Nem állt meg 2020-ban a termőföld hosszú évek óta tartó drágulása, tavaly – minden művelési ágat figyelembe véve – 7,3 százalékos volt az áremelkedés. Ezen belül a szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk, ami pedig 9,8 százalékos áremelkedést jelent.

A szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk, ami pedig 9,8 százalékos áremelkedést jelent (Kép: Agrojagernews)

A nem volt szokványos gazdasági környezetben, a világjárvány a piac az idén kezdődő osztatlan közös területek felszámolására koncentrált. Ennek ellenére a harminc éve tartó töretlen drágulás nem tört meg, legfeljebb egy-két művelési ágban lassult – kommentálta az adatokat nyilatkozta Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.

Jellemző, hogy a szántó átlagára minden régióban emelkedett, a legerőteljesebben, 13 százalékkal Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, míg a legkevésbé, 8,3 százalékkal a Dél-Alföldön. megyei bontásban vizsgálva az árakat, jól látszik, hogy a Budapesthez tartozó szántóföldek drágultak kiemelkedően, 22 százalékkal, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben viszont 16-17 százalék közötti átlagos áremelkedés volt, a legkisebb (2,7 százalékos) mértékben pedig Tolna megyében nőttek az árak.

A szántók járási átlagárainál a kisebb területi egységek miatt a fentieknél nagyobb eltérések alakultak ki. A legmagasabb, közel 4 millió forintos átlagár a Hajdúszoboszlói járásra volt jellemző, míg 3 millió forintot meghaladó átlagárat a Hajdúböszörményi és a Debreceni járásokban mértek, 3,379 millió, illetve 3,329 millió forintot. Ide sorolható Budapest is közel 31, millió forintos hektáronkénti átlagárral, míg a legalacsonyabb, 1 millió forint alatti árak a Putnoki és a Bélapátfalvai járásokban 979, illetve 982 ezer forinttal.

A gyep hektáronkénti ára tavaly 1,436 millió forintra emelkedett, ami 8,2 százalékkal magasabb az előző évinél, míg az erdőkért átlagosan 977 ezer forintos hektáronkénti árat kellett fizetni, vagyis 9,8 százalékkal többet, mint egy éve. Az Agrotax a gyümölcsösöknél és a szőlőkben a fél hektárnál nagyobb, hektáronként 10 millió forintnál alacsonyabb fajlagos áron gazdát cserélt területeket vizsgálta. Ezek alapján a gyümölcsös művelési ágban sorolt földrészletek átlagára 2,385 millió, míg a szőlőké 2,649 millió forint volt. Egy hektár szőlőt legdrágábban, 2,9 milli forintért a Dél-Dunántúlon, míg legolcsbban kevesebb mint 1,6 millió forintért az Észak-Alföldön lehetett vásárolni.

Az Agrotax szakértői szerint osztatlan közös tulajdon idén elindult felszámolásával olyan mértékű birtokrendezés valósulhat meg, amely jövedelmező, fenntartható birtokméretek kialakítását segíti és várhatóan ilyen mértékű földpiaci mozgás nem lesz sem közép-, sem hosszú távon. A törvény mintegy 3-3,5 millió személyt, valamint több mint 1 millió ingatlant érint, amelynek összterülete mintegy 2,4 millió hektár. A jogszabály ugyan most január 1-től hatályos, de a járványhelyzet miatt, információnk szerint azóta, csak azon bekebelezésekre történtek kezdeményezések, ahol az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veszi át.

Minden más esetben meg kell várni a veszélyhelyzet végét, illetve az osztóprogramrendelkezésre állását. Érdekessége a szabályozásnak, hogy a nem földművesek is szerezhetnek 1 hektárnál nagyobb területet, nem érvényes a 300 hektáros tulajdonszerzési korlát, valamint nincs földhasználati, azaz művelési kötelezettség sem. Ilyen ügyletben az elővásárlási jog nem gyakorolható és nem kell kérni a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyását sem.

Az 1 hektár alatti tulajdoni hányadok bekebelezése önmagában is komoly piaci folyamatokat gerjeszt. A folyamat végére a tulajdonosok száma és ennek következtében a kínálati oldal drasztikusan le fog csökkenni, a most vásárlók feltehetően megtartják földjüket, ami az eddiginél jóval merevebb birtokszerkezetet vetít előre – mondta Sáhó Ákos. Mint kifejtette, Az eddig megjelent szabályozásokban sok esetben található ellentmondás, ami nehezítheti a területek konfliktusmentes és gyors tulajdonoscseréjét. Ilyen például a megegyezés hiányában a törvény által előírt igazságügyi szakértői szakvélemény elkészítését végző szakembergárda alacsony létszáma, illetve az is, hogy a törvény települési szintű értékbecslési ajánlat közzétételét írja elő művelési ágankénti bontásban amely irányt adhat az ügyletek megkötéséhez, ám a Nemzeti Földügyi Központ által közzétett lista járási szintű adatokat tartalmaz. Ráadásul nem ismert a közzétett adatok mögötti adatbázis, annak minősége, az extrémitásainak kezelése, a figyelembe vett évek száma, és az adatok frissessége sem.

Ez a folyamat a keresleti oldalt erősíti, hiszen ez egy egyedülálló lehetőség a vásárlók számára. Országos szinten nézve az osztatlan területek felszámolásának dömpingje az Agrotax szakemberei szerint a 2021-es termőföldpiaci árakban extrémitásokat nem okoz majd, éves szinten az eddigi emelkedő trend változatlan marad.

Forrás: Világgazdaság

Mennyit ér a termőföld hazánkban? – címmel az Agro Jager News már közölt cikket, amely itt érhető el.