.

Oryx bikám Fotó: Szabó L. P. Antal

Csakhamar a rálövés helyén voltunk. A nyomkövetők balra mentek a bozótba, feltéve, hogy a sebesült vad nem a jobbra eső, nyíltabb terepen indul el. Rutinos, öreg kísérők. Még a bozótban tanulták a mesterséget. Mire mi vért találtunk, a fekete fiúk addigra jeleztek, hogy előttünk balra ott áll a bozótban a sebesült! Elképesztő. Meg is láttam a sziluettjét a hatalmas szarvakkal a sűrű bokros mögött. – Ha látod, lődd meg. Rossz helyre nem mehet! – így Bennie. Az antilop jól kivehető nyakirészét láttam. Merész és kockázatos lövések közé tartozik a nyaklövés, de itt az első alkalommal, nyakölvéssel, négy vadat is terítékre hoztam! Sőt, az osztrákoknál a második zergémet is így ejtettem el. Nem tétováztam most se. “Oké” – érkezett a dörrenés után kísérőm válasza. Mindent látott, nem kellett magyarázni egyikőnknek sem és már a sapkája után nyúlt. Én pedig fogadtam a gratulációkat. – Elfeküdt már. Menjünk “Neck-Las” azaz “Nyak Laci” – ahogyan elkereszteltek. Bár tudom mit jelent, mégis nekem továbbra is nyakláncra rímmel, tehát “necklace”-re! Ám nincs mit tenni, az ember kapja a nevét és ritkán választhatja azt meg.

Az Indiai-óceán felé, ahonnan visszakanyarodva fordul a gép Port Elizabeth leszálló pályályára

Mint utóbb kiderült, hogy az első lövés is jó lapocka lövés volt, de a második metsző pontos célzás után végül helyben maradt. Bennie és a helyi fekete kísérőink a korát saccolják. Még egy év, talán kettő, – néz fel az idősebbek kísérőm: aztán elpusztul. Öreg volt már….

Szivárvány Pearstone környékén Fotó: Szabó L. P. Antal

Minden egyéb helyett: Itt a vadnak járó kötelező tiszteletadás a lehető legszebb pozícióba hozott állat lefényképezése, vadászostól, puskástól, kísérővel és anélkül. Ez a gyönyörű, hihetetlen nagy szarvval ékeskedő antilop utolsó falatot, én pedig töretet is kaptam, mert nagyon tetszett, amit erről a hagyományról meséltem. A fekete kísérőim csodálkozva hallgatják, természeti népek és megtisztelve követik a magyar hagyományokat, talán egy kicsit követik is. Furcsállják is, hogy ennyire tiszteljük a vadat, de megnyugtatom, ahogy ők feldolgozzák és minden porcikáját hasznosítják – ugyanezt tanúsítja. Persze a vadászat funkciója, mint élelem és egyéb tárgyak készítése a vadból, itt életforma…

Baie dankie, my vriende! Totsiens! Köszönöm szépen, barátaim! Viszlát!

Búcsú Port Elizabethtől Fotó: Szabó L. P. Antal

Két nap múlva újra Európában azért annyi mégis eszembe jut, hogy amint összecihelődtem másnap reggel, na mi volt, amit megtaláltam az ágy ablak felőli szélénél? Igen! A villanyos ágymelegítő kapcsolója. Persze, fáradt voltam…

 

Kép és szöveg: Szabó L. P. Antal

Vadászat

KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Vadásztársaságok és a szakigazgatás számára fejlesztett vadgazdálkodási statisztikai programjával mutatkozott be Belgrádban, a Szerbiában élő Fenyvesi István. Az alapvégzettségét tekintve a programozó informatikus, de szabadidejében vadászó szakember az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés számára, hogy a fővárosban, Szerbia legnagyobb vadászati, horgászati és hajózási kiállításán számolhatott be a fejlesztésekről.

