Keressen minket

Mezőgazdaság

Kitekintés: 2020. decemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában az ősszel jellemző enyhe idő december első felében is folytatódott, így az őszi vetések döntő részének még nem vagy csak alig alakult ki a fagytűrő képessége. Ez egy hirtelen erős lehűlés esetén lehet probléma. Az USA-ban nagy területen van aszály, és a rekord alacsony hóborítottság sem túl sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában az ősszel jellemző enyhe idő december első felében is folytatódott, így az őszi vetések döntő részének még nem vagy csak alig alakult ki a fagytűrő képessége. Ez egy hirtelen erős lehűlés esetén lehet probléma. Az USA-ban nagy területen van aszály, és a rekord alacsony hóborítottság sem túl sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Dél-Amerika déli részén többfelé és Dél-Afrikában a kukorica övtől délnyugatra. Jelentősebb aszállyal sújtott területek (mely a növényzetben is megmutatkozik) továbbra is Argentína, Paraguay és Brazília, valamint Marokkó térségében találhatók (2. ábra). A novemberi csapadékösszeg globális térképén hatalmas különbségeket, jelentős többleteket, valamint nagy hiányokat láthatunk a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).

Európa
Novemberben és december első felében a kontinens jelentős részét érintette az átlagostól eltérő időjárás: északon hőtöbblet, a középső és keleti részeken csapadékhiány, helyenként pedig árvizeket okozó esőzés (4. ábra) is előfordult.
A november 1. és december 8. közötti időszak Európa északi részein (a Balti-tenger térségében, a Skandináv-félszigeten, Oroszország északnyugati részén) különösen enyhe időt hozott (5. és 6. ábra). Ezeken a területeken 2-6 Celsius fokkal is az átlag fölött alakult a hőmérséklet. Európa más területein a szokásostól csak kissé volt enyhébb az idő, jellemzően 2 fokon belül maradt az eltérés. Az ősz utolsó hónapja egyébként a második legenyhébb november volt 2015 után, és a legmelegebb globálisan.
csapadék kevesebb volt az átlagnál a kontinens nagyobb részén, sokfelé az átlagnál 50-80%-kal kevesebb esett (7. ábra). Ezzel szemben különösen Olaszországban, de Spanyolország déli részein, valamint Svédországban és Finnországban több eső eset a szokásosnál. Itáliában december elején egymást érték a mediterrán ciklonok, melyek hatalmas mennyiségű csapadékot zúdítottak főleg az Alpok déli előterére árvizeket okozva.

Az ősz összességében enyhébb időt hozott az átlagosnál, többnyire 0-2 Celsius fokkal volt melegebb a szokásosnál, de a kontinens keleti és északi részein 2-4 fokos volt az eltérés, ami évszakos szinten nagyon soknak számít (8. ábra). A fagyos napk száma nagy területen még a fele sem volt a szokásonak (9. ábra). Kevesebb eső esett a szokásosnál Európa délkeleti részein, Ukrajnában, Oroszország európai területén (10. ábra).

A száraz időjárás lehetővé tette az őszi kalászosok megkésett vetésének befejezését (főleg Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és hazánkban). Ezeken a területeken a növények fejlettségi szintje e miatt el van maradva az optimálistól, bár az enyhe időben sokat javult a helyzet. A későn érkező hideg miatt a fagytűrő képesség még a legtöbb helyen nem alakult ki, egy hirtelen erős fagy ezért károkat okozhat.

Amerikai Egyesült Államok
A november végi száraz periódusnak vetett véget december elején egy, a délkeleti és Atlanti-parti államokon végig söprő vihar. Többfelé esett hó, így a kukorica öv keleti tájain is, akadályozva ezzel a kései betakarítási munkákat. Az ország más részein többnyire a száraz idő folytatódott. Kalifornia déli részén hosszan elhúzódó part felőli szél fújt, ami az újonnan lángra kapott bozóttüzek elterjedését segítette. A déli államokban jellemzően az átlagosnál hidegebb, míg északon melegebb idő uralkodott. Egészen délen is előfordultak fagyok, de a texasi és floridai citrus-termő vidékeket nem érintették.
A hóborítottság december első felében rekord alacsony volt, ami sok problémát okozhat még. A hóréteg ugyanis az őszi kalászosokat védené a túl erős éjszakai fagyoktól (így a kifagyástól), kellő nedvességet biztosítana a tavaszi fejlődéhez és megakadályozná a talaj szélerózióját. Ráadásul nyugaton a hegyekben a hóban tárolt vízkészlet kulcsfontosságú a folyók tavaszi és nyári vízhozamának biztosításához. A víztározók feltöltődése pedig alapvető az ottani élethez, többek között az öntözéshez, a városi vízellátáshoz, az elektromos áramtermeléshez.
Ezen a télen a La Niña várhatóan tetőzik, ami azzal járhat együtt, hogy az ország délnyugati része szárazabb lesz a szokásosnál, pedig arrafelé már így is intenzív az aszály. Az ország északabbi részein (a kukorica öv keleti részén is) ezzel szemben csapadéktöbblet várható a télen.
Az USA kontinentális területének (Alaszka nélkül) jelentős részét érinti aszály, az őszi búza termőterületeknek pedig mintegy 39%-át (11. ábra).

Kelet-Ázsia
Kína keleti részén az átlagosnál hidegebb idő uralkodott, az őszi búza már korábban a téli nyugalmi állapotba került, és most ez történt a repcével is.

Ausztrália
December elején az ország keleti középső tájain forró időjárás okozott hőstresszt a növények számára, a legmelegebb napok középhőmérséklete a 40 Celsius fokot is meghaladta. Ennél délebbre a búza övben futó záporok hátráltatták az árpa, búza és a repce betakarítását, de jelentős késés nem történt. Nyugat-Ausztráliában száraz időjárás segítette a mezőgazdasági munkákat. Az őszi vetések aratása országszerte jól halad, a búzának december elejéig a felét takarították be.

Marokkó
Az ország jelentős részét már csaknem egy éve aszály sújtja, októbertől a szokásos csapadéknak csak a fele hullott le a fő búza és árpa termőterületeken. Az elmúlt héten érkezett csapadék, de ez egyelőre nagyon kevés.

Dél-Afrika
Meleg idő és kiadós csapadék teremt jó körülményeket a kukorica és cukornád fejlődéséhez az ország fő termőterületein, a kukorica övben. Ugyanakkor a déli és nyugati tájakon száraz meleg, napos időjárás segíti az öntözéses gazdálkodás növényeit.

Argentína
Argentína északi termőterületein december elején lokálisan heves esők nyújtottak kellő nedvességet a frissen kelt tavaszi gabonák, olajos magvak és gyapot számára. A tavaszi szárazság után igen jól jött a csapadék ezeken a tájakon. A délebbre fekvő őszi gabona termőterületek azonban most is szárazon maradtak. Az elmúlt hét nagyrészt száraz és szokatlanul meleg idővel telt, ami a kalászosok érését és betakarítását segítette, ugyanakkor a nyári növényeknek kellene a csapadék. December 10-ig a kukorica és a szója 63 és 62%-át vetették el, mely megfelel a tavalyi szintnek. A kalászosok betakarításával 57%-on állnak, kissé elmaradva az előző évtől.

Brazília
Brazíliában heves záporok öntözték a tavaszi aszály után a déli mezőgazdasági területeket. A nedves idő meleggel is párosult, ami egyaránt jót tett a cukornád- és a kávéültetvényeknek.  A délebbre eső termőterületek azonban kimaradtak a csapadékból.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2020. december 16.

1. ábra VHI Index 2020. december első dekádjában (forrás: www.fao.org) (VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

 

2. ábra ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. december első dekádjában (forrás: www.fao.org) (ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

 

3. ábra 2020. november csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org) (A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok.)

