Keressen minket

Mezőgazdaság

Kitekintés: 2020. decemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában az ősszel jellemző enyhe idő december első felében is folytatódott, így az őszi vetések döntő részének még nem vagy csak alig alakult ki a fagytűrő képessége. Ez egy hirtelen erős lehűlés esetén lehet probléma. Az USA-ban nagy területen van aszály, és a rekord alacsony hóborítottság sem túl sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.

Közzétéve:

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában az ősszel jellemző enyhe idő december első felében is folytatódott, így az őszi vetések döntő részének még nem vagy csak alig alakult ki a fagytűrő képessége. Ez egy hirtelen erős lehűlés esetén lehet probléma. Az USA-ban nagy területen van aszály, és a rekord alacsony hóborítottság sem túl sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Dél-Amerika déli részén többfelé és Dél-Afrikában a kukorica övtől délnyugatra. Jelentősebb aszállyal sújtott területek (mely a növényzetben is megmutatkozik) továbbra is Argentína, Paraguay és Brazília, valamint Marokkó térségében találhatók (2. ábra). A novemberi csapadékösszeg globális térképén hatalmas különbségeket, jelentős többleteket, valamint nagy hiányokat láthatunk a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).

Európa
Novemberben és december első felében a kontinens jelentős részét érintette az átlagostól eltérő időjárás: északon hőtöbblet, a középső és keleti részeken csapadékhiány, helyenként pedig árvizeket okozó esőzés (4. ábra) is előfordult.
A november 1. és december 8. közötti időszak Európa északi részein (a Balti-tenger térségében, a Skandináv-félszigeten, Oroszország északnyugati részén) különösen enyhe időt hozott (5. és 6. ábra). Ezeken a területeken 2-6 Celsius fokkal is az átlag fölött alakult a hőmérséklet. Európa más területein a szokásostól csak kissé volt enyhébb az idő, jellemzően 2 fokon belül maradt az eltérés. Az ősz utolsó hónapja egyébként a második legenyhébb november volt 2015 után, és a legmelegebb globálisan.
csapadék kevesebb volt az átlagnál a kontinens nagyobb részén, sokfelé az átlagnál 50-80%-kal kevesebb esett (7. ábra). Ezzel szemben különösen Olaszországban, de Spanyolország déli részein, valamint Svédországban és Finnországban több eső eset a szokásosnál. Itáliában december elején egymást érték a mediterrán ciklonok, melyek hatalmas mennyiségű csapadékot zúdítottak főleg az Alpok déli előterére árvizeket okozva.

Az ősz összességében enyhébb időt hozott az átlagosnál, többnyire 0-2 Celsius fokkal volt melegebb a szokásosnál, de a kontinens keleti és északi részein 2-4 fokos volt az eltérés, ami évszakos szinten nagyon soknak számít (8. ábra). A fagyos napk száma nagy területen még a fele sem volt a szokásonak (9. ábra). Kevesebb eső esett a szokásosnál Európa délkeleti részein, Ukrajnában, Oroszország európai területén (10. ábra).

A száraz időjárás lehetővé tette az őszi kalászosok megkésett vetésének befejezését (főleg Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és hazánkban). Ezeken a területeken a növények fejlettségi szintje e miatt el van maradva az optimálistól, bár az enyhe időben sokat javult a helyzet. A későn érkező hideg miatt a fagytűrő képesség még a legtöbb helyen nem alakult ki, egy hirtelen erős fagy ezért károkat okozhat.

Amerikai Egyesült Államok
A november végi száraz periódusnak vetett véget december elején egy, a délkeleti és Atlanti-parti államokon végig söprő vihar. Többfelé esett hó, így a kukorica öv keleti tájain is, akadályozva ezzel a kései betakarítási munkákat. Az ország más részein többnyire a száraz idő folytatódott. Kalifornia déli részén hosszan elhúzódó part felőli szél fújt, ami az újonnan lángra kapott bozóttüzek elterjedését segítette. A déli államokban jellemzően az átlagosnál hidegebb, míg északon melegebb idő uralkodott. Egészen délen is előfordultak fagyok, de a texasi és floridai citrus-termő vidékeket nem érintették.
A hóborítottság december első felében rekord alacsony volt, ami sok problémát okozhat még. A hóréteg ugyanis az őszi kalászosokat védené a túl erős éjszakai fagyoktól (így a kifagyástól), kellő nedvességet biztosítana a tavaszi fejlődéhez és megakadályozná a talaj szélerózióját. Ráadásul nyugaton a hegyekben a hóban tárolt vízkészlet kulcsfontosságú a folyók tavaszi és nyári vízhozamának biztosításához. A víztározók feltöltődése pedig alapvető az ottani élethez, többek között az öntözéshez, a városi vízellátáshoz, az elektromos áramtermeléshez.
Ezen a télen a La Niña várhatóan tetőzik, ami azzal járhat együtt, hogy az ország délnyugati része szárazabb lesz a szokásosnál, pedig arrafelé már így is intenzív az aszály. Az ország északabbi részein (a kukorica öv keleti részén is) ezzel szemben csapadéktöbblet várható a télen.
Az USA kontinentális területének (Alaszka nélkül) jelentős részét érinti aszály, az őszi búza termőterületeknek pedig mintegy 39%-át (11. ábra).

Kelet-Ázsia
Kína keleti részén az átlagosnál hidegebb idő uralkodott, az őszi búza már korábban a téli nyugalmi állapotba került, és most ez történt a repcével is.

Ausztrália
December elején az ország keleti középső tájain forró időjárás okozott hőstresszt a növények számára, a legmelegebb napok középhőmérséklete a 40 Celsius fokot is meghaladta. Ennél délebbre a búza övben futó záporok hátráltatták az árpa, búza és a repce betakarítását, de jelentős késés nem történt. Nyugat-Ausztráliában száraz időjárás segítette a mezőgazdasági munkákat. Az őszi vetések aratása országszerte jól halad, a búzának december elejéig a felét takarították be.

Marokkó
Az ország jelentős részét már csaknem egy éve aszály sújtja, októbertől a szokásos csapadéknak csak a fele hullott le a fő búza és árpa termőterületeken. Az elmúlt héten érkezett csapadék, de ez egyelőre nagyon kevés.

Dél-Afrika
Meleg idő és kiadós csapadék teremt jó körülményeket a kukorica és cukornád fejlődéséhez az ország fő termőterületein, a kukorica övben. Ugyanakkor a déli és nyugati tájakon száraz meleg, napos időjárás segíti az öntözéses gazdálkodás növényeit.

Argentína
Argentína északi termőterületein december elején lokálisan heves esők nyújtottak kellő nedvességet a frissen kelt tavaszi gabonák, olajos magvak és gyapot számára. A tavaszi szárazság után igen jól jött a csapadék ezeken a tájakon. A délebbre fekvő őszi gabona termőterületek azonban most is szárazon maradtak. Az elmúlt hét nagyrészt száraz és szokatlanul meleg idővel telt, ami a kalászosok érését és betakarítását segítette, ugyanakkor a nyári növényeknek kellene a csapadék. December 10-ig a kukorica és a szója 63 és 62%-át vetették el, mely megfelel a tavalyi szintnek. A kalászosok betakarításával 57%-on állnak, kissé elmaradva az előző évtől.

Brazília
Brazíliában heves záporok öntözték a tavaszi aszály után a déli mezőgazdasági területeket. A nedves idő meleggel is párosult, ami egyaránt jót tett a cukornád- és a kávéültetvényeknek.  A délebbre eső termőterületek azonban kimaradtak a csapadékból.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2020. december 16.

1. ábra VHI Index 2020. december első dekádjában (forrás: www.fao.org) (VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

 

2. ábra ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. december első dekádjában (forrás: www.fao.org) (ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

 

3. ábra 2020. november csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org) (A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok.)

 

4. ábra Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. november 1. és december 15. között (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hő többlet)

 

5. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

6. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszakban előfordult legalacsonyabb hőmérsékletek (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

7. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

8. ábra A 2020. őszi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

9. ábra A 2020. ősszel előfordult fagyos napok (Tmin<0 Celsius fok) számának aránya a sokéves átlagoz viszonyítva (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

10. ábra A 2020. őszi csapadékösszeg a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

11. ábra Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban 2020. december 8-án (forrás: usda.gov) (vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)

Forrás: Magyar Meterológiai Szolgálat

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom