Keressen minket

Mezőgazdaság

2020-ban rekordokat döntött az Eximbank

Print Friendly, PDF & Email

Történelmi léptékű összeget, több mint 467 milliárd forintnyi új hitelt helyezett ki az Eximbank tavaly. Jákli Gergely elnök-vezérigazgató szerint a Kárenyhítő hitelterméküket a likviditás finanszírozása mellett már beruházási céllal is keresik a cégek.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Történelmi léptékű összeget, több mint 467 milliárd forintnyi új hitelt helyezett ki az Eximbank tavaly. Jákli Gergely elnök-vezérigazgató szerint a Kárenyhítő hitelterméküket a likviditás finanszírozása mellett már beruházási céllal is keresik a cégek – tájékoztatott a Világgazdaság.

Jákli Gergely az Eximbank elnök-vezérigazgatója (Kép: Kallus György/Világgazdaság)

Hogy teljesített az Eximbank a járvány idején?

A tavalyi egy rendkívüli év volt: a járvány okozta váratlan gazdasági helyzetre hatékonyan és nagyon gyorsan kellett reagálnunk. Egy olyan banknak, amelynek válság idején még tovább fokozódik a gazdasági szerepe, ilyenkor azonnal fordulatszámot kell váltani. Tevékenységünk magától értetődő módon a COVID-járvány okozta gazdasági sokk enyhítésére fókuszált elsősorban, de összbanki teljesítményünket nézve is nagy eredményeket, mérföldköveket értünk el 2020-ban.

Az elmúlt időszakban az ezres szám több szempontból is történelmivé vált az életünkben.
Hogy csak hármat említsek: a teljes hitelállományunk átlépte az ezermilliárd forintot, megkezdődött a 2019 végén szerződött, a bank 26 éves fennállásának legnagyobb, ezermillió eurót meghaladó összegű, egyiptomi vasúti ügyletének folyósítása, valamint a Kárenyhítő Hitelprogram keretében is folyósítottuk az ezredik ügyletet.

Ami a válságkezelést illeti, az elmúlt évek EXIM-stratégiája – amelynek keretében átalakítottuk, bővítettük a termékpalettánkat – stabil alapot biztosított arra, hogy megfelelő hatékonysággal tudjunk válaszolni a váratlan kihívásra. A Kárenyhítő Hitelprogramunkkal már májusban a piac rendelkezésére álltunk – rögtön azt követően, hogy az Európai Unió a támogatási feltételek lazítása mellett döntött –, júliusban pedig már folyósítani is tudtunk új hiteleket.

A tavalyi évet végül 1100 milliárd forintot meghaladó hitelállománnyal zártuk, ebből 467,5 milliárd forintot tett ki az új hitelfolyósítás, amely közel 1500 új szerződést takar. Ebből a folyósítási volumenből pedig több mint 350 milliárd forintot július után helyeztünk ki – tehát erős második féléven vagyunk túl. A tavalyi év új hitelkihelyezése mind darabszámban, mind volumenben rekordnak számít, a Kárenyhítő finanszírozási termékeink a második legkeresettebbek a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében indított hitelprogramok között. Ez nem csak azt tükrözi, hogy jól sikerült átültetnünk, felhasználnunk az exportértéklánc finanszírozásában az elmúlt években szerzett piacismeretünket és tapasztalatunkat, hanem azt is, milyen kiemelt szerepe van a magyar gazdaságban az exportnak.

Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy az EXIM nem csak finanszírozást nyújt az exportláncban dolgozó cégeknek. A 2020-as év során 425 milliárd forintnyi exportbiztosítási állományt kezeltünk és közel 17 milliárd forint értékben nyújtottunk garanciát hitelek biztosítékául. Ezen felül a tőkebefektetési portfóliónk 92 milliárdos értéken zárta az évet.

A hitelállomány-bővülés mennyiben tudható be a hiteltörlesztési moratóriumnak?

Természetesen, közrejátszik, ám ahogy említettem, az év az új kárenyhítő ügyletekről szólt elsősorban. A bank ügyfeleinek 40 százaléka nem vette igénybe a moratóriumot.
A magas törlesztési arány annak is betudható, hogy az Eximbank egy az exportban résztvevő vállalkozások támogatására specializálódott bank, a külpiacra közvetlenül értékesítő cégeken túl beleértve ebbe a beszállítói lánc szereplőit is. A válság azt is megmutatta, hogy ezen cégek – a diverzifikáltabb értékesítésnek köszönhetően – jellemzően jobb helyzetben vannak.

Azért az ügyfeleiknek is átalakultak a prioritásaik ezekben a hónapokban. Miként tudtak ebben partnerek lenni?

A Kárenyhítő Programcsomag kapcsán egyrészről fontosnak tartottuk, hogy méret tekintetében a teljes magyar vállalati vertikumot ki tudjuk szolgálni a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig. Emellett felgyorsítsuk a folyamatot, egyszerűsítsük az adminisztrációt. Akár a járvány miatt jelentkező likviditási problémák kezeléséhez, akár beruházási célok finanszírozásához van szükség forrásra, minden esetben fix kamatozást biztosítunk; a forint, az euró és a dollár alapú kárenyhítő hiteleknél egyaránt.

Ahogyan az várható volt, az kezdeti időszakban szinte minden, kérelmet benyújtó cég a napi likviditását igyekezett megoldani, így a forgóeszközcélú felhasználás a jelentősebb. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban erősödött a beruházási hitel és a lízing finanszírozási igények megjelenése is.

Milyen a kárenyhítő ügyfelek összetétele? Kik veszik igénybe az EXIM termékeit?

Az igénylők több mint fele korábban még nem használt EXIM finanszírozást, tehát most, a tavaly kialakult krízishelyzetben épített be először gazdálkodásába exportra szakosodott bank által kialakított pénzügyi szolgáltatást. Iparági szempontból – az exportra jellemző módon – kétharmados arányban a feldolgozóipar dominál, ezt követi a kereskedelem és a logisztika.

Szegmens tekintetében az ügyfelek döntő része, közel 90 százaléka a kis- és középvállalatokhoz tartozik. A legkisebb cég árbevétele, amelynek a program keretében – számlavezető bankján keresztül, refinanszírozott formában – hitelt biztosítottunk, kevesebb mint százmillió forint volt, míg a legnagyobbé elérte az ötszáz milliárdot. A legnagyobb összegű hitelünk eddig egy közel 17 milliárd forintos kölcsön, a legkisebb pedig nem érte el a három millió forintot. Ez utóbbi egy szállítmányozó mikrovállalkozás refinanszírozott lízing konstrukciója.

A kölcsönök mekkora részében történt a kihelyezés közvetlenül és mekkora volt a kereskedelmi banki refinanszírozás aránya?

A kereskedelmi bankokkal már a koronavírus-válságot megelőzően is kiváló volt a kapcsolatunk, és a Kárenyhítő ügyleteknek is több mint kilencven százalékát refinanszírozásban helyeztük ki. Azt gondolom, ez annak fényében is érthető és ideális, hogy az exportáló vállalatoknak számos olyan kiegészítő termékre van szüksége, amelyeket csak kereskedelmi bankokon keresztül tudnak igénybe venni – gondoljunk például a treasury szolgáltatásokra –, és ezt a strukturált banki kapcsolatot jelentősen meg tudja könnyíteni az „egyablakos” kiszolgálás.

Hogy terveznek most, meddig élhet a Kárenyhítő Program és mi lesz utána?

Az EU átmeneti szabályozásának meghosszabbítása értelmében – a jelenleg hatályban lévő szabályozás alapján – 2021. június 30-ig nyújthatók ezek a támogatott konstrukciók, én ugyanakkor elképzelhetőnek tartok egy újabb hosszabbítást.

Mindazonáltal már készülünk arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszer lezárása után is megfelelő kínálattal, széles termékpalettával álljunk az ügyfeleink rendelkezésére.

Miként alakul a megnövekedett hitelezéshez szükséges forrásaik helyzete?

Az elmúlt pár évben az Eximbank évi 200-300, 330 milliárd forintos új hitelkihelyezéssel működött – ez alól 2016 volt kivétel, amikor 440 milliárd forint feletti új hitelt folyósítottunk.

A tavalyi, 467 milliárd forintos hitelezési aktivitást – és természetesen ennek idei folytatását –, forrásteremtési szempontból is biztosítani kell. Diverzifikált forrástérképünk van: rendelkezésre állnak fejlesztési banki források, bocsátunk ki hazai és nemzetközi kötvényeket. A fejlesztési banki források közül elsősorban az EIB, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) hiteleit emelném ki. Ami a kötvénykibocsátásokat illeti, tavaly három, forint alapú kibocsátást hajtottunk végre – összesen 137 milliárd forint értékben, ami kiválóan tükrözi a befektetők irányunkba tanúsított bizalmát.

Nemzetközi kötvénykibocsátásban nem gondolkodtak? Az Eximbank hiteleinek jelentős része devizahitel…

Ha például a Kárenyhítő Hitelprogramot nézzük, a kihelyezéseink körülbelül fele euróban, néhány százaléka dollárban történik, a többi forint. Való igaz, szükségünk van devizára, de egyrészt a hazai piacon is lehet devizában kibocsátani – ezt bizonyítja a dollárkötvényünk –, másrészt pedig bilaterális hitel formájában jellemzően olcsóbban tudunk forráshoz jutni, köszönhetően annak, hogy a Világbank-csoporthoz tartozó garanciaszervezet, a MIGA képes garantálni az EXIM által felvett hiteleket, amely által pedig kiváló – AAA szintű – a minősítésünk. Ráadásul a swap piacon is olcsón lehet a forint forrásokat devizára konvertálni.

Mennyiben változott a válság idején az Önök biztosítási intézménye, a MEHIB tevékenysége?

A támogatási szabályok változása a biztosító számára is új utakat nyitott. A magyar export nagyságrendileg 80 százaléka az uniós tagállamokba irányul, de a korábbiakban nem volt lehetőség arra, hogy az Európai Unión belüli kereskedelmi ügyleteket biztosítsuk.

Tavaly óta viszont erre is lehetőségünk van. Mindez azt jelenti, hogy ha egy magyar cég a korábbi fizetési határidőnél hosszabb intervallumot adva igyekszik erősebb pozíciót elérni partnereinél – vagy akár új vevőkapcsolatokat szeretne kiépíteni – például Német- vagy Franciaországban, exportbiztosítással biztosíthatja ezt a hosszabb futamidejű nyitva szállítást. Ráadásul – ellentétben a piaci hitelbiztosítókkal – egyedi ügyletek biztosítására is készek vagyunk, az ügyfeleinknek nem kell feltétlenül az egész portfóliójukat biztosítani, ami így költséghatékonyabb is számukra. Állami tulajdonú exporthitel-biztosítóként pedig a politikai kockázatokat is képesek vagyunk, tudjuk vállalni.

Ez úgy hangzik, mintha a partnerkockázatok felmérésben, csökkentésében is tudnák segíteni a cégeket.

Egyedi, cégre szóló minősítést végzünk és limiteket állítunk, amelyek alapján a magyar cég eldöntheti, hogy érdemes-e belevágni az ügyletbe, és ha igen, mekkora volumenben vállalja a halasztott fizetéses szállítást; de olyanra is volt példa, hogy ügyfelünk egy komoly lehetőséggel kecsegtető, de – megállapodás esetén – jelentős vevőkitettséggel járó kereskedelmi ügylet megkötésével volt előrehaladott tárgyalásokban egy potenciális, új külföldi partnerrel és az ehhez kapcsolódó exportbiztosítás partnervizsgálata során, segítségünkkel derült arra fény, hogy a külföldi cég csődeljárás alatt áll.

 

https://exim.hu/termekeink/exim-karenyhito-programok

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 27.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április végén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.

Ábra: MET

Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.

A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.

Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.

A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Kukába az élelmiszerpazarlással”

Print Friendly, PDF & Email

Plakáttervező pályázatot indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét.

Fotó: NÉBIH

A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom