Mezőgazdaság
Lendületet kap a vegetáció fejlődése
A talajoknak és az őszi vetéseknek egyaránt óriási szükségük van a csapadékra.
MET: Jelentős fordulat állt be időjárásunkban szerdán, az elmúlt három hónap csapadékszegény időjárása után, ami márciusban csúcsosodott ki, délnyugati áramlással végre nedves légtömegek érkeztek fölénk. A következő napok csapadéka az országban többfelé várhatóan meghaladja az idén eddig lehullott mennyiséget, amire a talajoknak és az őszi vetéseknek egyaránt óriási szükségük van.

A talajoknak és az őszi vetéseknek egyaránt óriási szükségük van a csapadékra. (Ábra: MET).
Az elmúlt egy hétben folytatódott a száraz, napos időjárás, kedd estig semmi csapadék nem hullott hazánkban. A fátyolfelhőzet keddi megjelenése vetítette előre a változást, és keddről szerdára éjszaka az északi országrészben elszórtan már előfordult gyenge eső. Szerdán megvastagodott a felhőzet, és csütörtök reggelig a délnyugati országrészben illetve helyenként az Északi-középhegység területén is 3-7 mm esett. Előbbi tájakon márciusban most esett először, de az ország jelentős részén az 1 mm-t sem érte el a március első harminc napjában hullott csapadék (1. ábra).

1. ábra: 30 napos csapadékösszeg 2022. március 30-ig (mm). (Ábra: MET)
A középső országrészben és az Északi középhegység térségében az elmúlt 90 napban is mindössze 10-20 mm esett, és csak nyugaton és a keleti határszélen hullott ez idő alatt 30 mm-t meghaladó mennyiség (2. ábra).

2. ábra: 90 napos csapadékösszeg 2022. március 30-ig (mm). (Ábra: MET)
A jelentős csapadékhiány következtében az idén aszállyal kezdődött a vegetációs időszak, a hét elején már az ország túlnyomó részén közepes aszály jelei mutatkoztak. A talajok felszín közeli 5-10 cm-es rétege már március közepére nagyon kiszáradt, az akkor hullott kevés eső csak átmenetileg és kevés helyen segített. Az alsóbb talajrétegek tartalmaztak még nedvességet (3. ábra), de a tél folyamán nem töltődtek fel, a telítettséghez képesti vízhiány a felső egy méteres rétegben 40-90 mm között alakult (4. ábra).

3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső fél méteres rétegében 2022. március 29-én (%). (Ábra: MET)
A hőmérséklet az elmúlt egy hétben 3-4 fokkal melegebben alakult az ilyenkor szokásosnál (5. ábra) azzal együtt is, hogy vasárnap egy súroló hidegfront átmeneti lehűlést okozott. A kemény éjszakai fagyok már a múlt hét második felében megszűntek, bár többször hűlt kevéssel fagypont alá a levegő. Napközben viszont 20 fok fölötti maximumok voltak jellemzők, csak vasárnap volt az említett front miatt néhány fokkal hűvösebb.

4. ábra: Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2022. március 29-én (mm). (Ábra: MET)
A legtöbb helyen jól telelt őszi vetések március második felének meleg, napos időjárási körülményei közt fejlődésnek indultak, növekedésüket főként a nedvesség hiánya hátráltatta. A hét második felében érkező esőknek köszönhetően várhatóan meglódul majd mind a búza, mind a repce fejlődése, az állományok egységesedni fognak. A kimondottan poros, száraz talajba már elvetett tavaszi kalászosok csirázásának, kelésének is sokat segít a csapadékos idő.

5. ábra: Az elmúlt öt nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. március 30-ig (Celsius fok). (Ábra: MET)

A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar földdelejességi intézet létrehozásának javaslatát. Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” alapító okmányát, ami a Budapesti Közlöny május 3-i számában jelent meg. (Ábra: MET)
A korai csonthéjas gyümölcsfák a Dunántúlon és a déli országrészben már a virágzás végén járnak, északkeleten a teljes virágzás állapotában vannak. A még március második felében is fagyos éjszakákon gyakran volt szükség a gazdák fagykár elleni védekezésére, bár az elmúlt héten a károkozó fagyok előfordulása már jelentősen csökkent.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén a február végihez hasonlóan, 0,3 és 0,5 között alakult az index átlagos értéke, a márciusban megszokottnál 2-3 fokkal hűvösebb időben nem sokat fejlődött a vegetáció. Ez a változást mutató térképen is látszik, gyakorlatilag stagnált a zöld tömeg mennyisége, ekkor még nem kezdődött el a „kizöldülés”. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál így is nagyobb mennyiségű volt a zöld tömeg, a keleti országrészben figyelhettünk meg az átlagosnál kevésbé zöld területeket, ami arrafelé az őszi vetések gyengébb állapotára utalhatott.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (6. és 7. ábra).

6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. március 30-ig (részletes magyarázat a szövegben). (Ábra: MET)
Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben éppen az optimális értékkel megegyező, de az ország nagyobb részén már 100-130 mm-rel elmarad attól.
A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték. Márciusban ismét lehűlés érkezett kemény éjszakai fagyokkal, így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra.

7. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. március 30-ig (részletes magyarázat a szövegben). (Ábra: MET)
A hét további részében, csütörtöktől vasárnapig délnyugati irányból több hullámban is nedves légtömegek áramlanak fölénk, így felhős, párás időre van kilátás jelentős mennyiségű csapadékkal. Az ország nagy részén 15-25 mm várható, de délnyugaton és északkeleten ennél több is eshet. A talajok felső 20 cm-es rétege átnedvesedik, és az említett területeken a középső talajrétegbe is juthat a nedvességből. A hőmérséklet visszaesésére az északnyugati országrészben már péntektől, máshol szombattól lehet számítani, így a vasárnap hajnali eső akár síkvidéken is havas esőbe átmeneti havazásba mehet át. Az éjszakai fagyok egyelőre nem térnek vissza, de a hétvégén napközben is 5-10 fok között marad a hőmérséklet. Hétfőn már felszakadozik a felhőzet, és további csapadék nem valószínű. A jövő héten is több időjárási front vonul át fölöttünk így változékony időre van kilátás helyenként előforduló kisebb esőkkel. Hétfőn és kedden hajnalban többfelé esik fagypont alá a hőmérséklet, a fagyzugos helyeken -5 fokig hűlhet a levegő. A nappali felmelegedés mértéke hétfőtől ismét nőni fog, a jövő hét közepén már 12-17 fok között valószínű a legmelegebb órák hőmérséklete. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet emelkedése átmenetileg megtorpan, de a jövő hét közepén ismét 10 fokra melegszik a talaj.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Forrás: Országos Meteorológia Szolgálat – 2022. március 31.
* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
Forrás: MET
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT


