Keressen minket

Mezőgazdaság

Nemzetközi összefogás a hazai élelmiszereink hátrányos megkülönböztetése ellen

A területi kötődésű, hagyományos élelmiszertermékek a hazai és az olasz mezőgazdaságnak is alappillérei. Az EU az élelmiszerek tápértékét egy, a fogyasztók részletesebb informálását mellőző, a termékeket egyoldalúan minősítő élelmiszer-címkézés bevezetését tervezi. Ez a címkézés a nemzeti értékeink részét képező Hungarikum-termékeket, valamint a hazai élelmiszer-előállítók termékeinek döntő többségét kifejezetten hátrányosan érintené, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemzetközi összefogásban is kiáll a hazai élelmiszereink védelméért.

Közzétéve:

A területi kötődésű, hagyományos élelmiszertermékek a hazai és az olasz mezőgazdaságnak is alappillérei. Az EU az élelmiszerek tápértékét egy, a fogyasztók részletesebb informálását mellőző, a termékeket egyoldalúan minősítő élelmiszer-címkézés bevezetését tervezi. Ez a címkézés a nemzeti értékeink részét képező Hungarikum-termékeket, valamint a hazai élelmiszer-előállítók termékeinek döntő többségét kifejezetten hátrányosan érintené, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemzetközi összefogásban is kiáll a hazai élelmiszereink védelméért.

Keressük bizalommal a védjeggyel ellátott termékeket. A megvásárlásával sokat segítünk a hazai termelőkön és a hazai gazdaságon (Ábra: nebih.hu)

Győrffy Balázsnál, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökénél tett látogatást Massimo Rustico, Olaszország budapesti nagykövete 2021. február elsején. Magyarország és Olaszország gazdasági kapcsolatai hagyományosan jók, Olaszország – a 2019. évi adatok szerint – az 5. legjelentősebb kereskedelmi partnere hazánknak, 10 milliárd eurót meghaladó külkereskedelmi forgalommal. A gazdasági kapcsolatokban a mezőgazdaság, élelmiszeripar az egyik kiemelkedő terület, ahol a két ország kiegészítő profillal rendelkezik.

A mostani látogatás aktualitása az élelmiszerek címkézésének megújításával kapcsolatos, jelenleg nyitott véleménynyilvánítási lehetőség volt. Az „Élelmiszerek címkézése – a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok felülvizsgálata” nevű kezdeményezés során véleményezni lehet a kapcsolódó uniós rendelet tervezett módosításait, különös tekintettel a csomagolás elülső oldalán feltüntetendő, egységes és kötelező tápértékjelölésre. A rendeletmódosítás egyik célja, hogy segítsen a fogyasztóknak az egészségesebb élelmiszerek kiválasztásában, a termékek csomagolásának elülső oldalán feltüntetendő tápérték-jelöléssel. A kezdeményezéshez csatolt uniós hatásvizsgálat szerint négyféle címkézési rendszert használnak illetve fejlesztenek az EU-ban. Több tagállam és a német elnökség egyoldalúan a „Nutri-Score” típus mellett áll ki.

A látogatás keretében megvitatásra került, hogy az új uniós élelmiszer-címkézési tervek, illetve az EU által támogatott tápérték-jelölési rendszer, a „Nutri-Score” hogyan érinti az olasz és a hazai élelmiszer-termékeket. A „Nutri-Score”-rendszer a fogyasztók számára minden mérlegelést kizáró, a háttéradatokat – mint az adott élelmiszertermék konkrét összetétele, az alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok – teljes mértékben elhallgató, egyoldalú információt nyújt. Nem vizsgálja ugyanakkor sem az adott élelmiszertermék egészét, sem az adott tagállamban, régióban akár évszázadokra visszanyúló hagyományok részeként betöltött szerepét, sem a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát. Emiatt számos kiemelkedő táplálkozási értékű és szerepű élelmiszert – legyen szó akár a nemzeti értékeink részét képező hungarikumokról, akár az elismerten kedvező táplálkozási hatású mediterrán konyha alapját képező olívaolajról – a „Nutri-Score”-rendszer hátrányosan különbözteti meg.

Ábra: nebih.hu

Az Olaszország által támogatott, az uniós hatástanulmányban alternatívaként szereplő, számszerű adatokat tartalmazó, tápanyag-specifikus jelölési rendszer, a „NutrInform Battery” a hazai, hagyományos élelmiszerekről kiegyensúlyozottabb, komplexebb képet ad. A komplex, adatokkal alátámasztott információk alapján pedig a fogyasztóknak lehetősége nyílik a saját egészségügyi állapotuk, illetve táplálkozásuk ismeretében jobban megalapozott döntést hozni az élelmiszervásárlás során.

Ábra: nebih.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatja az Olaszország által javasolt tápérték-jelölési rendszert, és nemzetközi összefogásban is kiáll hazai élelmiszereink védelmében. Ennek érdekében a NAK álláspontját mind a vonatkozó uniós, mind az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek érdekeit összefogó szervezet, a COPA-COGECA által kezdeményezett véleménynyilvánításban megjeleníti; emellett pedig mozgósítja a Visegrádi Együttműködés tagországainak agrárgazdasági kamaráit is.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom