Magyar nemesítő kukoricahibridjei segíthetnek a dél-afrikai kukoricatermesztésben. Dr. Barla-Szabó Gábor évtizedek óta Afrikában, Pretoriában él. A magyar kutató korábban a Pioneer Subsaharan Africa QA Managere volt, majd a Syngenta SeedCo afrika kutatási és termelési igazgatói pozícióját is betöltötte. Ma saját cégét irányítja. Dr. Barla-Szabó Gábor az Agro Jager News-nak arról számolt be, hogy 2021-ben, a hűvös-esős, késő tavaszi idö idő miatt, Dél-Afrikában a kukoricahibridek csuhélevelei meghosszabbodtak és szorosabbra záródtak.  Most az általa nemesített hibrideknél, más szelekciós módszer és a magyar genetikai anyagok felhasználása miatt ez a jelenség nem mutatkozik, a csuhélevelek lazábban záródnak és a csövek teljes termékenyülése tapasztalható. Helyzetkép Dél-Afrikából:

Dr. Barla-Szabó Gábor magyar kutató, nemesítő Dél-Afrikában, Pretoriától nem messze

Dr. Barla-Szabó Gábor testvére, unokatestvérei, egy házban nöttek fel  Budapesten, a Sashegy alján,  a BAH csomópont környékén. Akkor még a környező hegyek, dombok nem voltak beépítve és nagyapjuk, a hajdúböszörményi gazdálkodó nagypapa, vigyázott rájuk.  Nagyapjuk 10 évig szolgált a K und K hadseregben a Balkánon, majd az I. Világháborúban a keleti fronton és a Magyar Királyi Kinizsi Pál Honvéd Altisztképző és Nevelő Intézet obsitos katonájaként – bizony – keményen nevelte a négy fiút.  Úgy tűnik, hogy a szigorú gyerekkori évek mindannyiuk számára jó útlevélnek bizonyultak.

Magyar genetika is rejtőzik a dél-afrikai hibridekben. Bár nem őshonos a kukorica Magyarországon, a hazai kukoricanemesítésben, génbankokban azonban lapulnak értékes bázisok..

Mára a testvére és unokatestvérei is igen eredményes utat jártak be és mindannyiuk, annak ellenére, hogy közülük ma már többen nyugdíjasok, vagy éppen nyugdíjkor körül vannak, folyamatosan dolgoznak.

Kukorica tábla valahol Dél-Afrikában

Most úgy tűnik, hogy Dél-Afrikában a hideg nyár után, a kukoricatermesztők azzal a problémával szembesülnek, hogy fele, vagy még kevesebb kukoricát takarítanak be. A veszteség jelentős, annak ellenére, hogy csupán néhány Celsius fok változás következett be a megszokott klímában.

Szántóföldi kísérleti táblák Dél-Afrikában a United Seeds területén

A hideg idő miatt – amely rendre éppen a kukorica virágzás idején lépett fel – az amúgy is zárt csuhélevelek, hogy a rovar- és a madárkár kisebb legyen, még szorosabban záródnak. Így évről, évre felléphet a “silk-jamming”, amelyet itthon bajusz-rekedés jelenségeként ismerhet a termelés. Emiatt, a népi nyelven csak kukoricabajusznak nevezett, valójában a nőivarú virág bibeszála, nem képes előtörni és így a címerből, azaz a növény csúcsán virágzó címerből, a pollen nem tudja megtermékenyíteni a bibeszálakat. A pár nap alatt elvirágzó kukorica csövein aztán egyszerűen meghiúsul a beporzás és nem kötődnek szemek.

Virágzás idején Dél-Afrikában. Dr. Barla-Szabó Gábor a dél-afrikai hibridjei előtt

Miközben a cső végén, a csuhélevelek alatt, gombócban, kócosan összegömbölyödnek a bibeszálak. A kukoricanemesítés során a nemesítők olyan hibrideket szelektálnak, amelyek a termelő kéréseit kombinálják az időjárás körülményeihez. A szorosabb csuhélevelek Dél-Afrikában megkönnyítik az őszi betakarítást, mert sem a madarak sem a rovarok nem tudják kárositani a csöveket és az így képes megvédeni a nagy esők nedvesitö hatásától is, amely aztán csőrothadáshoz vezethet.

A kukoricabajusz a magyar alapokra épített kukorica fajták esetében akadály nélkül tör elő a csuhélevelek alól

Dr. Barla Szabó Gábor az Agro Jager Newsnak azt is elárulta, hogy a nyitott csuhélevelek titka a magyar nemesítők munkája is, hiszen Magyarországról származó genetikai anyagokat is felhasznál a hibridek előállításakor. Bár a kukorica őshazája az amerikai kontinens, mégis a második világháború előtt, majd az azt követő néhány évtizedben, néhány kiváló magyar kukoricanemesítő leleményes nemzetközi összefogása megmutatta, hogy a magyar nemesítők is ott lehetnek a világ élvonalában – persze ehhez megfelelő technikai háttér szükséges és a nemesítésre igazán fogékony kutatókat kell összegyűjteni – a válogatásban, ahogy a kukoricákat gyűjtjük, a tehetségnek és az ügyességnek kell dominálnia – másképpen nem megy.

A szemveszteség tetemes lehet, ha a bibe nem képes a felszínre törni – Dél-Afrikában is..

2008-ban már jelentkezett egy kiterjedt bajusz-rekedés probléma Dél-Afrikában, a Keleti Magasföldön, Bethal, Carolina, Ermelo térségében, ahol 1500-2000 m tengerszint felett termelik a kukoricát.  Sajnos gyakran előfordul, hogy a virágzás előtt 14-10 nappal hűvös, csapadékos az idő, amely 8-10 Celsius fokot és szemerkélő esőt hoz magával. A világ kukoricatermelésében erős ingadozásokra kell számítani, amelyre a nemesítőknek kell megtalálnia a válaszokat. Emiatt nagyon fontos, hogy stratégiai vetőmagok, génbázisok, nemesítési anyagok legyenek a kutatás kezében, hogy az instabil időjárás miatt termelhető vetőmagok álljanak rendelkezésünkre.

Dr. Szilágyi Péter

Dr. Gabor Barla-Szabo (PhD)
Director
United Seeds cc
South Africa
+2783 6471146
http://www.unitedseeds.co.za/en/index.html