Mezőgazdaság
Tovább csökkenő csapadékhiány
A múlt hét közepi komoly fagyok sokfelé okoztak károkat a kajsziban és a mandulában. A hét végére ismét délnyugatira fordult fölöttünk az áramlás iránya, mely enyhébb és csapadékosabb időt hozott. Tovább csökkent a csapadékhiány, a talaj tovább töltődött, jelenleg sokkal jobbak a körülmények, mint a hónap elején. A folytatás kezdetben még újabb csapadékot ígér, majd a jövő hét keddtől egy szárazabb időszak kezdődhet. Fagyok a jövő hét közepéig nem várhatók, de a hosszabb távú előrejelzések szerint van esély áprilisban komolyabb lehűlésre.
A múlt hét közepén derült, száraz időnk volt, majd szombattól délnyugat felől több hullámban is nedves légtömegek érkeztek fölénk. Sokfelé hullott újabb jelentős,10-30 mm csapadék, zivatarok is kialakultak (1. ábra). A legtöbb eső a középső országrészben fordult elő, míg északnyugaton csak pár csepp esett. Tovább csökkent így a csapadékhiány, az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk döntő részén 40-80 mm között alakul (2. ábra), mely már jelentős pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, sőt a 90 napos összeg is helyenként már meghaladja a szokásos értéket. Sokfelé telítődött a talaj felső 60-80 cm-es, délnyugaton és északkeleten az 1-1,5 méteres rétege is, helyenként belvízfoltok is megjelentek. Hiány északnyugaton inkább a felszínhez közeli, délkeleten nagyjából a 70-80 cm-nél mélyebb talajrétegben van. A telítettséghez képesti vízhiány az Alföldön és a Dunántúl északi részén 20-50 mm-re csökkent a felső egy méteres rétegben (6. ábra). Sokat javult tehát a helyzet március elejéhez képest.
A múlt hét közepén még száraz, hideg légtömeg töltötte ki térségünket, komoly éjszakai fagyokkal. A hőmérséklet kedden és szerdán sokfelé csökkent -3 és -8 fok közé. A szelesebb északnyugati tájak kivételével még csütörtökre virradóra is sokfelé volt -4 foknál hidegebb. Péntektől enyhébb léghullámok érkeztek, a hét végére megszűntek a fagyok és a nappali felmelegedés is erősödött. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét közepére 4-6 fokra esett vissza, jelenleg azonban már újra 10 fok körül alakul.
Az őszi vetések tavaszi fejlődése a március első felére jellemző meleg idő, majd a hónap közepétől érkezett esők hatására már intenzíven megindult. A kedvező időjárás következtében a gyengébben áttelelt őszi búza táblák is látványosan fejlődnek.
A korai csonthéjasok közül a kajszi és a mandula csaknem országszerte virágzik. A múlt heti -4, -7 Celsius fokos fagyok a déli és középső területeken teljes virágzásban kapták a fákat, védekezés nélkül súlyos károkat okozhattak a termésben, északkeleten azonban még csak rügypattanásban voltak. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál, a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik. Az őszibarack is hasonló hőmérsékleti értékeknél károsodik, de az a kajszihoz képest később kezd virágozni.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a február legvégére, március első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke még meglehetősen alacsony ebben az időszakban, bár a változás mutató térképeken már egyértelműen látszik, hogy a legtöbb helyen már megindult a zöld tömeg növekedése. Az anomália térképen hazánk túlnyomó részén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál kissé előrébb jár a tavaszi kizöldülés.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon. Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok.
December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos eső érkezett, ideális körülményeket teremtve. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség körül vagy kissé a fölött alakul, a délkeleti országrészben van 10-40 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.
A folytatásban a jövő hét elejéig még marad a csapadékos idő, több hullámban várható összességében újabb 5-25 mm eső. A nagyobb mennyiség a déli területeken valószínű, folytatódik tehát a talaj feltöltődése. Keddtől csökken a csapadékhajlam, és előre láthatólag egy szárazabb periódus kezdődik. A hőmérséklet a jövő hét elejére kissé visszaesik, a tartósabban borult, esős részeken csak 10 fok körüli maximumok várhatók, míg a részben napos északkeleti területeken 15 fok köré emelkedik a csúcsérték. Ahogy a hét közepére kevesebb lesz a felhő, erősödik az éjszakai lehűlés, de a jelenlegi számítások szerint csak a fagyzugos helyeken lehetnek talajmenti fagyok, napközben pedig 15-20 fok lesz a jellemző a jövő hét közepén. A hosszabb távú, nagyobb bizonytalanságú előrejelzések szerint még érkezhet komolyabb hideghullám áprilisban.
Forrás:
Hungaromet
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Szerdától már az egész országra kiterjed a tűzgyújtási tilalom
Az egész országot sújtó kánikula miatt új szabályokat léptetnek életbe.
Az egész országot sújtó kánikula és tartós csapadékhiány miatt 2025. június 25-től hazánk teljes területén tűzgyújtási tilalom lép életbe. Ennek értelmében szerdától tilos tüzet gyújtani a magyarországi erdőkben, a vasút és közút menti fásításokban és a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Továbbá a parlag- és gazégetés szintén nem engedélyezett a fokozottan tűzveszélyes időszakban.
Fotó: NÉBIH
Az ország egész területén a kánikula és csapadékhiány következtében kiszáradt a biomassza az erdőkben és az azokkal szomszédos területeken is egyaránt. Minden fás, száraz növényekkel borított területen megnőtt a tűz kialakulásának kockázata. Az aszályos körülmények és az extrém száraz biomassza miatt akár már egy kisebb szél is gyors tűzterjedést eredményezhet, a felszíni tüzek pedig könnyen 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé fejlődhetnek.
A fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2025. június 25.-től Magyarország egész területén elrendeli a tűzgyújtási tilalmat.
A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve az interaktív tűzgyújtási tilalom térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.
A hatóság kéri a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljenek a tűzgyújtási tilalom betartására, hiszen felelős magatartásukkal hatalmas környezeti és vagyoni kárt előzhetnek meg!
1 másodperc odafigyelés 100 órás tűzoltást és 100 éves erdészeti helyreállítást előzhet meg!
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Idén is töretlen élénkülés várható a termőföldpiacon
14 éves távlatban négyszeres nominális drágulás következett be a termőföld piacon:
Tavaly 38%-kal több tranzakció keretében 25%-kal nagyobb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2023-ban, miközben átlagosan 5,9%-os drágulást regisztráltunk a termőföldpiacon. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2024-re összességében már átlagosan négyszeresére növelte árát. Várakozások szerint a földpiac élénkülése idén töretlen marad, ugyanakkor a klímaváltozás egyre erőteljesebben differenciálja a keresletet és az árszinteket – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
Ábra: OTP Bank
Budapest, 2025. június 17. – A 2023. évi 2,112 millió forintról tavaly 2,236 millióra, 5,9%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű, szűrt – adatai alapján. A legjobban (20%) Veszprém vármegyében nőttek az árak, majd jócskán lemaradva Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna következnek 10% körüli drágulással. A lista másik végén Békés és Csongrád-Csanád vannak 2-3% közötti csökkenéssel.
„A legdrágább termőföld átlagár 2024-ben Pest vármegyében volt 2,833 millió forintos hektárárral, s még Hajdú-Bihar és Tolna lépi át a 2,7 milliós szintet. Továbbra is a nógrádi földek a legolcsóbbak; egyedül itt nem éri el az 1,4 millió forintot az átlagos hektárár” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva, 2024-ben a szőlőterületek 5,6%-kal, a szántók 2,4%-kal, míg az erdőterületek 1,5%-kal drágultak. A gyep és kert-gyümölcsös kategóriában ugyanakkor nagyjából 1-2%-os csökkenést mutatnak a számok. (Az 5,9%-os összesített országos termőföldár-növekedés úgy adódhatott, hogy 2023-hoz képest, a tavalyi előzetes adatok alapján pont az erőteljesebben drágulók javára módosult az ötféle művelési ág forgalmon belüli súlya.)
Növekvő forgalom, kisebb eladott földterületek
A termőföld-piac tavaly látványosan élénkült. Az előzetes adatok alapján, a megelőző évi 29,1 ezerről – azzal időarányosan – 2024-ben 40,1 ezerre, mintegy 38%-kal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám – Baranya vármegyével nem számolva, ahol vélhetően a több éve elmaradt forgalmi adatok tavaly megindult feldolgozása torzítja a mutatót – Hevesben nőtt leginkább, 137%-kal. Mivel azonban egy évvel korábban itt csökkent a legnagyobb arányban a forgalom, a bázishatás is szerepet játszik ebben. Visszaesést sehol nem látunk, viszont Nógrádban darabra ugyanannyi volt az adásvételek száma időarányosan 2024-ben, mint egy évvel korábban.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 25%-os a növekedés 2024-ben, időarányosan. Az eladásban érintett földterület növekedése tehát elmarad a tranzakciószám emelkedésétől, azaz átlagosan kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2023-ban. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2024-ben, az eddig beérkezett, szűrésen átesett adatok alapján 46,2 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
Előzetes adatok alapján, a legnagyobb területet, mintegy 4,8 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun vármegyében értékesítették. A másik véglet ismét Komárom-Esztergom vármegye mindössze 415 hektárral. Az eladott termőföld-terület négy vármegyében csökkent, a legnagyobb mértékben, egyharmadával Veszprémben. A legjelentősebb növekedés pedig Baranya után Hevesben (84%) és Hajdú-Biharban (71%) detektálható.
Az országos forgalom bő 70%-át adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 32%-kal nőtt tavaly a forgalom; a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 32,9 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2024-ben. A kert-gyümölcsös kategória esetében ennél is jóval nagyobb, 74% volt a bővülés, míg az erdőterületeknél +3% a változás. Gyepterületek esetében viszont 8%-os csökkenést látunk. A szőlőterületek adatszolgáltatása technikai okokból hiányos volt 2023-ban, így nem meglepő az itteni kiugró növekedés.
14 éves távlatban négyszeres nominális drágulás
A termőföld több évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan közel négyszeresére növelte árát 2024-re.
„Az idei kilátások alapján a földpiac élénkülése töretlen marad. Az Agrárminisztérium a napokban jelentette be, hogy mintegy tizenháromezer hektár tíz hektárt meghaladó állami földterületet kínál értékesítésre a gazdáknak, és az árverésekre július hónapban kerül sor. Emellett a generációváltást elősegítő, a gazdaságátadást és a fiatal gazdákat támogató pályázatok is meghirdetésre kerülnek a KAP Stratégiai Terv keretében, melyek hosszabb távra biztosíthatják a keresleti oldal erősödését” – mondja Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója. Mindeközben az elmúlt évek tapasztalatai alapján a klímaváltozás egyre erőteljesebben hat a termőföldpiacra és a haszonbérleti díjakra is, ami miatt az öntözött, vagy öntözésre alkalmassá tehető területek iránt nagyobb lesz a kereslet, ami ezen területek jelentősebb árnövekedésével fog együtt járni.
Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzése itt érhető el.
Forrás: OTP Bank
Mezőgazdaság
Kaszálás – előírások és vállalások a 2025. gazdálkodási évben
A Kifizető Ügynökség részletes tájékoztató anyagot készített:
A kaszálással kapcsolatosan többféle, változatos előírás, illetve vállalás található az egységes kérelemben igényelt jogcímek tekintetében.
Fotó: Pixabay
A könnyebb áttekinthetőség érdekében a Kifizető Ügynökség részletes tájékoztató anyagot készített el a kaszálással kapcsolatos különféle követelményekről a 2025. évi egységes kérelem keretében igényelhető Termeléshez kötött szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása, Agro-ökológiai Program, KAP-RD23-1-24 Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések és KAP-RD19a-1-24 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések vonatkozásában, mely az alábbi linken érhető el.
Forrás: MVH
Egy szelet Montana – legyezőhorgászat az Édesfű-hegyekben
Kitekintő (India): Tigris esett egy gödörbe, miközben egy kutyát üldözött
Szerdától már az egész országra kiterjed a tűzgyújtási tilalom
ASP – új főállatorvosi határozat
Idén is töretlen élénkülés várható a termőföldpiacon
27 000 megosztás után sincs gazdája a két vizslának: Őszapó és Német úr története
Életem harcsája
Megújult lőtéren, régi lendülettel
Kaszálás – előírások és vállalások a 2025. gazdálkodási évben
Megkezdődött a tiszavirágok légies násztánca
Kitekintő (USA): Medvét lőttek le egy családi házban Connecticutban
Mozgalmas május – lövészverseny és vadásznap
A bakócai vaddisznóm
27 000 megosztás után sincs gazdája a két vizslának: Őszapó és Német úr története
Fodor Fanni Dóra, kutyatréner – A vadászkutyázás világa
Az idei első lesvadászatom
Földmérő technikusok végeztek a szegedi erdészetiben – További képekkel
Türelemmel, tisztelettel – Egy vadászat lelke
Hivatásos Vadászok Versenye
