Mezőgazdaság
Kitekintés: 2021. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem rekordtermés született, melyből nagy mennyiség jut exportra. Brazíliában pedig kukoricából várnak rekordtermést.
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem rekordtermés született, melyből nagy mennyiség jut exportra. Brazíliában pedig kukoricából várnak rekordtermést.

Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban 2021. január 19-én (Ábra: usda.gov)

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között az USA délnyugati és Mexikó északnyugati részein a már említett aszály miatt, valamint Kína keleti részein. Jelentősebb aszállyal sújtott mezőgazdasági területek (mely a növényzetben is megmutatkozik), csak kis területen találhatók Argentína és Brazília területein (2. ábra). A decemberi csapadékösszeg anomália globális térképén hatalmas különbségeket, jelentős többleteket, valamint nagy hiányokat láthatunk a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).
Európa
A 2020. december 1. és 2021. január 18. közötti időszak Európa délkeleti részein, valamint a Skandináv-félszigeten az átlagosnál 2-4 Celsius fokkal enyhébb időt hozott (4. ábra). Főleg délkeleten a fagyos napok száma jelentősen, nagy területen 30%-kal kevesebb volt a szokásosnál (5. ábra). Az átlagosnál 0,5-2 fokkal hidegebb volt az idő Nyugat-Európában, míg Oroszország európai területén helyenként a 4 fokot is elérte az elmaradás.
Az egymást követő mediterrán ciklonok különösen sok csapadékot okoztak Olaszországban és a Balkán-félszigeten, helyenként a szokásos mennyiség másfélszerese is leesett (6. ábra). Az átlagosnál több csapadék hullott Spanyolország nagyobb részén, Franciaországban, a Brit-szigeteken, Svédországban, a Kaukázus környékén, de Afrika északnyugati részein is. Ezzel szemben elmaradt a csapadék az átlagos mennyiségtől (akár 50-80%-kal is) Portugáliában, Norvégiában, valamint Törökország középső részein. Ez utóbbi területeken már az ősz második felétől tart a száraz idő, mely egyre komolyabb gondot okoz, hiszen a talaj így nem töltődik föl nedvességgel, de az önözést szolgáló víztározók sem.
Január elején a Filomena névre keresztelt légörvény okozott szokatlan és kiterjedt havazást Spanyolországban.
Az őszi vetések általában jól telelnek, olyan erős fagy, mely károkat okozhatott, csak Oroszország egyes területein fordult elő. Ugyanakkor az Appennini- és a Balkán-félszigeten a sok eső miatt belvizes területek is előfordulnak (7. ábra).
Amerikai Egyesült Államok
Bár előfordultak nagy területi különbségek az országban, összességében a december az átlagosnál enyhébb és szárazabb időt hozott. Január első felében nagy területen folytatódott a száraz időjárás a La Niña erősödésével. A délnyugati államokban van a legnagyobb probléma, különösen Kaliforniában, mert az éves vízkészleteknek ilyenkor kellene feltöltődni a hegyekben hóban és a víztározókban. Ezzel szemben kevesebb a hó és alacsonyan áll a víztározók szintje is, bár az utóbbi napokban valamit már javult a helyzet, hiszen még szokatlanul délen, Kaliforniában és Arizonában is sokfelé havazott. Az általában hideg Montanában január elején melegrekordok dőltek meg, míg a Mexikói-öböl környékén az átlagosnál hűvösebb volt az idő. Bár a csapadékhiányos területek kiterjedése csökkent, az őszi búza vetésterületének még mindig mintegy 32%-át érinti aszály (8. ábra).
Ausztrália
Az ország keleti részén (Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria államokban) a január elején hullott csapadék kedvező körülményeket teremtett a nyári növények számára. A búza öv nagyobb részén a száraz időben jól haladtak az őszi vetések betakarításával, melynek gyakorlatilag a végére is értek. A búza termés kiváló lett, az évek sorában a második legnagyobb mennyiséget takarították be ebben a szezonban, melyből exportra az előző évinek a duplája kerülhet.
Dél-Afrika
Meleg idő és kiadós csapadék teremt továbbra is kedvező körülményeket a kukorica és cukornád fejlődéséhez az ország fő termőterületein, a kukorica övben (Norht West – Free State – Limpopo – Mpumalanga). Ugyanakkor Western Cape-ben száraz, meleg és napos időjárás segíti a gyümölcsök, köztük az igen jelentős területen termelt szőlő érését.
Argentína
Argentína középső, fő termőterületeit január elejéig csapadékhiány jellemezte, mely a virágzás és a szemképződés kezdetén érte a nyári szántóföldi kultúrákat. A hónap közepén aztán jelentős eső érkezett, azóta a növények optimális körülmények között fejlődhetnek. Az őszi vetések aratásával gyakorlatilag végeztek. Kukoricából kisebb a vetésterület az előző évinél, a La Niña miatt a termésátlagok és az össztermés is néhány százalékkal az átlag alatt várható az előrejelzések szerint. Ugyancsak az előző évek átlagánál kissé alacsonyabb össztermés várható szójából.
Brazília
Brazíliában a korábban időszakosan száraz területeken is jelentős csapadék hullott, így a nyári növények a meleg, nedves időben kedvezően fejlődnek. A kukorica betakarítását az ország egyes részein már meg is kezdték. A kukorica termésátlagok is és a betakarított összetermés is (a vetésterülettel együtt) rekord magasan várhatók az idei szezonban annak ellenére, hogy a vegetációs időszak szárazsággal kezdődött.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2021. január 26.

1. ábra: VHI Index 2021. január második dekádjában (forrás: www.fao.org) (VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra: ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2021. január második dekádjában (forrás: www.fao.org) (ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra: 2020. december csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org) (A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra: A 2020. december 1. és 2021. január 18. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

5. ábra: A 2020. december 1. és 2021. január 18. között előfordult fagyos napok (Tmin<0 Celsius fok) számának aránya a sokéves átlagoz viszonyítva (%)(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

6. ábra: A 2020. december 1. és 2021. január 18. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra: Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. december 1. és 2021. január 18. között (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hőösszeg többlet)

8. ábra: Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban 2021. január 19-én (forrás: usda.gov) (vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)
Forrás: OMSZ
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT


