Európa
Novemberben és december első felében a kontinens jelentős részét érintette az átlagostól eltérő időjárás: északon hőtöbblet, a középső és keleti részeken csapadékhiány, helyenként pedig árvizeket okozó esőzés (4. ábra) is előfordult.
A november 1. és december 8. közötti időszak Európa északi részein (a Balti-tenger térségében, a Skandináv-félszigeten, Oroszország északnyugati részén) különösen enyhe időt hozott (5. és 6. ábra). Ezeken a területeken 2-6 Celsius fokkal is az átlag fölött alakult a hőmérséklet. Európa más területein a szokásostól csak kissé volt enyhébb az idő, jellemzően 2 fokon belül maradt az eltérés. Az ősz utolsó hónapja egyébként a második legenyhébb november volt 2015 után, és a legmelegebb globálisan.
A csapadék kevesebb volt az átlagnál a kontinens nagyobb részén, sokfelé az átlagnál 50-80%-kal kevesebb esett (7. ábra). Ezzel szemben különösen Olaszországban, de Spanyolország déli részein, valamint Svédországban és Finnországban több eső eset a szokásosnál. Itáliában december elején egymást érték a mediterrán ciklonok, melyek hatalmas mennyiségű csapadékot zúdítottak főleg az Alpok déli előterére árvizeket okozva.
Az ősz összességében enyhébb időt hozott az átlagosnál, többnyire 0-2 Celsius fokkal volt melegebb a szokásosnál, de a kontinens keleti és északi részein 2-4 fokos volt az eltérés, ami évszakos szinten nagyon soknak számít (8. ábra). A fagyos napk száma nagy területen még a fele sem volt a szokásonak (9. ábra). Kevesebb eső esett a szokásosnál Európa délkeleti részein, Ukrajnában, Oroszország európai területén (10. ábra).
A száraz időjárás lehetővé tette az őszi kalászosok megkésett vetésének befejezését (főleg Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és hazánkban). Ezeken a területeken a növények fejlettségi szintje e miatt el van maradva az optimálistól, bár az enyhe időben sokat javult a helyzet. A későn érkező hideg miatt a fagytűrő képesség még a legtöbb helyen nem alakult ki, egy hirtelen erős fagy ezért károkat okozhat.
Amerikai Egyesült Államok
A november végi száraz periódusnak vetett véget december elején egy, a délkeleti és Atlanti-parti államokon végig söprő vihar. Többfelé esett hó, így a kukorica öv keleti tájain is, akadályozva ezzel a kései betakarítási munkákat. Az ország más részein többnyire a száraz idő folytatódott. Kalifornia déli részén hosszan elhúzódó part felőli szél fújt, ami az újonnan lángra kapott bozóttüzek elterjedését segítette. A déli államokban jellemzően az átlagosnál hidegebb, míg északon melegebb idő uralkodott. Egészen délen is előfordultak fagyok, de a texasi és floridai citrus-termő vidékeket nem érintették.
A hóborítottság december első felében rekord alacsony volt, ami sok problémát okozhat még. A hóréteg ugyanis az őszi kalászosokat védené a túl erős éjszakai fagyoktól (így a kifagyástól), kellő nedvességet biztosítana a tavaszi fejlődéhez és megakadályozná a talaj szélerózióját. Ráadásul nyugaton a hegyekben a hóban tárolt vízkészlet kulcsfontosságú a folyók tavaszi és nyári vízhozamának biztosításához. A víztározók feltöltődése pedig alapvető az ottani élethez, többek között az öntözéshez, a városi vízellátáshoz, az elektromos áramtermeléshez.
Ezen a télen a La Niña várhatóan tetőzik, ami azzal járhat együtt, hogy az ország délnyugati része szárazabb lesz a szokásosnál, pedig arrafelé már így is intenzív az aszály. Az ország északabbi részein (a kukorica öv keleti részén is) ezzel szemben csapadéktöbblet várható a télen.
Az USA kontinentális területének (Alaszka nélkül) jelentős részét érinti aszály, az őszi búza termőterületeknek pedig mintegy 39%-át (11. ábra).
Kelet-Ázsia
Kína keleti részén az átlagosnál hidegebb idő uralkodott, az őszi búza már korábban a téli nyugalmi állapotba került, és most ez történt a repcével is.
Ausztrália
December elején az ország keleti középső tájain forró időjárás okozott hőstresszt a növények számára, a legmelegebb napok középhőmérséklete a 40 Celsius fokot is meghaladta. Ennél délebbre a búza övben futó záporok hátráltatták az árpa, búza és a repce betakarítását, de jelentős késés nem történt. Nyugat-Ausztráliában száraz időjárás segítette a mezőgazdasági munkákat. Az őszi vetések aratása országszerte jól halad, a búzának december elejéig a felét takarították be.
Marokkó
Az ország jelentős részét már csaknem egy éve aszály sújtja, októbertől a szokásos csapadéknak csak a fele hullott le a fő búza és árpa termőterületeken. Az elmúlt héten érkezett csapadék, de ez egyelőre nagyon kevés.
Dél-Afrika
Meleg idő és kiadós csapadék teremt jó körülményeket a kukorica és cukornád fejlődéséhez az ország fő termőterületein, a kukorica övben. Ugyanakkor a déli és nyugati tájakon száraz meleg, napos időjárás segíti az öntözéses gazdálkodás növényeit.
Argentína
Argentína északi termőterületein december elején lokálisan heves esők nyújtottak kellő nedvességet a frissen kelt tavaszi gabonák, olajos magvak és gyapot számára. A tavaszi szárazság után igen jól jött a csapadék ezeken a tájakon. A délebbre fekvő őszi gabona termőterületek azonban most is szárazon maradtak. Az elmúlt hét nagyrészt száraz és szokatlanul meleg idővel telt, ami a kalászosok érését és betakarítását segítette, ugyanakkor a nyári növényeknek kellene a csapadék. December 10-ig a kukorica és a szója 63 és 62%-át vetették el, mely megfelel a tavalyi szintnek. A kalászosok betakarításával 57%-on állnak, kissé elmaradva az előző évtől.
Brazília
Brazíliában heves záporok öntözték a tavaszi aszály után a déli mezőgazdasági területeket. A nedves idő meleggel is párosult, ami egyaránt jót tett a cukornád- és a kávéültetvényeknek. A délebbre eső termőterületek azonban kimaradtak a csapadékból.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2020. december 16.
1. ábra VHI Index 2020. december első dekádjában (forrás: www.fao.org) (VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
2. ábra ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. december első dekádjában (forrás: www.fao.org) (ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)
11. ábra Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban 2020. december 8-án (forrás: usda.gov) (vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)
Forrás: Magyar Meterológiai Szolgálat