Fenyvesi Istvánnal a nagyközönség két éve, az újvidéki könyvvásáron találkozhatott először, ahol Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője egy standon gyűjtötte össze a tudományos szakembereket. Fenyvesi István elmondta, hogy az adatok feldolgozásának szükségességére és az eredmények statisztikai feldolgozására először a Szenttamási Vadásztársaság elnökeként figyelt fel.

Fenyvesi István Belgrádban. Fotó: Agro Jager News

1981-től informatikai mérnök és szenvedélyes vadász. A legnagyobb problémát abban látja, hogy nincs adatszinten rögzítve, egy-egy vadászterületen belül, az elejtett vad mennyisége és annak minősége. Ez egy-egy év vonatkozásában, s egy-egy terület életében nem is jelentős, de évtizedes léptékben, úgy, hogy a társaságok vezetősége, munkásai, beosztottai cserélődnek és az információ elveszik, már jelentős veszteség.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A cél tehát az, hogy modernizáljuk a napi munkát és ne csak társasági, hanem régiós, és országos viszonylatban is átlátható adatsorokat kapjunk. Ebbe a munkába csatlakozott be Ristic professzor, aki az Újvidéki Egyetem vadászati professzoraként a trófeaelbírálásról adott ki szakkönyvet Szerbiában. Fenyvesi István ehhez csatlakozva adatbázist épített és mai nyelvezettel élve, megvalósították az interdiszciplináris kutatásokat.

Konkrétan egy trófea elbírálási alapot alkottak. Az adatokat összegyűjtve, a vad elejtésének helyétől kezdve egységesen kezelik. Ezeket az adatokat a szerbiai hiteles törvényes szabályzattal összehangban kitöltik.

Belgrád: Balról Fenyvesi István barátai társaságában. Fotó: Agro Jager News

Ezek után az adatbázisba beviszik a további mérési adatokat, amely automatikusan kitölti és kiszámolja a trófeák pontjait.

Ezzel a programmal nem kell számolni. Amikor tervezik az évi vagy a tízéves stratégia tervet, a vadászatra jogosultak, akkor ebben a táblázatban azonnal látható, hogy melyik határrészekben, milyen eredményeket értek el.

Az egységesítés miatt körzetek szerint is látni lehet, hogy miként alakul az őz állománya és terítékadatai.

Ez a tervezésre kifejezetten jó hatással bír és valós adatokkal dolgoznak. Jó lehetősége a programnak, hogy fényképeket is lehet csatolni. Ma muflonra, szarvasra, vaddisznóra és őzre készítették el a programokat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Könnyű használni, az adatok átláthatóak.

Fenyvesi István kiemelte, hogy Belgrádban különleges élménynek számított előadást tartani. Nagy megtiszteltetés, abból az aspektusból pedig különösen, hogy olyan, a vadgazdálkodásban – Szerbia szerte – elismert szakember támogatta és használja kutatásaiban a programot, mint Prof. Dr. Zoran Ristic.

Fenyvesi István előadása közben. Fotó: Agro Jager News

Szerbiában a vadászok és a lakosság is rajong a vadászatért. Sokat tesz érte a kormány, összefognak a vadászok, Vajdaságtól egészen Szerbia magashegyi vadászterületéig. A vadászok Szerbiában összetartanak és nagyon sokan ismerik egymást. Gyorsan tájékozódnak és gyorsan terjednek a hírek. Összetartó közösség, akik nemcsak vadászni szeretnek, hanem tesznek is a vadért. Ehhez a munkához lehet segítség ez a program, hogy régiós, avagy ágazati szinten is átlátható lehessen a gyakorlati munka, a gyakorlati eredmény, hiszen a hivatásos vadászok munkáit, eredményeit pontosan ellenőrizni és felügyelni kell. A gyakorlati munka irányítását a mérnökökre, a vadgazdamérnökökre kell bízni, akik meghatározzák a hosszú távú stratégiai irányokat. Ehhez a széles ismeretek mellett pontos adatsorokat kell biztosítani. Ebben a munkában lehet segítség ez a program – tájékoztatta Belgrádból az Agro Jager Newst Fenyvesi István.

Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Tovább olvasom

Vadászat

12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében

Print Friendly, PDF & Email

A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki a vadelütések megelőzése érdekében:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki a vadelütések megelőzése érdekében:

Fotó: Rendőrség

1. Lassíts❗ A megengedett legnagyobb sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell haladnia. Ha lakott területen kívül 90 helyett csak 80 km/óra sebességgel mész, jóval több időd lesz reagálni egy esetlegesen hirtelen felbukkanó vadra.
2. Kapcsold be a biztonsági övet❗ Már nem lesz rá időd, mielőtt a fékre taposol.
3. Kapcsold fel a távolsági fényszórót❗ Így nagyobb területet láthatsz át. Szembejövő forgalom esetén természetesen kapcsold le a reflektort!
4. Tudj róla, hogy szembejövő forgalomnál nehezebb észrevenni a közelben lévő vadállatokat❗ A sebesség csökkentése segíthet.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

5. Tarts nagyobb követési távolságot❗ Az elöl haladó gépkocsi is ugyanúgy bármikor hirtelen fékezésre kényszerülhet.
6. Folyamatosan figyeld az út két oldalát is❗ Vezetés közben az ember hajlamos elmerengeni – különösen éjszaka egy kihalt úton.
7. Ha vadat látsz, lassíts❗ A vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek. Van, hogy nem mozdulnak, de az is lehet, hogy megugranak és valamelyik irányba vágtatni kezdenek.
8. Ha egy őzet vagy szarvast látottál, számíts többre is❗ Általában ezek az állatok csoportokba verődnek.
9. Dudálj, ha vadállat van az úttesten❗ A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látják a járművet, a hangjelzés segíthet nekik, hogy tudják, merről jön a veszély. Vigyázz azonban, ha az állat nem az úton áll – lehet, hogy a hangtól megriad és pont a kocsi elé ugrik.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

10. Lakott területen belül is találkozhatunk őzekkel vagy más vadállatokkal. Általában sötétedés után jönnek elő, de gyakorlatilag bárhol és bármikor felbukkanhatnak, ezért legyél ezeken a területeken is nagyon körültekintő❗
11. Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezz, adj hangjelzést, de ne rántsd félre a kormányt, még ha így el is ütöd az állatot❗ Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva sokkal súlyosabb baleset következhet be.
12. Ha elpusztult vadállatot látsz az úton, hívd a 112 segélyhívó számot❗ Ne próbáld meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult állatot ne vidd magaddal, az lopásnak számít!

Forrás: Rendőrség
Tovább olvasom

Vadászat

A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon

Print Friendly, PDF & Email

Máté Balázs hivatásos vadász élménybeszámolója:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2024 .04.13-án reggel az orgoványi vadásztársaság területén elkezdtük az idei évi őzbakvadászatot. Máté Balázs hivatásos vadász kísérte az aznapi első vendéget, aki tagtársunk, Heródek Zoltán testvére, Heródek Imre volt.

Heródek Imre születésnapi bakja. Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

Így mesélt róla:

Azon a reggelen ismert bakra mentünk ki, ami rendszeresen tartotta a helyét. Ezen a reggelen azonban nem találtuk a megfigyelt helyen, így haladtunk tovább a területen, mivel több, rendellenes agancsú bakot is számon tartottunk a területen.

Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

Végül is nem találkoztunk egyik kiszemelt bakkal sem, így félig-meddig el is engedtük a reggeli vadászatot. Egy utolsó esélyt adva még magunknak visszamentünk arra a helyre, ahol reggel kezdtük a vadászatot. Megérkezve a reggeli kezdés helyszínére és észleltünk egy sutát, ami gidájával legelészett a vetésen. Hirtelen felállt a keresett bak is.

 

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Mivel egy nagyon nyitott területről volt szó, gyors gondolkodás után a cserkelés mellett döntöttünk. Ez utólag jó döntésnek bizonyult. Kb. 150 méter körül lehettünk a kiszemelt bakhoz, amikor a lőbotot felállítottam a vendégnek. „Ha jó a pozíció, lőjjön!” – mondtam. Ebben a pillanatban azonban a bak vissza lefeküdt a másik két tarvaddal együtt. Ekkor döntöttünk úgy, hogy közelebb cserkeltünk hozzájuk, mivel a nagy takarás miatt, nem ítéltem biztonságosnak a lövést. 70-80 méterre járhattunk mikor felállt az egyik tarvad.

Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

A lőbotot leraktam és mondtam Imrének „Figyeljen mert a bak fel fog állni”. Körülbelül fél perc várakozás után fel is állt a vad, melyet egy lapockalövés helyben is marasztalt. Megszokott, kötelező „cigarettaszünetet” megtartva elindultunk a bak felkereséséhez, ami megint csak nem bizonyult egyszerűnek a nagy vetésnek köszönhetően. Végül megtalálva a bakot, birtokba vette a vendég. Ezután terítéket készítettünk és elindultunk a vadászházhoz. A vendég nagyon örült, mivel 50. születésnapjára kapta az őzbakot. Élete első abnormális őzbakját lőtte meg. A bak korát 4-5 évesre becsüljük, melynek súlya 300-320 gramm körül várható. Pontos súlyát és korát a bírálat után tudjuk megmondani.

Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

A vadásztatást kora délután folytattam tovább, amikor is a vendég, tagtársunk Heródek Zoltán volt. Nagyon bíztam benne, hogy hasonló sikerrel jár, mint reggel a testvére. A területre kiérve nagyon gyenge őzmozgást tapasztaltunk. Nagyon sokáig őzet sem láttunk, majd este 7 óra után megélénkült a határ. Az első bak, egy öreg hatos bak volt, amit a beállt helyen meg is találtunk. Vendégem, Zoli egy jól irányzott lapockalövéssel sikeresen terítékre is hozta, 147 méter távolságról. A területen haladva tovább, megpillantottam egy másik őzbakot is. Gyors bírálat után a vendégemnek mondtam: „Jó osztott szárú bak. Elejted-e? Vendégem kiszáll a kocsiból és pontos lapockalövéssel terítékre is hozta, kb.180 méter távolságról. Terítéket elkészítve fényképeket készítettünk, majd elindultunk befele a vadászházhoz.

Osztott szárú bak korát 5-6 évesre becsüljük 350-380 grammra pedig a súlyát.

Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

14-én reggel újabb vendéget kísértem őzbakra, aki szintén tagtársunk, Baski Gábor volt. Aznap reggel egy általam ismert öreg, abnormális bakra néztünk rá. A területre kiérve tapasztaltuk, hogy a kiszemelt őzbak, egy fiatal barkás bakkal feküdt a magas fűben. Másodperc töredék része alatt a bak felkelt és egy többhektáros nádasba váltott be. A bak beváltás helyszínére érve, megpillantottuk a kiszemelt őzbakot kb. 80 méterre. Gyors bírálat után. – felismerve a bakot -, Gábornak engedélyt adtam az elejtésre, melyet egy nyaktőlövéssel szépen terítékre is hozott. A teríték elkészítése után fotók készültek a bakról. Bak korát 6-7 évesre,  súlyát pedig 330-350 grammra becsüljük.

Baksi Gábor által elejtett őzbak. Fotó: Máté Balázs – Agro Jager News

Végeredményként a négy elejtett bakból három abnormális aganccsal rendelkezett. A terület borítottsága miatt, hivatásos vadászként aggályosnak tartottam a vadászat sikerét, ezért örültem nagyon az eredménynek. Úgy gondolom, jól kezdtük a vadászidényt.

 

Írta és fényképezte:  Máté Balázs hivatásos vadász

 

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom