Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) frissen végzett pálinkamesterei

Print Friendly, PDF & Email

Mi a különbség az olasz grappa és a törkölypálinka között? Mi történik, ha ugyanabból a kajszicefréből öt különböző főzőberendezéssel készítenek párlatokat? És vajon lehet készíteni párlatokat szárított csipkebogyóból is? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) frissen végzett pálinkamesterei, akik sikerrel teljesítették az ország egyetlen pálinkával foglalkozó, diplomát kínáló képzését az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetben.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Mi a különbség az olasz grappa és a törkölypálinka között? Mi történik, ha ugyanabból a kajszicefréből öt különböző főzőberendezéssel készítenek párlatokat? És vajon lehet készíteni párlatokat szárított csipkebogyóból is? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) frissen végzett pálinkamesterei, akik sikerrel teljesítették az ország egyetlen pálinkával foglalkozó, diplomát kínáló képzését az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetben.

A pálinkafőzés (is) egy tudományterület. Legyünk nagyon óvatosak az engedélynélkül főzött pálinkákkal, mert a metilalkohol súlyosabb esetben vakságot és halált is okozhat (Kép: uni-mate.hu)

Bátran állíthatjuk, hogy a kajszibarack az egyik legjellemzőbb, pálinka készítésére használt gyümölcsfajtánk, amiből igen jellegzetes és magas élvezeti értékű párlat nyerhető. A főzési technológia ismerete és használata, valamint a cefrézési, erjesztési és lepárlási műveletek megfelelő végrehajtása nélkül azonban a kiváló alapanyag mit sem ér. Ám felmerülhet a kérdés, hogy vajon találunk-e minőségi eltéréseket, ha ugyanabból a kiváló magyar kajszi és gönci magyar kajszi cefréből öt különböző főzőberendezésen lefőzött párlatokat összehasonlítjuk? És vajon észreveszik-e mindezt a fogyasztók?

Maller László pálinkamester ennek kapcsán arra jutott, hogy a MATE Budai Campusán megtalálható Hagyó-Spirit, egy bérfőzdében lévő Müller Aromat, egy buboréksapkás Kothe és Arnold Holstein készüléken, valamint két magánfőző DES 100 és 30 literes kisüsti főzőberendezésén készített párlatok között valóban akadnak különbségek, többek között az észter- és illósavtartalom, az aromaspektrum és az alkoholkihozatal kapcsán is.

Az eltéréseket megerősítették az érzékszervi vizsgálatok is, amelyekben tíz résztvevő véleménye alapján a kisüsti párlat hozta a tradicionálisan felismerhető ízeket. És míg a Hagyó-Spirit berendezésen előállított párlat íze jellemzően édeskés és lekváros jegyekkel rendelkezett, a Müller Aromat elsősorban a citrusos és narancsolajos jegyeket hozta. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a fenti összehasonlításban szereplő berendezésektől függetlenül minden elkészült párlat minősége kiváló, ám a műszaki kialakításuknak és a főzőmestereknek köszönhetően egyes tulajdonságaik eltérhetnek.

Nagyon izgalmas italcsalád a csipkebogyó párlatoké is, amelyekben még számos rejtett tartalék van. A mai vásárlóközönség ugyanis mindenben az újat, az egyedit és a változatosságot keresi, a vadgyümölcs alapú párlatok pedig – akárcsak a csipkepálinkák – tökéletesen megfelelhetnek az elvárásoknak. Mi szükséges azonban ahhoz, hogy jól piacosítható, igényes csipkepálinka kerülhessen a tulipános poharunkba?

„Elsősorban jó alapanyag, amiből rögtön négy fajtát is megvizsgáltam, köztük vad- és termesztett fajtákat, méghozzá különböző feldolgozottsági fokban, azaz magozatlanul, felezve-magozva és szárítva egyaránt”

– avat be a vizsgálat részleteibe Vásárhelyi Szilárd. A frissen végzett pálinkamester ennek kapcsán igazolni tudta, hogy a Rosa canina vadontermő rózsafaj kitűnően alkalmas pálinkakészítésre, a termesztett fajták közül pedig a Rosa canina ’Inermis’ Red fajta bír kiugróan magas párlatkészítési potenciállal. Elárult azonban további műhelytitkokat is: a magozatlan csipkecefre nemcsak minőségi, hanem mennyiségi kihozatali problémákat is okozhat, a szárított csipkebogyó pedig szintén kitűnő párlatkészítési alapanyag.

A négy különböző arányban almával kevert csipkebogyóminták vizsgálatával azt is megállapították, hogy a tiszta párlatok a legjobb minőségűek. Az almákhoz adott csipke 30%-os értékig magas minőségű, izgalmas ízvilágú párlatokat eredményezett, a csipkéhez adagolt alma ugyanakkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Bár a csipkepárlatok fényes jövő előtt állhatnak, a törkölyből előállított párlat máig nem rendelkezik kellően jó hírrel, sőt méltatlanul titulálják a gyümölcspárlatok karcos mostohatestvérének. A magyarországi borkultúra fejlődése azonban e párlat felé is irányítja a figyelmet és egy lényegesen kifinomultabb törköly alapanyagot tud biztosítani a lepárlóműhelyeknek.

Ahogyan Sisak Beáta pálinkamester rámutatott, a törkölypálinkára vonatkozó szabályozások hazánkban igen szigorúak. Míg ugyanis az olasz grappa előállítói karamellel színezhetnek, és gyümölcsökkel vagy fűszernövényekkel is ízesíthetnek, addig a törkölypálinka esetében ezek egyike sem megengedett. Miután a Pannonhalmi törkölypálinka nemzeti oltalmat kapott, ez a nedű kizárólag a pannonhalmi borvidéken termett szőlőből készült borok törkölyéből készülhet. Beáta szerint egyértelmű, hogy a tokaji, a villányi, a badacsonyi, az egri vagy az etyek-budai borvidék borkészítői is kitűnő törkölyalapanyaggal szolgálhatnának eredetvédett párlatok készítéséhez.

Forrás: MATE

Mezőgazdaság

Elkezdődött a dohány betakarítása

Print Friendly, PDF & Email

Megközelítőleg 2800 hektáron elindult a betakarítás:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek átlagát tekintve csaknem 700 termelő mintegy 2.800 hektáron 5.000-6.000 tonna dohányt termel évente. Az ágazat a feldolgozásban dolgozókkal együtt, mintegy 10.000-12.000 fő részére biztosított megélhetést – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai dohány termelés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében összpontosul. Az Agrárminisztérium az idei év tavaszán 2,7 milliárd forint célzott támogatással járult hozzá az ágazatban működő gazdaságok eredményességéhez. Emellett természetesen az érintettek a hazai és uniós forrású egyéb agrártámogatási konstrukciókhoz is hozzáférnek. Így ők is jogosultak lehetnek különböző közvetlen támogatásokra, vagy akár vidékfejlesztési forrásokra is. A tárca az elmúlt években arra törekedett, hogy kiszámítható segítséget nyújtson a dohánytermelőknek, ezzel is segítve a termelés és a szektor kapcsolódó foglalkoztatási képességének megőrzését – tette hozzá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy tavasszal került sor az uniós szabályok által lehetővé váló úgynevezett bázisfrissítésre. Kiosztották ugyanis a 2018-as éven alapuló történelmi bázisjogosultságokat. Ez lehetőséget teremt arra, hogy hazai költségvetésből, az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások segítségével a korábbiakhoz képest nagyobb arányban juthassanak megfelelő forráshoz a valódi dohánytermelő tevékenységet folyató gazdák – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A marhahúsexport közel 20 százalékkal csökkentexport közel 20 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a nemzetközi marhahúsexportról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az USA marha- és borjúhúskivitele 4,9 százalékkal maradt el 2024 első öt hónapjában az előző év azonos időszakának mennyiségétől. Az élő szarvasmarha exportja 5,2 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, a fő célpiacra, Kanadába 9,1 százalékkal több élő állat került. Az USA marha- és borjúhús-behozatala 19,5 százalékkal, az élőszarvasmarha-importja 18,7 százalékkal nőtt ezzel egy időben.

Fotó: AKI  

A Brazil Marhahúsexportőrök Szövetségének (ABIEC) adatai szerint Brazília marhahúskivitele 1 millió 74 ezer tonna volt 2024 első öt hónapjában, ami 34,4 százalékos bővülést jelentett a tavaly január–májusi mennyiséghez képest. Kínába 472,5 ezer tonna brazil marhahús került, ami 25,4 százalékkal több a 2023 január–májusában szállított volumennél.

Ábra: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 13,2 százalékkal bővült (24,9 ezer tonna), értéke 8,4 százalékkal emelkedett 2024 január–áprilisában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Törökország és Lengyelország voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,4 százalékkal 7,4 ezer tonnára, értéke 18,1 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint fele Dániából, Németországból és Olaszországból származott. A marhahúsexport mennyisége 18,8 százalékkal (2,8 ezer tonna), értéke 19,9 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 13,7 százalékkal (4,4 ezer tonna), értéke 6 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Nébih a nyár folyamán is fejleszti az eGN-t

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH nyáron is fejleszti az elektronikus Gazdálkodási Naplót

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Folyamatos az elektronikus Gazdálkodási Naplót érintő fejlesztői munka a nyár során is, melynek eredményeként a Nébih újabb frissítésekkel teszi egyre könnyebbé a gazdálkodók eGN-ben való adminisztrációs feladatait.

Az aktuális fejlesztéseknek köszönhetően többek között egyszerűbbé vált a tábla keresése a termőhely örökítés során, ismét felvehetőek a korábban lezárt jogosultságok, valamint a továbbiakban jelölhető lesz az őszi növénykultúra a hasznosítás űrlapon.

  1. Az előző évről történő termőhely örökítés során immáron rá lehet keresni az örökítendő termőhelyek tábla azonosítójára és EK számára, így könnyítve az adott tábla keresését.
  2. A legeltetés műveletnél szűkítve lett a megadható állatfajok listája a legeltethető fajokra.
  3. A félreértések elkerülése érdekében, a hivatal módosította a jogosultságokhoz tartozó dátummezők elnevezését a „Termőhely adatok rögzítése” ablakban. Fontos, hogy ezek a technikai mezők nem a jogcímek vállalására vonatkozó dátumot, hanem a jogcím rögzítésének dátumát tartalmazzák, és kitöltésük a jogcím felvételével automatikusan történik. A jogcím arra az évre vonatkozik, amelyik naplóban szerepel, függetlenül attól, hogy a jogosultság felvétele mikor történt!
  4. Sor került az „Egyéb” növényvédő szer megadásának kivezetésére is. A fejlesztésnek köszönhetően kizárólag a listában szereplő készítmények kiválasztására van lehetőség. Amennyiben a legördülő listában a gazdálkodó nem találja a keresett növényvédő szert, először ellenőrizze, hogy valóban növényvédelmi hatású készítményről van-e szó. Ebben segítséget nyújtanak a Nébih keresője is: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso
    Amennyiben a rögzítendő növényvédő szer valóban nem szerepel az eGN listában, a készítmények felvételét az egn@nebih.gov.hu címen lehet kérvényezni.
  5. Folyamatban van a naplóvezetés naptári évre történő átállítása, melynek első fejlesztési lépéseként megvalósult az őszi (következő évi) növénykultúra hasznosítás űrlapon való jelölhetősége. A későbbiekben az ott jelölt hasznosításokat a termőhellyel együtt csoportosan át lehet majd másolni a következő évi naplóba.
  6. A frissítési csomaggal hibajavításokat is végzett a hivatal: az ’I-m” rövidítés beírásával kereshetővé vált az I-Maza növényvédő szer. Emellett a „Termőhely adatok rögzítése” ablakban, korábban lezárt jogosultság ismételt felvételénél az eddig inaktív „+” jel aktiválására is sor került. Ezáltal az egyszer már lezárt jogosultságok ismét felvehetővé váltak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom