Mezőgazdaság
OTP Bank: Digitalizáció és hatékonyságnövelés az agrárium versenyképességének kulcsa
A környezeti kihívások, bővülő zöld követelményrendszer és az új Közös Agrárpolitika módosuló szabályaihoz való alkalmazkodás jelentik a 2023-as év legfontosabb feladatait az agrár vállalkozások számára – hangzott el az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának sajtóreggelijén.
A környezeti kihívások, bővülő zöld követelményrendszer és az új Közös Agrárpolitika módosuló szabályaihoz való alkalmazkodás jelentik a 2023-as év legfontosabb feladatait az agrár vállalkozások számára – hangzott el az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának sajtóreggelijén. A termelésbiztonságnak és a termelékenység-növelő fejlesztéseknek, valamint a digitalizációnak lehet kulcsszerepe az ágazat versenyképességében, az ehhez szükséges rugalmas finanszírozási lehetőségek biztosításában az OTP Bank továbbra is partnerként vesz részt.
A koronavírus-járvány éveit követően, az elszálló nyersanyagárak és a kiugró inflációs terhelés tovább fokozta az agráriumra nehezedő nyomást. Ráadásul a klímaváltozás is egyre sürgetőbb problémává válik. Az előrejelzések szerint a jövőben még szélsőségesebb időjárási körülményekhez, enyhe telekhez, jégesőkhöz, tavaszi fagyokhoz és aszályos nyarakhoz szükséges alkalmazkodniuk az ágazat szereplőinek.
A 2023-as év további fontos változásokat is eredményez az agrár vállalkozások számára az új Közös Agrárpolitika (KAP) életbe lépésével. Kiemelt célja, hogy az európai mezőgazdasági termelők jövője fenntartható legyen, a kisebb gazdaságok célzottabb támogatásban részesüljenek, az uniós országok pedig rugalmasabban igazíthassák az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz, adottságokhoz. A megváltozott makrogazdasági és kamatkörnyezetben rövidtávon jelentős segítséget jelenthetnek az energiaköltségek csökkentését támogató beruházások. Hosszútávon pedig a termelésbiztonságot növelő korszerű, energiahatékony technológiák bevezetése és alkalmazása támogatja legjobban a vállalkozások eredményességét, versenykésességet és piaci pozícióját.
„Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának forrásai számos hatékonyságot növelő, energiamegtakarítást célzó hosszútávú fejlesztésre felhasználhatók, tehát ha valaki jól él a lehetőségeivel, hosszabb távon is biztosíthatja vállalkozása versenyképességét. Idén is arra számítunk, hogy növekedni fog az agrárhitelezés. Az OTP Banknál tevékenységi körtől függetlenül, átmeneti fizetési nehézségek és fejlesztések esetében is számos pénzügyi megoldást kínálunk partnereinknek, hogy stabil háttérrel nézhessenek szembe a piaci bizonytalanságokkal” – mondta Wolf László, OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
Az OTP Bank a korábbi és a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban is számos beruházás megvalósulását segítette, több éve sikeresen működő önálló banki folyamattal és bankcsoporton belüli pályázat tanácsadó szolgáltatásával. A hitelintézet részben ennek köszönhetően növelte tovább 2022-ben is agrár hitelpiaci részesedését – 25 %-ra.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára rámutatott, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadásával több, mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig. „A kormány számára a meglehetősen kiszámíthatatlan nemzetközi politikai és gazdasági körülmények ellenére kiemelt cél, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig 50 százalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A magyar költségvetés szerepvállalásának köszönhetően a magyar agrárium a korábban már bevált, működő gyakorlatok folytatása mellett – szemben a többi európai ország mezőgazdaságával – nem csak a zöld, fenntarthatósági kritériumok erősödésével, és a forrásokhoz való hozzáférés szabályainak változásával szembesül, hanem számos új lehetőséggel is. Az új támogatási rendszer azonban megköveteli az egymásra épülő feltételek alapos ismeretét és a komplex megközelítést, a megszokások helyett a tudatosságot. Az agrárvállalkozásoknak versenyképességük érdekében arra kell törekedni, hogy a számukra legoptimálisabb támogatási mixet alakítsák ki. Ebben a kihívásban számítunk a magunk erőforrásai mellett az OTP Csoport munkatársainak szakértelmére is” – tette hozzá az államtitkár.
„2023-ban különösen igaz, hogy olyan beruházásokat érdemes indítani, amelyek ténylegesen növelik a termelésbiztonságot, a termelékenységet, egy-egy gazdaság hatékonyságát. Hihetetlen gyors fejlődés indult ebben az ágazatban is a digitalizáció hatására, így számos újítás jelent meg az öntözés, a növény-termesztés, precíziós gazdálkodás és az állattartás terén. Az OTP Bank követi az innovációs trendeket, hiszen magabiztosan kell elbírálnunk azokat a hiteligényléseket is, amelyek újfajta technológiai fejlesztéseket honosítanak meg Magyarországon” – emelte ki Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.
Az ágazatban rejlő kockázatok kezelésében az OTP Bank partnere az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány.
„Az új KAP rendszere a lehetőségek széles tárháza mellett a korábbiakhoz képest több ügyfélkötelezettséget és ezáltal magasabb banki kockázatot is jelent. Stratégiai fontosságúnak tartjuk, hogy ezeket a kockázatokat speciális garanciatermékekkel átvállaljuk, és ösztönözzük az agrárhitelezést. A beruházások támogatása mellett a folyamatos, biztonságos működés finanszírozását is garantálnunk kell” – hangsúlyozta dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója.
OTP Bank Agrár Igazgatóság
Mezőgazdaság
AM: Versenyképes, válságálló, gazdaközpontú agrárpolitikára van szükség
Versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú agrárpolitikára van szükség – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Sikeres magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak című konferencia kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban >>>
Részletekért kattintson!
Versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú agrárpolitikára van szükség – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Sikeres magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak című konferencia kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.
A miniszter úgy fogalmazott: a siker kulcsa, hogy a fenti öt szempont egyszerre érvényesüljön. “Mi a való világban akarunk működni, a racionalitás talaján” – hangsúlyozta, hozzátéve: az európai agrárpolitika eddig zöldideológiákkal volt tele, “agyon volt nyomva”, és az európai vezetők semmilyen agrárszempontot nem érvényesítettek korábban. “Azt láttuk, hogy mindenki bele akar szólni az agrárpolitikába, mindenki az agrárpénzeket akarja, de az, hogy hogy lesz a mindennapi kenyér az asztalon, senkit nem érdekelt” – mondta, hozzátéve: a közbeszédben nem kiemelt beszédtéma az élelmiszerellátás, “mert természetes, hogy van.” A miniszter véleménye szerint a gazdák ítéletet mondtak arról, hogy járhatatlan út az, amerre tart Európa. A gazdatüntetések szerinte azt mutatták, hogy jövőképét vesztette az ágazat, ezért változásra van szükség.
Nagy István kijelentette: garantálni kell, hogy legyen egyensúly a teremtett világ minősége, a fenntarthatóság és a gazdák megélhetése között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió fennállása óta a magyar elnökség idején sikerült először olyan állásfoglalást letenniük az asztalra, amit mind a 27 szakminiszter aláírt. A tanácsi következtetés visszaadja az agrárium versenyképességét, és olyan üzenet volt a brüsszeli bürokratáknak, ami jó alapot ad a 2027 utáni európai agrárpolitika tárgyalásához – fogalmazott, megjegyezve, több mint hatvan éve ilyen egyetértő nyilatkozat nem született. “Mi azt mondtuk, hogy Európa élelmiszerbiztonságát semmi ne veszélyeztesse” – szögezte le. Nagy István szerint a legsértőbb vád az európai gazdákkal szemben, hogy az éghajlatváltozásért a gazdák felelősek. “Mi nem az okozói vagyunk, hanem az elszenvedői. A támogatásokra azért van szükség, hogy minden eszközt be tudjunk vetni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – jelentette ki. Nagy István hangsúlyozta: a magyar elnökség kiváló lehetőséget adott arra, hogy olyan témákat is felhozzanak, amire egyébként nem lett volna mód. Szerinte az idei év “új kezdet” lehet.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a beszélgetésben azt hangoztatta: félrebeszélések, allűrök nélkül zajlott a magyar elnökség, amely során érdemi párbeszédet akartak arról, hogy a gazdákat vegyék emberszámba, és valós kérdésekre kerestek valós válaszokat. A magyar elnökség példát mutatott arra, hogy veszettnek látszó ügyeket ki lehet mozdítani a holtpontról, ilyen például schengeni bővítés vagy az agrárium terén elért áttörés – mutatott rá, hozzátéve: a magyar elnökség határozott irányt mutatott, lépéseket tett, narratívákat tett az asztalra.
Agrárminisztérium
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Kirgizisztán fontos agrárpartnere hazánknak
A minőségi magyar vetőmagnak és tenyészállatoknak fontos piaca lehet Kirgizisztán – közölte Nagy István agrárminiszter, aki Bakit Torobajevvel, a Kirgiz Köztársaság miniszterelnök-helyettesével, valamint vízügyért, mezőgazdaságért és feldolgozóiparért felelős miniszterével egyeztetett Budapesten.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban >>>
Részletekért kattintson!
A minőségi magyar vetőmagnak és tenyészállatoknak fontos piaca lehet Kirgizisztán – közölte Nagy István agrárminiszter, aki Bakit Torobajevvel, a Kirgiz Köztársaság miniszterelnök-helyettesével, valamint vízügyért, mezőgazdaságért és feldolgozóiparért felelős miniszterével egyeztetett Budapesten.
A megbeszélésen Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy Kirgizisztánban a mezőgazdaság a népesség 65 százalékának ad munkát, ezért az agrárium nagyon fontos mind a két ország számára. A magyar tudásra, szakemberekre és technológiák alkalmazására nagy szüksége van a közép-ázsiai országnak. Hazánk a vetőmagok, a tenyészállatok és a tudásátadás tekintetében is fontos partnere Kirgizisztánnak. A Magyar- Kirgiz Fejlesztési Alap pedig fontos szerepet játszhat a fejlesztések megvalósításában – tette hozzá.
A miniszter kitért arra is, hogy a két országnak tovább kell erősítenie a kutatási és oktatási együttműködéseket. Ebben a folyamatban nagyon fontos a szakemberek és a diákok cseréje, akik a legmodernebb ismereteket és technológiai újításokat tudják megosztani egymással, amiből az agrárium is profitálhat. Kirgizisztánból egyre több hallgató veszi igénybe a Stipendium Hungaricum ösztöndíj, valamint a magyarországi mezőgazdasági duális képzések nyújtotta lehetőségeket.
Nagy István örvendetesnek nevezte, hogy a novemberi biskeki találkozó után itt Budapesten valósul meg a harmadik Magyar-Kirgiz Agrárfórum, amely tovább erősítheti a cégeink közötti kapcsolatot.
Agrárminisztérium
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
NÉBIH: Segítség a növényvédelmi nyilatkozat adatmező használatának értelmezésében
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban >>>
Részletekért kattintson!
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a Nébih módosította az eGN rendszer beállítását a növényvédelmi kezelés végzéséhez kapcsolódó nyilatkozat esetében. Így, már azok számára sem jelent többlet adminisztrációt az eGN töltése, akik már e fejlesztés bevezetése előtt eleget tettek adatszolgáltatási kötelezettségük legalább egy részének, azaz töltöttek már fel növényvédelmi kezelést – közölte a Nébih.
A növényvédelmi nyilatkozat fejlesztés 2024. december 11. napján került élesítésre, melyről az alábbi cikkben tájékozódhattak az érintettek. A cikket idekattintva érheti el!
A cikkben foglaltak továbbra is érvényesek. Az elmúlt időszakban több észrevétel is érkezett azoktól a felhasználóktól, akik már eleget tettek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ezen gazdálkodók jelezték, hogy az újonnan bevezetett növényvédelmi munkavégzésre vonatkozó adatmező miatt, újra meg kell nyitniuk a naplóik azon termőterületeit, melyeket már korábban feltöltöttek.
Az eGN rendszerbe számos gazdálkodási napló beérkezett már a decemberi fejlesztés előtt is. Ezen naplók esetében jelentős adminisztrációs terhet jelentene a gazdálkodóknak, ha újra be kellene lépniük az eGN rendszerbe, hogy jelöljék, az egyes területeiken nem történt növényvédelmi kezelés.
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az érintett ügyfelek esetében utólagos nemleges nyilatkozatra nincs szükség!
A Nébih a Magyar Államkincstárnak (MÁK) történő átadás előtt elemezni fogja a beérkezett adatokat, és ahol a gazdálkodó már a fejlesztés előtt elvégezte az adatszolgáltatást és permetezési adatot nem töltött fel a rendszerbe, ott a MÁK részére jelezni fogja, hogy a növényvédelmi nyilatkozat nemlegesnek tekintendő.
Azok számára, akik a fejlesztés megjelenése után kezdték el a napló feltöltését, a rendszer alapesetben minden hasznosításnál (kultúra) nemleges nyilatkozatot tartalmaz, amelyet a növényvédelmi kezelések rögzítése előtt módosítani szükséges. Így tehát esetükben a rendszer tartalmazni fog egy nemleges nyilatkozatot, vagy a beküldött kezelésekkel feltöltött permetezési naplót – tájékoztatott a Nébih.