Keressen minket

Mezőgazdaság

Kitekintés: 2021. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem rekordtermés született, melyből nagy mennyiség jut exportra. Brazíliában pedig kukoricából várnak rekordtermést.

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem rekordtermés született, melyből nagy mennyiség jut exportra. Brazíliában pedig kukoricából várnak rekordtermést.

Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban 2021. január 19-én (Ábra: usda.gov)

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között az USA délnyugati és Mexikó északnyugati részein a már említett aszály miatt, valamint Kína keleti részein. Jelentősebb aszállyal sújtott mezőgazdasági területek (mely a növényzetben is megmutatkozik), csak kis területen találhatók Argentína és Brazília területein (2. ábra). A decemberi csapadékösszeg anomália globális térképén hatalmas különbségeket, jelentős többleteket, valamint nagy hiányokat láthatunk a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).

Európa
A 2020. december 1. és 2021. január 18. közötti időszak Európa délkeleti részein, valamint a Skandináv-félszigeten az átlagosnál 2-4 Celsius fokkal enyhébb időt hozott (4. ábra). Főleg délkeleten a fagyos napok száma jelentősen, nagy területen 30%-kal kevesebb volt a szokásosnál (5. ábra). Az átlagosnál 0,5-2 fokkal hidegebb volt az idő Nyugat-Európában, míg Oroszország európai területén helyenként a 4 fokot is elérte az elmaradás.
Az egymást követő mediterrán ciklonok különösen sok csapadékot okoztak Olaszországban és a Balkán-félszigeten, helyenként a szokásos mennyiség másfélszerese is leesett (6. ábra). Az átlagosnál több csapadék hullott Spanyolország nagyobb részén, Franciaországban, a Brit-szigeteken, Svédországban, a Kaukázus környékén, de Afrika északnyugati részein is. Ezzel szemben elmaradt a csapadék az átlagos mennyiségtől (akár 50-80%-kal is) Portugáliában, Norvégiában, valamint Törökország középső részein. Ez utóbbi területeken már az ősz második felétől tart a száraz idő, mely egyre komolyabb gondot okoz, hiszen a talaj így nem töltődik föl nedvességgel, de az önözést szolgáló víztározók sem.
Január elején a Filomena névre keresztelt légörvény okozott szokatlan és kiterjedt havazást Spanyolországban.

Az őszi vetések általában jól telelnek, olyan erős fagy, mely károkat okozhatott, csak Oroszország egyes területein fordult elő. Ugyanakkor az Appennini- és a Balkán-félszigeten a sok eső miatt belvizes területek is előfordulnak (7. ábra).

Amerikai Egyesült Államok
Bár előfordultak nagy területi különbségek az országban, összességében a december az átlagosnál enyhébb és szárazabb időt hozott. Január első felében nagy területen folytatódott a száraz időjárás a La Niña erősödésével. A délnyugati államokban van a legnagyobb probléma, különösen Kaliforniában, mert az éves vízkészleteknek ilyenkor kellene feltöltődni a hegyekben hóban és a víztározókban. Ezzel szemben kevesebb a hó és alacsonyan áll a víztározók szintje is, bár az utóbbi napokban valamit már javult a helyzet, hiszen még szokatlanul délen, Kaliforniában és Arizonában is sokfelé havazott. Az általában hideg Montanában január elején melegrekordok dőltek meg, míg a Mexikói-öböl környékén az átlagosnál hűvösebb volt az idő. Bár a csapadékhiányos területek kiterjedése csökkent, az őszi búza vetésterületének még mindig mintegy 32%-át érinti aszály (8. ábra).

Ausztrália
Az ország keleti részén (Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria államokban) a január elején hullott csapadék kedvező körülményeket teremtett a nyári növények számára. A búza öv nagyobb részén a száraz időben jól haladtak az őszi vetések betakarításával, melynek gyakorlatilag a végére is értek. A búza termés kiváló lett, az évek sorában a második legnagyobb mennyiséget takarították be ebben a szezonban, melyből exportra az előző évinek a duplája kerülhet.

Dél-Afrika
Meleg idő és kiadós csapadék teremt továbbra is kedvező körülményeket a kukorica és cukornád fejlődéséhez az ország fő termőterületein, a kukorica övben (Norht West – Free State – Limpopo – Mpumalanga). Ugyanakkor Western Cape-ben száraz, meleg és napos időjárás segíti a gyümölcsök, köztük az igen jelentős területen termelt szőlő érését.

Argentína
Argentína középső, fő termőterületeit január elejéig csapadékhiány jellemezte, mely a virágzás és a szemképződés kezdetén érte a nyári szántóföldi kultúrákat. A hónap közepén aztán jelentős eső érkezett, azóta a növények optimális körülmények között fejlődhetnek. Az őszi vetések aratásával gyakorlatilag végeztek. Kukoricából kisebb a vetésterület az előző évinél, a La Niña miatt a termésátlagok és az össztermés is néhány százalékkal az átlag alatt várható az előrejelzések szerint. Ugyancsak az előző évek átlagánál kissé alacsonyabb össztermés várható szójából.

Brazília
Brazíliában a korábban időszakosan száraz területeken is jelentős csapadék hullott, így a nyári növények a meleg, nedves időben kedvezően fejlődnek. A kukorica betakarítását az ország egyes részein már meg is kezdték. A kukorica termésátlagok is és a betakarított összetermés is (a vetésterülettel együtt) rekord magasan várhatók az idei szezonban annak ellenére, hogy a vegetációs időszak szárazsággal kezdődött.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2021. január 26.

1. ábra: VHI Index 2021. január második dekádjában (forrás: www.fao.org) (VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

 

2. ábra: ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2021. január második dekádjában (forrás: www.fao.org) (ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra: 2020. december csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org) (A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra: A 2020. december 1. és 2021. január 18. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

5. ábra: A 2020. december 1. és 2021. január 18. között előfordult fagyos napok (Tmin<0 Celsius fok) számának aránya a sokéves átlagoz viszonyítva (%)(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

6. ábra: A 2020. december 1. és 2021. január 18. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra: Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. december 1. és 2021. január 18. között (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hőösszeg többlet)

8. ábra: Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban 2021. január 19-én (forrás: usda.gov) (vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület: az őszi búza fő termőterülete)

Forrás: OMSZ

Mezőgazdaság

A magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei a 2023-után

Stratégiai Tervről tartott előadást az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság előtérbe helyezése érdekében még több hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. Juhász Anikó a Tolna-megyei agrárfórumon a magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről beszélt.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az mezőgazdaság következő öt évét meghatározó Közös Agrárpolitikáról (KAP), az ennek részleteit tartalmazó Stratégiai Tervről tartott előadást a XXIV. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson. A helyettes államtitkár szólt a következő öt évet meghatározó KAP főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyekhez alkalmazkodva kell majd a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének feltételeit.

Juhász Anikó jelezte: nagyon fontos lenne, hogy a még tavaly decemberben benyújtott magyar Stratégiai Tervet az Európai Bizottság minél hamarabb elfogadja azért, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük felkészülni a változásokra. Az őszi termelési döntéseket, a következő gazdálkodási évet jelentősen meghatározó megváltozott feltételeket az agrártárca folyamatosan közzéteszi, érdemes ezeket a gazdálkodóknak figyelni. A fenntarthatósági célok és feltételek hangsúlyos elemei a KAP-nak. Juhász Anikó úgy fogalmazott: az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak megítélése nem túl kedvező. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyetemi tudás a Farmer Expón

Látványos standokkal és szakmai programokkal készül a Debreceni Egyetem agrárkara és több szervezeti egysége az augusztus 17-én nyíló Farmer Expóra. A Böszörményi úti campus fejlesztésének köszönhetően minden idők legnagyobb hazai, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutatója is összeállhat a rendezvényen.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az elmúlt hónapok aszályos időjárása nyomán létfontosságú kérdéssé vált az öntözés és a vízgazdálkodás, az idei Farmer Expón egyebek mellett a kertészeti ágazat vonatkozásában foglalkoznak a témával.

– Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt és csaknem 85 ezer hektáron zöldséget. A kertészeti területek jelentős része ki van téve az extrém szárazságnak és az aszálynak, mivel a gyümölcsösök mindössze 20-25 százaléka, míg a zöldségtermő területek 80 százaléka öntözött. A kertészeti ágazatban az egy hektáron megtermelt áru értéke jelentős, emiatt ilyen időjárási körülmények között létfontosságú az öntözés. Ezért is kapta idén a „Lenni vagy nem lenni…” címet a Farmer Expó kertészeti szakkiállítása, a HORTICO – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai konferencián elsősorban a meglévő vízkészletek helyzetének feltérképezésével és a vízjogi engedélyezési eljárás menetével foglalkoznak a szakemberek.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A jelenleg nehéz helyzetben lévő kertészeti ágazat számára kiemelten fontos a vízkivételi és vízjogi létesítési engedélyek beszerzésének megkönnyítése, és ezáltal az öntözésfejlesztés előmozdítása. Ezen jogosultságok azonban a vízkészletek nagyságától függnek. Olyan racionális javaslatokat kell tenniük a szakmai szervezeteknek, amelyek ebből a helyzetből előremozdítják a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését – fejtette ki Apáti Ferenc.

Az augusztus 18-i HORTICO Zöldség–Gyümölcs Kertészeti Konferencia keretében szó lesz egyebek mellett Magyarország hidrológiai adottságairól, a felszíni és felszín alatti vízkészleteiről, különös tekintettel az Észak-Alföldre, illetve az öntözésfejlesztés jövőbeni kilátásairól, az öntözés szabályozásának átalakulásáról, az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának lehetőségeiről.

A 31. Farmer Expó szakmai programjába bekapcsolódik a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, juhtenyésztési workshopot rendez az EuroSheep projekt keretében.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az egyetem szakemberei a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület programjában is közreműködnek, ahol 40 különböző állatot lehet majd látni, például a magyar muraközit és az óriásokat. A kapcsolódó konferencián előadást tartanak a DE MÉK és az AKIT szakemberei. Pataki Balázs, a kar tiszteletbeli docense a magyar hidegvérű fajta kialakulását, történetét és értékeit ismerteti, Mihók Sándor professor emeritus pedig azt állítja középpontba, milyen kötelezettséggel jár egy történelmi lófajta fenntartása. Oláh János, az AKIT tudományos főmunkatársa a magyar hidegvérű lófajta és a klímaváltozás kapcsolatát elemzi.

A DE MÉK és az AKIT közös standon mutatkozik majd be a közönségnek, ahol megismerhetik a kar oktatási-kutatási portfólióját, emellett drónokkal, hőkamerával, akvapóniával és saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel várják a látogatókat.

Fotó: Debreceni Egyetem

Standot állít a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is a kiállításon. Asztalra kerülnek a diákok által a gyakorlókertben termelt zöldségek és gyümölcsök, valamint gyógynövények és virágok, illetve maguk a tanulók válaszolnak a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A szervezők a kisgyerekre is gondolnak, többek között traktor-szimulátorral, ló- és fejhető tehén-makettel, valamint állatokkal kapcsolatos, QR-kódos kincskereső játékkal készülnek.

Idén újra lesz Karneváli Lovaskupa a Farmer Expón. Miután a Debreceni Egyetem közreműködésével több mint kétszeresére növelték a rendelkezésre álló pálya nagyságát, már nagy fogatok is elférnek és a gyep minőségén is sokat javítottak. A tervek szerint olyan nagy volumenű, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutató állhat össze a Karneváli Lovas Kupa Fogathajtó- és Díjugrató Versenyen, amilyen még nem volt Magyarországon.

A nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításnak ezúttal is a DE Böszörményi úti campusa ad otthont, augusztus 17. és 20. között.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom