Mezőgazdaság
Idén először emelkedtek a globális élelmiszerárak
Nőtt a FAO élelmiszerár-index, miután drágult a cukor, a húsfélék és a rizs, míg a búza, kukurica, tejtermékek és a növényi olajok ára csökkent
Róma, 2023. május 5. – Áprilisban, egy év után először, újra emelkedett az élelmiszerárak nemzetközi mutatója, ahogy drágult a cukor, a hús és a rizs – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Nőtt a FAO élelmiszerár-index, miután drágult a cukor, a húsfélék és a rizs, míg a búza, kukurica, tejtermékek és a növényi olajok ára csökkent
A FAO élelmiszerár-index, ami a havi árváltozásokat követi a legfontosabb élelmiszer-alapanyagok globális piacain, március óta 0,6%-ot emelkedett, és így 127,2 pontos átlaggal zárt.
Ezzel pedig 19,7%-kal múlta alul a 2022. áprilisi értékét, és 5,2%-kal haladta meg a két évvel ezelőttit.
A FAO cukorár-index 17,6%-kal ugrott meg március óta, és ezzel 2011 októbere óta nem látott szintet ért el. A mozgás oka a száraz időjárás miatti csökkentett termelési elvárások és eredmények Indiában, Kínában, Thaiföldön és az Európai Unióban, illetve a cukornád betakarításának kezdeti nehézségei Brazíliában és a nyersolaj drágulása a nemzetközi piacokon, ami megnövelte a cukornád alapú bioetanol iránti keresletet.
A húsfélék árindexe átlagosan 1,3%-kal erősödött a hónapban, főként a sertés- és a baromfihús magasabb jegyzésének okán, utóbbit az ázsiai piac importkereslete és termelése fűtötte, állategészségügyi problémák mellett. A marhahús ára szintén nőtt globálisan a vágásérett állatok számának csökkenése miatt, különösen az Egyesült Államokban.
Eközben az árak a további élelmiszer-alapanyag kategóriák esetében – a rizs kivételével – tovább csökkentek.
A gabonaárak 1,7%-kal csökkentek márciushoz képest, ezzel 19,8%-kal alulmúlva az egy évvel ezelőtti szintet. A búza ára a globálisan piacokon 2,3%-kal lett kevesebb, főleg a bőséges ausztráliai és oroszországi exportkészletek okán. A kukorica ára 3,2%-kal csökkent a dél-amerikai szezonális készletbővülés miatt. Másrészről, a megnövekedett költségek és a kedvezőtlen időjárás miatti kisebb termés (leginkább Ázsián kívül) és az ázsiai vevők felvásárlásai magasan tartották a rizs nemzetközi árát.
„Fontos, hogy továbbra is nyomon kövessük az árak alakulását és az emelkedés okait. Ahogy a gazdaságok magukra találnak a visszaesés után, növekszik a kereslet, keresleti nyomás alá helyezve az élelmiszerárakat” mondta a FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero. „Emellett a rizs drágulása komoly aggodalomra ad okot és kiemelt fontosságú a fekete-tengeri kezdeményezés megújítása, hogy elkerüljünk a búza és kukorica árának újabb megugrását” – tette hozzá.
Négyhavi csökkenés után a növényi olajok árindexe további 1,3%-kal zsugorodott áprilisban. A pálmaolaj ára stabil maradt, de a szója-, repce- és napraforgóolaj jegyzése csökkent a potenciálisan rekordméretű brazil szójatermés generálta szezonális hatás miatt.
A tejtermékek ára globálisan átlagban1,7%-kal mérséklődött a tejpor iránti tartósan gyenge globális keresletnek és a sajt bőséges elérhetőségének köszönhetően a nyugat-európai piacokon.
További részletek itt olvashatók.
Frissített termelési és kereskedelmi előrejelzések
Az új FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés már korrigált számokkal szolgál a 2023-as búzatermelésre vonatkozóan. A globális kibocsátást 785 millió tonnára várják – a második legnagyobb ez idáig –, de valamelyest elmarad a tavalyitól részben az ausztráliai és oroszországi termelés 2022-es rekordtól való elmaradása miatt.
A kukorica esetében Brazíliában rekordmennyiséget várnak, míg Argentína kibocsátása az átlagosnál kisebb lesz a tartósan aszályos időjárás és a hőhullámok miatt. A kedvező időjárás jó termelési kilátásokat hozott Dél-Afrikában, ahol rekordközeli termés várható.
Mindeközben a rizstermelése vonatkozó 2023–24-es előrejelzések a La Niña hatása miatt az egyenlítő mentén és attól délre inkább vegyesek. A jövőt tekintve érdemes figyelni az El Niño jelenségre és annak esetleges nyári hatásaira az északi féltekén.
A FAO megemelte a a 2022–23-as gabonakereskedelemre vonatkozó korábbi előrejelzését 472 millió tonnára, ami alig 2,2%-kal marad el az előző szezon rekordértékétől. A búzakereskedelem akár 2,3%-kal is bővülhet, a szemesterményeké 5,5%-kal. A rizs globális kereskedelme 2023-ban várhatóan 4,4%-ot zsugorodik.
További részletek itt.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.
Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.
Forrás: AM
A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.
A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben
A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését
Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.
A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.
A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.
A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.
A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.
A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.
A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.
További részletek itt.
Megnyirbált búza-előrejelzés
Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.
A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.
A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.
További részletek itt.
Forrás: FAO