Keressen minket

Mezőgazdaság

Kitekintés: 2020. decemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában az ősszel jellemző enyhe idő december első felében is folytatódott, így az őszi vetések döntő részének még nem vagy csak alig alakult ki a fagytűrő képessége. Ez egy hirtelen erős lehűlés esetén lehet probléma. Az USA-ban nagy területen van aszály, és a rekord alacsony hóborítottság sem túl sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában az ősszel jellemző enyhe idő december első felében is folytatódott, így az őszi vetések döntő részének még nem vagy csak alig alakult ki a fagytűrő képessége. Ez egy hirtelen erős lehűlés esetén lehet probléma. Az USA-ban nagy területen van aszály, és a rekord alacsony hóborítottság sem túl sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Dél-Amerika déli részén többfelé és Dél-Afrikában a kukorica övtől délnyugatra. Jelentősebb aszállyal sújtott területek (mely a növényzetben is megmutatkozik) továbbra is Argentína, Paraguay és Brazília, valamint Marokkó térségében találhatók (2. ábra). A novemberi csapadékösszeg globális térképén hatalmas különbségeket, jelentős többleteket, valamint nagy hiányokat láthatunk a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).

Európa
Novemberben és december első felében a kontinens jelentős részét érintette az átlagostól eltérő időjárás: északon hőtöbblet, a középső és keleti részeken csapadékhiány, helyenként pedig árvizeket okozó esőzés (4. ábra) is előfordult.
A november 1. és december 8. közötti időszak Európa északi részein (a Balti-tenger térségében, a Skandináv-félszigeten, Oroszország északnyugati részén) különösen enyhe időt hozott (5. és 6. ábra). Ezeken a területeken 2-6 Celsius fokkal is az átlag fölött alakult a hőmérséklet. Európa más területein a szokásostól csak kissé volt enyhébb az idő, jellemzően 2 fokon belül maradt az eltérés. Az ősz utolsó hónapja egyébként a második legenyhébb november volt 2015 után, és a legmelegebb globálisan.
csapadék kevesebb volt az átlagnál a kontinens nagyobb részén, sokfelé az átlagnál 50-80%-kal kevesebb esett (7. ábra). Ezzel szemben különösen Olaszországban, de Spanyolország déli részein, valamint Svédországban és Finnországban több eső eset a szokásosnál. Itáliában december elején egymást érték a mediterrán ciklonok, melyek hatalmas mennyiségű csapadékot zúdítottak főleg az Alpok déli előterére árvizeket okozva.

Az ősz összességében enyhébb időt hozott az átlagosnál, többnyire 0-2 Celsius fokkal volt melegebb a szokásosnál, de a kontinens keleti és északi részein 2-4 fokos volt az eltérés, ami évszakos szinten nagyon soknak számít (8. ábra). A fagyos napk száma nagy területen még a fele sem volt a szokásonak (9. ábra). Kevesebb eső esett a szokásosnál Európa délkeleti részein, Ukrajnában, Oroszország európai területén (10. ábra).

A száraz időjárás lehetővé tette az őszi kalászosok megkésett vetésének befejezését (főleg Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és hazánkban). Ezeken a területeken a növények fejlettségi szintje e miatt el van maradva az optimálistól, bár az enyhe időben sokat javult a helyzet. A későn érkező hideg miatt a fagytűrő képesség még a legtöbb helyen nem alakult ki, egy hirtelen erős fagy ezért károkat okozhat.

Amerikai Egyesült Államok
A november végi száraz periódusnak vetett véget december elején egy, a délkeleti és Atlanti-parti államokon végig söprő vihar. Többfelé esett hó, így a kukorica öv keleti tájain is, akadályozva ezzel a kései betakarítási munkákat. Az ország más részein többnyire a száraz idő folytatódott. Kalifornia déli részén hosszan elhúzódó part felőli szél fújt, ami az újonnan lángra kapott bozóttüzek elterjedését segítette. A déli államokban jellemzően az átlagosnál hidegebb, míg északon melegebb idő uralkodott. Egészen délen is előfordultak fagyok, de a texasi és floridai citrus-termő vidékeket nem érintették.
A hóborítottság december első felében rekord alacsony volt, ami sok problémát okozhat még. A hóréteg ugyanis az őszi kalászosokat védené a túl erős éjszakai fagyoktól (így a kifagyástól), kellő nedvességet biztosítana a tavaszi fejlődéhez és megakadályozná a talaj szélerózióját. Ráadásul nyugaton a hegyekben a hóban tárolt vízkészlet kulcsfontosságú a folyók tavaszi és nyári vízhozamának biztosításához. A víztározók feltöltődése pedig alapvető az ottani élethez, többek között az öntözéshez, a városi vízellátáshoz, az elektromos áramtermeléshez.
Ezen a télen a La Niña várhatóan tetőzik, ami azzal járhat együtt, hogy az ország délnyugati része szárazabb lesz a szokásosnál, pedig arrafelé már így is intenzív az aszály. Az ország északabbi részein (a kukorica öv keleti részén is) ezzel szemben csapadéktöbblet várható a télen.
Az USA kontinentális területének (Alaszka nélkül) jelentős részét érinti aszály, az őszi búza termőterületeknek pedig mintegy 39%-át (11. ábra).

Kelet-Ázsia
Kína keleti részén az átlagosnál hidegebb idő uralkodott, az őszi búza már korábban a téli nyugalmi állapotba került, és most ez történt a repcével is.

Ausztrália
December elején az ország keleti középső tájain forró időjárás okozott hőstresszt a növények számára, a legmelegebb napok középhőmérséklete a 40 Celsius fokot is meghaladta. Ennél délebbre a búza övben futó záporok hátráltatták az árpa, búza és a repce betakarítását, de jelentős késés nem történt. Nyugat-Ausztráliában száraz időjárás segítette a mezőgazdasági munkákat. Az őszi vetések aratása országszerte jól halad, a búzának december elejéig a felét takarították be.

Marokkó
Az ország jelentős részét már csaknem egy éve aszály sújtja, októbertől a szokásos csapadéknak csak a fele hullott le a fő búza és árpa termőterületeken. Az elmúlt héten érkezett csapadék, de ez egyelőre nagyon kevés.

Dél-Afrika
Meleg idő és kiadós csapadék teremt jó körülményeket a kukorica és cukornád fejlődéséhez az ország fő termőterületein, a kukorica övben. Ugyanakkor a déli és nyugati tájakon száraz meleg, napos időjárás segíti az öntözéses gazdálkodás növényeit.

Argentína
Argentína északi termőterületein december elején lokálisan heves esők nyújtottak kellő nedvességet a frissen kelt tavaszi gabonák, olajos magvak és gyapot számára. A tavaszi szárazság után igen jól jött a csapadék ezeken a tájakon. A délebbre fekvő őszi gabona termőterületek azonban most is szárazon maradtak. Az elmúlt hét nagyrészt száraz és szokatlanul meleg idővel telt, ami a kalászosok érését és betakarítását segítette, ugyanakkor a nyári növényeknek kellene a csapadék. December 10-ig a kukorica és a szója 63 és 62%-át vetették el, mely megfelel a tavalyi szintnek. A kalászosok betakarításával 57%-on állnak, kissé elmaradva az előző évtől.

Brazília
Brazíliában heves záporok öntözték a tavaszi aszály után a déli mezőgazdasági területeket. A nedves idő meleggel is párosult, ami egyaránt jót tett a cukornád- és a kávéültetvényeknek.  A délebbre eső termőterületek azonban kimaradtak a csapadékból.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2020. december 16.

1. ábra VHI Index 2020. december első dekádjában (forrás: www.fao.org) (VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

 

2. ábra ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. december első dekádjában (forrás: www.fao.org) (ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

 

3. ábra 2020. november csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org) (A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok.)

 

4. ábra Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. november 1. és december 15. között (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hő többlet)

 

5. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

6. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszakban előfordult legalacsonyabb hőmérsékletek (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

7. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

8. ábra A 2020. őszi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

9. ábra A 2020. ősszel előfordult fagyos napok (Tmin<0 Celsius fok) számának aránya a sokéves átlagoz viszonyítva (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

10. ábra A 2020. őszi csapadékösszeg a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

11. ábra Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban 2020. december 8-án (forrás: usda.gov) (vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)

Forrás: Magyar Meterológiai Szolgálat

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom