Magyar nemesítő kukoricahibridjei segíthetnek a dél-afrikai kukoricatermesztésben. Dr. Barla-Szabó Gábor évtizedek óta Afrikában, Pretoriában él. A magyar kutató korábban a Pioneer Subsaharan Africa QA Managere volt, majd a Syngenta SeedCo afrika kutatási és termelési igazgatói pozícióját is betöltötte. Ma saját cégét irányítja. Dr. Barla-Szabó Gábor az Agro Jager News-nak arról számolt be, hogy 2021-ben, a hűvös-esős, késő tavaszi idö idő miatt, Dél-Afrikában a kukoricahibridek csuhélevelei meghosszabbodtak és szorosabbra záródtak. Most az általa nemesített hibrideknél, más szelekciós módszer és a magyar genetikai anyagok felhasználása miatt ez a jelenség nem mutatkozik, a csuhélevelek lazábban záródnak és a csövek teljes termékenyülése tapasztalható. Helyzetkép Dél-Afrikából:
Dr. Barla-Szabó Gábor testvére, unokatestvérei, egy házban nöttek fel Budapesten, a Sashegy alján, a BAH csomópont környékén. Akkor még a környező hegyek, dombok nem voltak beépítve és nagyapjuk, a hajdúböszörményi gazdálkodó nagypapa, vigyázott rájuk. Nagyapjuk 10 évig szolgált a K und K hadseregben a Balkánon, majd az I. Világháborúban a keleti fronton és a Magyar Királyi Kinizsi Pál Honvéd Altisztképző és Nevelő Intézet obsitos katonájaként – bizony – keményen nevelte a négy fiút. Úgy tűnik, hogy a szigorú gyerekkori évek mindannyiuk számára jó útlevélnek bizonyultak.
Mára a testvére és unokatestvérei is igen eredményes utat jártak be és mindannyiuk, annak ellenére, hogy közülük ma már többen nyugdíjasok, vagy éppen nyugdíjkor körül vannak, folyamatosan dolgoznak.
Most úgy tűnik, hogy Dél-Afrikában a hideg nyár után, a kukoricatermesztők azzal a problémával szembesülnek, hogy fele, vagy még kevesebb kukoricát takarítanak be. A veszteség jelentős, annak ellenére, hogy csupán néhány Celsius fok változás következett be a megszokott klímában.
A hideg idő miatt – amely rendre éppen a kukorica virágzás idején lépett fel – az amúgy is zárt csuhélevelek, hogy a rovar- és a madárkár kisebb legyen, még szorosabban záródnak. Így évről, évre felléphet a “silk-jamming”, amelyet itthon bajusz-rekedés jelenségeként ismerhet a termelés. Emiatt, a népi nyelven csak kukoricabajusznak nevezett, valójában a nőivarú virág bibeszála, nem képes előtörni és így a címerből, azaz a növény csúcsán virágzó címerből, a pollen nem tudja megtermékenyíteni a bibeszálakat. A pár nap alatt elvirágzó kukorica csövein aztán egyszerűen meghiúsul a beporzás és nem kötődnek szemek.
Miközben a cső végén, a csuhélevelek alatt, gombócban, kócosan összegömbölyödnek a bibeszálak. A kukoricanemesítés során a nemesítők olyan hibrideket szelektálnak, amelyek a termelő kéréseit kombinálják az időjárás körülményeihez. A szorosabb csuhélevelek Dél-Afrikában megkönnyítik az őszi betakarítást, mert sem a madarak sem a rovarok nem tudják kárositani a csöveket és az így képes megvédeni a nagy esők nedvesitö hatásától is, amely aztán csőrothadáshoz vezethet.
Dr. Barla Szabó Gábor az Agro Jager Newsnak azt is elárulta, hogy a nyitott csuhélevelek titka a magyar nemesítők munkája is, hiszen Magyarországról származó genetikai anyagokat is felhasznál a hibridek előállításakor. Bár a kukorica őshazája az amerikai kontinens, mégis a második világháború előtt, majd az azt követő néhány évtizedben, néhány kiváló magyar kukoricanemesítő leleményes nemzetközi összefogása megmutatta, hogy a magyar nemesítők is ott lehetnek a világ élvonalában – persze ehhez megfelelő technikai háttér szükséges és a nemesítésre igazán fogékony kutatókat kell összegyűjteni – a válogatásban, ahogy a kukoricákat gyűjtjük, a tehetségnek és az ügyességnek kell dominálnia – másképpen nem megy.
2008-ban már jelentkezett egy kiterjedt bajusz-rekedés probléma Dél-Afrikában, a Keleti Magasföldön, Bethal, Carolina, Ermelo térségében, ahol 1500-2000 m tengerszint felett termelik a kukoricát. Sajnos gyakran előfordul, hogy a virágzás előtt 14-10 nappal hűvös, csapadékos az idő, amely 8-10 Celsius fokot és szemerkélő esőt hoz magával. A világ kukoricatermelésében erős ingadozásokra kell számítani, amelyre a nemesítőknek kell megtalálnia a válaszokat. Emiatt nagyon fontos, hogy stratégiai vetőmagok, génbázisok, nemesítési anyagok legyenek a kutatás kezében, hogy az instabil időjárás miatt termelhető vetőmagok álljanak rendelkezésünkre.
Dr. Szilágyi Péter
Dr. Gabor Barla-Szabo (PhD)
Director
United Seeds cc
South Africa
+2783 6471146
http://www.unitedseeds.co.za/en/index.html