 

4. ábra Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. november 1. és december 15. között (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hő többlet)

 

5. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

6. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszakban előfordult legalacsonyabb hőmérsékletek (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

7. ábra A 2020. november 1. és december 8. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

8. ábra A 2020. őszi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

9. ábra A 2020. ősszel előfordult fagyos napok (Tmin<0 Celsius fok) számának aránya a sokéves átlagoz viszonyítva (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

10. ábra A 2020. őszi csapadékösszeg a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

 

11. ábra Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban 2020. december 8-án (forrás: usda.gov) (vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)

Forrás: Magyar Meterológiai Szolgálat

Mezőgazdaság

Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.

Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.

A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Rendkívüli intézkedések segítik az aszálykár sújtotta termelőket

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.

Fotó: Fábián Károly – Agro Jager News

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a kormány a történelmi léptékű aszály következményeinek kezelésére létrehozott Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs által elfogadott intézkedési csomag keretében a gazdálkodók részére 2023. december 31-ig hitel visszafizetési moratóriumban való részvétel lehetőségét biztosítja. A moratóriumban való részvétel mindazon gazdálkodók számára segítséget jelenthet, akik már rendelkeznek hitellel és a jelenlegi rendkívüli helyzetben a gazdálkodási tevékenységük fenntartását és folytatását hitelfizetési kötelezettségeik átmeneti szüneteltetésével látják csak biztosíthatónak.

Kifejtette, az érintetteknek maguknak kell mérlegelniük, hogy a törlesztőrészletek fizetésének folytatását választják, vagy a hitellel belépnek a moratóriumba. A gazdáknak 2022. szeptember 15-ig kell nyilatkozniuk személyesen bankfiókban vagy online formában arról, hogy élni kívánnak-e a lehetőséggel. A fizetési haladék a 2022. augusztus 31. napján fennálló hitel- és kölcsönszerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés alapján már folyósított kölcsönök tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozik. Az adós a szerződésből eredő teljesítésre 2022. szeptember 1-jétől kap fizetési haladékot, egészen 2023. december 31. napjáig – húzta alá Nagy István.

A miniszter hangsúlyozta, az aszály az agrárium minden ágazatában súlyos nehézségeket okoz, így a mezőgazdasági termelők mellett az erdőgazdálkodók, és halgazdálkodók számára is elérhetővé válik az intézkedés. A részletes jogosultsági feltételeket a vonatkozó kormányrendeleti szabályozás tartalmazza. Azon mezőgazdasági termelők számára pedig, akik eddig nem szorultak hitelfelvételre vagy jelenleg is hitelképesek, az Agrárminisztérium kamattámogatásával működő Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 igénybevételét ajánljuk. E hitelprogramok hamarosan még kedvezőbbé válnak a gazdálkodók számára, hiszen az orosz-ukrán háború miatti átmeneti uniós szabályok alkalmazásával az Agrárminisztérium növelni tudja a mezőgazdasági termelők számára lehívható kamattámogatási kereteket. A kormányzati intézkedések célja mindkét esetben a mezőgazdasági munkák finanszírozásának biztosítása és ezzel a hazai élelmezésbiztonság fenntartása – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy az operatív törzs a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött, a kárelőleg eszközének alkalmazásával. Az ennek érdekében megszületett új, aszály veszélyhelyzeti szabályozásnak köszönhetően a kormány felgyorsítja és rugalmasabbá teszi a biztosítói kártérítési folyamatot, ezzel segítve a gazdálkodók finanszírozási  helyzetét. Az aszálykárra kiterjedő növénybiztosítási szerződéssel rendelkező és kárt szenvedett gazdálkodók számára ugyanis lehetőség nyílik a biztosítói kárrendezés folyamatának lezárulta előtt a kártérítési előleg igénylésére. Erre az előlegre azok a kukorica vagy napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók jogosultak, akiknél az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80%-os kárátlagot, és erről a kárbejelentésében felelősen nyilatkoznak. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítótársaság felé – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette, a biztosítónak az előleget a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetnie, melynek összege a megállapítható kártérítés mértékének legalább a fele. Fontos, hogy a kártérítési előleg kifizetése nem jelenti azt, hogy a biztosító ne vizsgálná az aszálykár tényleges bekövetkeztét és annak mértékét. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Nagy István felhívta az érintett gazdálkodók figyelmét arra, hogy az előlegfizetés igénybevétele során a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el, csatoljanak minden szükséges dokumentumot, és a biztosítói megkeresések  esetén álljanak rendelkezésre, hiszen csak így garantálható a gyors kárrendezés. A kárelőleg részletszabályairól a biztosítótársaságoknak részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk az érintettek számára.

Az agrártárca mindent megtesz annak érdekében, hogy az aszálykárral sújtott gazdákat támogassa. A biztonságos élelmiszer-ellátás, ugyanis hazánk stratégiai érdeke – húzta alá a miniszter.

Forrás: Agrárminisztérium

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Mentességi lehetőségek egyes vetésváltási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

(A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay)

Az uniós részletszabályok még készülnek, de az Agrárminisztérium fontosnak tartja a már ismert legfontosabb információk összefoglalását és megismertetését a szakmával. A Közös Agrárpolitika szabályai eleve megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől, így értelemszerűen ezen új szabályok alóli jövő évi átmeneti mentesülési lehetőségekről kell beszélnünk.

A derogáció, azaz átmeneti mentesség a 7. HMKÁ-előírás (Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) egyes követelményeire („Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket”), valamint a 8. HMKÁ-előírás első követelményére („Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya”) vonatkozik, ezek vannak közvetlen hatással a szántóterületek termelési célú használatára. A vetésforgó azáltal, hogy a talajpotenciál megőrzése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a vetésváltásra vonatkozóan, míg a másik előírás első követelménye oly módon, hogy a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területeket (tehát parlagot) vagy tájképi elemeket kíván meg.

Fontos, hogy növényegészségügyi és talajvédelmi szempontból a burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. E növényfajok megkülönböztetett kezelését biológiájuk és tipikus károsítóik teszik szükségessé. Minden más szántóföldi növénykultúra vetése lehetséges 2023-ban annak ellenére, hogy 2022-ben vagy azt megelőzően is ugyanazt termesztették a területen.

A másik átmeneti mentességgel érintett terület a 2023-tól alkalmazandó szabályok szerinti nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési gyakorlata, nagyon hasonlít a jelenlegi zöldítés keretében működő ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölés gyakorlatára. Ugyanis az előírás kimondja, hogy a gazdálkodóknak nem termelési célú területeket vagy tájképi elemeket kell kijelölniük a szántóterületük egy minimális százalékában. Magyarország stratégiai tervében az uniós szabályok alapján az szerepel, hogy:

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 %-ának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is,

vagy

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7 %-ának megfelelő, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó területet kell kijelölni, amelynek 3 %-a kötelezően parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen. A tagállamoknak az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazniuk.

Ezek alapján a nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési előírására vonatkozó könnyítés nagyon hasonló az idei év márciusában hatályba lépett, ún. zöldítési EFA-parlag derogációhoz. Vagyis, ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírás teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog olyan szántóföldi növénykultúrát, ami az élelmezésbiztonsághoz hozzájárul. Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján jelenleg egyetlen ismert korlátozás várható, mégpedig az, hogy ezeket a parlagon hagyott területeket nem lehet kukorica és szójabab termesztésére használni. Az élelmiszer célú szántóföldi növénykultúrák listája, mely növénykultúrákat a szóban forgó parlagon hagyott területeken vetni lehet, itt található.

A részletszabályok tisztázását követően további tájékoztatásra számíthatnak a gazdálkodók, ezért kérjük, kövessék figyelemmel erre vonatkozó tájékoztatásunkat.

Forrás: Agrárminisztérium

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom