Mezőgazdaság
OTP Bank: Digitalizáció és hatékonyságnövelés az agrárium versenyképességének kulcsa
A környezeti kihívások, bővülő zöld követelményrendszer és az új Közös Agrárpolitika módosuló szabályaihoz való alkalmazkodás jelentik a 2023-as év legfontosabb feladatait az agrár vállalkozások számára – hangzott el az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának sajtóreggelijén.
A környezeti kihívások, bővülő zöld követelményrendszer és az új Közös Agrárpolitika módosuló szabályaihoz való alkalmazkodás jelentik a 2023-as év legfontosabb feladatait az agrár vállalkozások számára – hangzott el az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának sajtóreggelijén. A termelésbiztonságnak és a termelékenység-növelő fejlesztéseknek, valamint a digitalizációnak lehet kulcsszerepe az ágazat versenyképességében, az ehhez szükséges rugalmas finanszírozási lehetőségek biztosításában az OTP Bank továbbra is partnerként vesz részt.

A koronavírus-járvány éveit követően, az elszálló nyersanyagárak és a kiugró inflációs terhelés tovább fokozta az agráriumra nehezedő nyomást. Ráadásul a klímaváltozás is egyre sürgetőbb problémává válik. Az előrejelzések szerint a jövőben még szélsőségesebb időjárási körülményekhez, enyhe telekhez, jégesőkhöz, tavaszi fagyokhoz és aszályos nyarakhoz szükséges alkalmazkodniuk az ágazat szereplőinek.
A 2023-as év további fontos változásokat is eredményez az agrár vállalkozások számára az új Közös Agrárpolitika (KAP) életbe lépésével. Kiemelt célja, hogy az európai mezőgazdasági termelők jövője fenntartható legyen, a kisebb gazdaságok célzottabb támogatásban részesüljenek, az uniós országok pedig rugalmasabban igazíthassák az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz, adottságokhoz. A megváltozott makrogazdasági és kamatkörnyezetben rövidtávon jelentős segítséget jelenthetnek az energiaköltségek csökkentését támogató beruházások. Hosszútávon pedig a termelésbiztonságot növelő korszerű, energiahatékony technológiák bevezetése és alkalmazása támogatja legjobban a vállalkozások eredményességét, versenykésességet és piaci pozícióját.
„Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának forrásai számos hatékonyságot növelő, energiamegtakarítást célzó hosszútávú fejlesztésre felhasználhatók, tehát ha valaki jól él a lehetőségeivel, hosszabb távon is biztosíthatja vállalkozása versenyképességét. Idén is arra számítunk, hogy növekedni fog az agrárhitelezés. Az OTP Banknál tevékenységi körtől függetlenül, átmeneti fizetési nehézségek és fejlesztések esetében is számos pénzügyi megoldást kínálunk partnereinknek, hogy stabil háttérrel nézhessenek szembe a piaci bizonytalanságokkal” – mondta Wolf László, OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Az OTP Bank a korábbi és a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban is számos beruházás megvalósulását segítette, több éve sikeresen működő önálló banki folyamattal és bankcsoporton belüli pályázat tanácsadó szolgáltatásával. A hitelintézet részben ennek köszönhetően növelte tovább 2022-ben is agrár hitelpiaci részesedését – 25 %-ra.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára rámutatott, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadásával több, mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig. „A kormány számára a meglehetősen kiszámíthatatlan nemzetközi politikai és gazdasági körülmények ellenére kiemelt cél, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig 50 százalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A magyar költségvetés szerepvállalásának köszönhetően a magyar agrárium a korábban már bevált, működő gyakorlatok folytatása mellett – szemben a többi európai ország mezőgazdaságával – nem csak a zöld, fenntarthatósági kritériumok erősödésével, és a forrásokhoz való hozzáférés szabályainak változásával szembesül, hanem számos új lehetőséggel is. Az új támogatási rendszer azonban megköveteli az egymásra épülő feltételek alapos ismeretét és a komplex megközelítést, a megszokások helyett a tudatosságot. Az agrárvállalkozásoknak versenyképességük érdekében arra kell törekedni, hogy a számukra legoptimálisabb támogatási mixet alakítsák ki. Ebben a kihívásban számítunk a magunk erőforrásai mellett az OTP Csoport munkatársainak szakértelmére is” – tette hozzá az államtitkár.

„2023-ban különösen igaz, hogy olyan beruházásokat érdemes indítani, amelyek ténylegesen növelik a termelésbiztonságot, a termelékenységet, egy-egy gazdaság hatékonyságát. Hihetetlen gyors fejlődés indult ebben az ágazatban is a digitalizáció hatására, így számos újítás jelent meg az öntözés, a növény-termesztés, precíziós gazdálkodás és az állattartás terén. Az OTP Bank követi az innovációs trendeket, hiszen magabiztosan kell elbírálnunk azokat a hiteligényléseket is, amelyek újfajta technológiai fejlesztéseket honosítanak meg Magyarországon” – emelte ki Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.
Az ágazatban rejlő kockázatok kezelésében az OTP Bank partnere az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány.
„Az új KAP rendszere a lehetőségek széles tárháza mellett a korábbiakhoz képest több ügyfélkötelezettséget és ezáltal magasabb banki kockázatot is jelent. Stratégiai fontosságúnak tartjuk, hogy ezeket a kockázatokat speciális garanciatermékekkel átvállaljuk, és ösztönözzük az agrárhitelezést. A beruházások támogatása mellett a folyamatos, biztonságos működés finanszírozását is garantálnunk kell” – hangsúlyozta dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója.
OTP Bank Agrár Igazgatóság
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új tájékoztatót tett közzé a drónos növényvédelmi munkavégzésről.
Új tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azok számára, akik drónnal szeretnének növényvédelmi vagy tápanyag-gazdálkodási tevékenységet végezni Magyarországon. Az összefoglaló részletesen szerepelnek a jogszerű működéshez szükséges személyi, műszaki és hatósági feltételek.

Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
A permetező drónok csak szigorú szabályok szerint alkalmazhatóak hazánkban. A jogszerű tevékenységhez elengedhetetlen a megfelelő képesítések megszerzése, a nyilvántartásba vétel, az engedélyezett drón használata, valamint a légiközlekedési és növényvédelmi előírások teljesítése.
A hatóság kiemeli, hogy növényvédő szer kijuttatása esetén külön bejelentési és engedélyezési kötelezettség is fennáll, míg termésnövelő anyagok esetében egyszerűbb eljárás alkalmazható. A tájékoztató ismerteti a drónpilótává válás lépéseit, a szükséges vizsgákat, továbbképzéseket, valamint a jelenleg érvényes jogszabályi hátteret is.
A teljes segédlet útmutatást nyújt mindazoknak, akik korszerű technológiával, ugyanakkor a szabályok maradéktalan betartásával kívánnak részt venni a mezőgazdasági munkákban. A tájékoztató elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/-/segedlet-a-jogszeru-dronos-novenyvedelmi-es-tapanyag-gazdalkodasi-tevekenyseg-legfontosabb-felteteleirol
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Erdészverseny 2026
2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének.
2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének, ahol a társaság hét erdészetének közel kilencven erdésze találkozott, hogy összemérje szakmai tudását, tapasztalatot cseréljen és együtt erősítse azt a közösséget, amelyre a mindennapi erdőgazdálkodási munka is épül. A verseny győztese képviseli majd a társaságot az Év Erdésze országos megmérettetésén.

Fotó: Egererdő Zrt.
A megmérettetés első feladata a tesztírás volt, ahol a résztvevőknek a mindennapi szakmai munkához kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A feladatsor jól mutatta, milyen összetett tudást kíván az erdész hivatás, ahol az elméleti ismeret és a gyakorlati tapasztalat egyaránt nélkülözhetetlen.
Ezt követően a terepi versenyszámok következtek. A faanyag választékolás során a versenyzők egyik legfontosabb erdészeti feladatban mérték össze tudásukat, hiszen itt dől el, hogy a kitermelt fatörzsből milyen rendeltetésű alapanyag válik. Minőségi rönk, ipari fa, papírfa vagy tűzifa készülhet ugyanabból a törzsből, a helyes döntés pedig jelentős gazdasági és szakmai értéket képvisel. A feladat arra is ráirányította a figyelmet, hogy életünk mennyi területén vesznek körül bennünket a faanyagból készült termékek.
Kiemelt versenyszám volt a gyérítés jelölés is, amelyet egy középkorú, őshonos, lombos fafajokból álló, védett erdőállományban kellett elvégezniük a kollégáknak. A feladat lényege az volt, hogy szakmai döntéseikkel minél értékesebb, stabilabb és ökológiai szempontból gazdagabb erdő jövőképét alapozzák meg. Ez a versenyszám jól megmutatta, hogy az erdőkezelés hosszú távú gondolkodást, felelősséget és természetközeli szemléletet kíván.
Komoly szakmai kihívást jelentett a trófeabecslés is, ahol gím, dám, muflon és őz trófeáját kellett megbecsülni. A vadgazdálkodásban ennek kiemelt jelentősége van, hiszen a vadállomány minőségi kezelése során a terepen gyors és megalapozott döntéseket kell hozni arról, hogy egy egyed fiatal vagy idős, megfelelő állapotú vagy sérült, elejthető vagy kímélendő.
Az állófabecslési feladat során szemrevételezéssel kellett meghatározni egy fa magasságát, átmérőjét és egyéb jellemzőit. Ez a gyakorlat ma is fontos része az erdészek szakmai tudásának, ahol a tapasztalat és a gyakorlott szem komoly értéket képvisel.
Az erdészverseny ugyanakkor jóval több mint megmérettetés. Fontos célja, hogy az EGERERDŐ Zrt. hét erdészetének közel kilencven szakembere találkozzon, tapasztalatokat osszon meg egymással, erősítse a szakmai kapcsolatokat és közösséget építsen. A Váraszói völgyben eltöltött nap ismét bizonyította, hogy az erdész szakma tudást, felelősséget, gyors helyzetfelismerést és elhivatottságot követel.
Az egyéni verseny győztese Farkas Lajos lett a Felsőtárkányi Erdészettől, második helyen végzett Ficzere Mónika a Pétervásárai Erdészettől, míg a harmadik helyet Tőzsér András, a Szilvásváradi Erdészet munkatársa szerezte meg. Az erdészetek közötti versenyben a Szilvásváradi Erdészet bizonyult a legeredményesebbnek, a második helyen az Egri Erdészet végzett, a harmadik helyet pedig a házigazda Pétervásárai Erdészet érte el.
Az ilyen alkalmak megerősítik, hogy az erdészek munkája egyszerre szolgálja az erdők jövőjét, a természet megőrzését és a társadalom érdekeit. Az EGERERDŐ Zrt. számára fontos, hogy ez a tudás és szemlélet tovább öröklődjön, mert hisszük, hogy az erdészek a jövő szolgálatában állnak. Gratulálunk minden résztvevőnek!
Forrás: Egererdő Zrt.

