Keressen minket

Mezőgazdaság

Mennyit ér a termőföld hazánkban?

Sokan nincsenek tisztában a termőföld értékével, mivel nem ezt tanulták, a földet örökölték, vagy éppen teljesen más szakterületen dolgoznak.  Éppen ezért összegyűjtöttük azokat a lényeges információkat és lehetőségeket, amivel egy átlag magyar állampolgár tájékozódhat.

Sokan nincsenek tisztában a termőföld értékével, mivel nem ezt tanulták, a földet örökölték, vagy éppen teljesen más szakterületen dolgoznak.  Éppen ezért összegyűjtöttük azokat a lényeges információkat és lehetőségeket, amivel egy átlag magyar állampolgár tájékozódhat.

A termőföld hazánk össznemzeti kincsének a 40%-a. Vigyázzunk rá, mert nem megújuló erőforrások közé tartozik (Kép: Agrojagernews)

Mi pontosan a termőföld fogalma:

Az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül[1] .

A termőföld védelméről Magyarországon a 2007. évi CXXIX. törvény,[2] illetve az azt módosító 2013. évi CLXIX. törvény rendelkezik. 

Az átlagos minőségű termőföldet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (a továbbiakban: Inytv.) meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település – ideértve a fővárosi kerületet és az Inytv. 10. § (1) bekezdésében megjelölt városok esetében a kerületet – azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld[3].

Mit fontos még tudni, erről a nem megújuló, rendkívül értékes erőforrásról?

Sajnos a világon és hazánkban is folyamatosan csökken a termőföld nagysága , emberi tényezők és természeti okok miatt. A Föld erőforrásai végesek, limitált azon országok száma, amelyek képesek új területek meghódítására. Ilyen ország például Oroszország, ahol a klímaváltozás miatt egyre jobban észak felé tolódik a mezőgazdasági területek hasznosítása, azaz egyre melegebb van és van esély növénytermesztésre.

1. ábra: A mezőgazdasági területek változása (%) a 1961-2018 közötti években a teljes szárazföldhöz képest (Ábra: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Azonban ha megnézzük az 1 főre vetített termőföldet, egyből megérthetjük azt, hogy miért lesz stratégiai ágazat sok országban a mezőgazdaság. A Földön 2015-ben már kevesebb volt mint 0,2 hektár/fő, azaz 0,2 hektár állt rendelkezésre egy fő számára azért, hogy az összes növényi és állati termék megtermelésre kerüljön.

2. ábra: Egy főre jutó termőterület nagysága (ha) a 1961-2018 közötti években a Földön (Ábra: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Mindezekután felmerül a kérdés hogy mennyibe kerülhet egy hektár termőföld Magyarország rendkívül diverz tájain? Erre nagy segítséget nyújthat az OTP Bank által készítette Termőföld kalkulátor.
Itt csak meg kell adni az irányítószámot, a terület nagyságát, és annak hasznosítási típusát mint például: szántó, legelő, vagy ültetvény. A weboldal megmutatja az elmúlt három év átlagos adatait, amit teszteltünk is.

Mind a három esetben 100 hektár szántóföld piaci árát kértünk le a rendszerből. Az egyik Nagyhegyes, Hajdú-Bihar megyében ahol mészlepedékes csernozjom talaj van – az ország legkiválóbb és legdrágább talaja adatott meg a helyi termelőknek, a szomszéd település Balmazújváros és a Békés-megyei Orosházát, ami hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint Balmazújváros.

3. ábra: 100 hektár termőföld értéke Nagyhegyesen (Hajdú-Bihar megye) 2018-2020-as évek között (Ábra: Otpagrar.hu)

3. ábra: 100 hektár termőföld értéke Balmazújvárosban (Hajdú-Bihar megye) 2018-2020-as évek között (Ábra: Otpagrar.hu)

4. ábra: 100 hektár termőföld értéke Orosházán 2018-2020-as évek között (Ábra: Otpagrar.hu)

Az OTP Bank szerint településenként jelentős árkülönbségek vannak, ami függ számos tényezőtől. Azonban már evvel is jóval előrébb vannak azok, akik eladni-, vagy vásárolni szeretnének hazánk nemzeti kincséből.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Mezőgazdaság

Bélyegzés a Kéktúrázás napján

A kéktúrázás szerves részei a szebbnél-szebb bélyegzőlenyomatok és az ezeket gyűjtő igazolófüzet. A Kéktúrázás napján is belekezdhetsz a legyalogolt kilométerek és az igazolásukra szolgáló bélyegzőlenyomatok gyűjtésébe.

Fotó: Kéktúra

Az Alföldi, az Országos és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljesítését 3 különböző igazolófüzetben vezetheted. Azonban ahhoz, hogy ezt szabályosan tehesd meg, adunk néhány praktikus információt.

A kéktúra mozgalom szerinti klasszikus szakaszolás bélyegzőponttól bélyegzőpontig történik. A kéktúrázás napjára kialakított rövidebb, egy nap alatt teljesíthető szakaszoknál is igyekeztük úgy felosztani a távokat, hogy bélyegzésre is alkalmasak és közlekedés szempontjából is praktikusak legyenek. Néhány túraszakaszt a tavalyi évhez képest is megváltoztattunk annak érdekében, hogy még több olyan túra legyen a rendezvényen is, amit a kéktúra mozgalom kiírása szerinti bélyegzéssel lehet teljesíteni. A Kéktúrázás napja mindhárom kéktúráján a szakaszok kilencven százaléka ilyen, ezeket a szűrő segítségével könnyen megtalálhatod. A túranap legtöbb szakaszánál bélyegzőhelynél van a találkozópont is és a célpont is és csak néhány olyan túra van, ami összesen egy bélyegzőpontot érint. A hivatalos kiírás szerint az érvényes teljesítéshez 2 bélyegzőpont közti távot kell megtenni 2 bélyegzéssel. Akik mindenképpen egy db bélyegzőponttal rendelkező szakaszon szeretnétek túrázni, de szeretnék érvényesen teljesíteni a szakaszt, nekik érdemes lehet a túrán kívül felkeresni a túra előtti vagy a túra végcél utáni bélyegzőpontot.

Ha most kezded a kéktúrázást, ezeket a hasznos információkat ajánljuk: a kéktúrázás első lépései

Ha bélyegezni szeretnél a túranapon, az igazolófüzeten kívül hozz magaddal bélyegzőpárnát és tintát is.

Forrás: Kéktúra

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Okiratátadó ünnepség Székkutason

Nébih:15 növényfaj 187 fajtájának képviselője vehette át díszokiratát a Nébih szeptember végi eseményén. Az ünnepséget a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson tartották, ahol egyúttal a hazai fajtakísérletezés 130 éves, valamint az állomás 70 éves jubileumáról is megemlékeztek a résztvevők.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A legutóbbi, 2021. novemberi okirat átadó ünnepség óta a Szántóföldi Szekció két Fajtaminősítő Bizottsági (továbbiakban FMB) ülésére került sor. Az ülések alkalmával 15 növényfaj, 187 fajtájának díszokirata készült el, azaz az Agrárminisztérium állami elismerő határozatban részesítette a szóbanforgó fajtákat, így azok felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal az Európai Unió Közösségi Fajtakatalógusára is. Ezzel a fenti fajták bekerültek abba a rendszerbe, ami alapján a vetőmagjuk szabadon előállítható és forgalmazható az Unió mind a 27 tagállamában és ebből a hazai gazdatársadalom biztonsággal választhat.

Csapó József, a Nébih MGEI Szántóföldi Fajtakísérleti Osztály vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy hármas évfordulót ünnepel a Nébih,  2022-ben ugyanis amellett, hogy 10 éves a hivatal, 130 éves a hazai fajtakísérletezés és 70 éves a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás. Utóbbi jubileum méltó megünneplését jelentette, hogy első alkalommal kerülhetett sor Székkutason a díszokiratok átadására.

Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke elmondta, hogy hazánk kitűnő helyzetben van a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokféleségét illetően. Fontos feladat az agrobiodiverzitás megőrzése és a fenntartható növénytermesztés támogatása. A megfelelő termésbiztonsághoz szükség van a jó minőségű, betegség-ellenálló, szárazságtűrő fajták és hibridek előállítására.

Jelenleg a Közösségi Fajtakatalógusban csaknem 25 ezer szántóföldi regisztrált fajta szerepel, ebből több mint 1300 a hazai állami elismerésben részesített fajták száma, ami jól mutatja a hazai kutatás-fejlesztés fejlődését.

A hazánkban regisztrált szántóföldi fajták jelentős hányadát a saját kísérleti hálózatunk 15 fajtakísérleti állomásain vizsgálták meg. A hazai fajtavizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy a gazdasági értékvizsgálatokban szereplő fajtajelölteket a későbbi termesztés ökológiai viszonyai között próbálják ki, ezáltal a termelő a magyarországi körülményekre szelektált fajták közül választhat.

Az élelmiszerlánc első elemeként a hazai vizsgálatok alapján köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a termelők, gazdálkodók a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termesszenek gazdaságosan, amely alapja annak, hogy egészséges, jóízű élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára.

Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság igazgatója felidézte a hazai fajtakísérletezés 130 éves történetének legfontosabb sarokköveit megalapítástól napjainkig, valamint röviden ismertette a Nébih történetét és szerepét, a hazai fajtakísérleti hálózat felépítésének rendszerét, kitérve a régiós formában történő működtetésére.

A magyar fajtakísérletezés sarokkövei röviden:
1892 Az első Növénytermelési Kísérleti Állomás megalapítása, Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia – Cserháti Sándor által
1916 Növényfajták elismerése és törzskönyvezés kezdete
1941 Országos kísérleti hálózat kialakítása
1951 Fajtaminősítő Tanács létrejötte
1951-52 Fajtakísérleti Állomások alapítása
1968 Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet (OMFI) létrejötte
1983 UPOV csatlakozás és a mai fajtakísérleti hálózat kialakulása
1994 Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a Fajtakísérleti Főosztály megalakulása
2007 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és fajtakísérletezés két szakmai osztályának létrehozása
2012 A fajtakísérlet területét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látja el

Török Dénes, a Székkutasi fajtakísérleti állomás vezetője az állomás történelmi múltját idézte fel. Az épület 1951-től működik Növényfajta-kísérleti Állomásként, a fajtakísérleti hálózat kialakulása az Országos Növényfajtakísérleti Intézet létrehozásával történt meg. Érdekesség, hogy az alapító állomásokból már csak hat működik, ezek közül kettő (Székkutas és Szarvas) egyazon régióban. A fajtakísérleti szakterület Délkelet-Magyarországi régiójába tartozik Székkutas központtal Szarvas, Jászboldogháza és Helvécia telephely is. Helvécián kertészeti kísérletek (elsősorban szőlő és kajszibarack, valamint alma, körte) és erdészeti kísérletek folynak, a további három állomáson szántóföldi növényfajokat vizsgálják.  A régió egészében, kb. 270 hektáron látják el feladataikat, ezzel a legnagyobb méretű kísérleti hálózati egység a Dél-kelet Magyarországi körzetben működik..

Végh János, a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás egykori vezetője megemlékezett a Nébih jogelődjeinél történt fajtakísérleti munkavégzésről.

A hármas jubileum alkalmából egy vadkörte emlékfa ültetésre is sor került a fajtakísérleti állomás udvarán.

Forrás: Nébih

          

 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Fotó: Pixabay

A 2022. szeptember 30-tól folytatódó földértékesítési programban több mint 2300 db (összesen 3000 hektár), 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földet kínálnak eladásra nyilvánosan, több mint ezer településen, melyek mintegy 40%-a szántó, rét, legelő, a többi pedig vegyes művelési ágú ingatlan. A területekre 30 napig, azaz 2022. október 30-ig lehet vételi ajánlatot tenni.

Az agrártárca szerint a magyar gazdálkodóknál jó helyen van a föld, mindennapi munkájukkal ők művelik meg ezeket a területek és élelemmel látják el a magyar háztartásokat.

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása mellett, amivel a magyar birtokpolitika több mint három évtizedes adósságát kívánja orvosolni. Ezért értékesítésre kerülnek olyan ingatlanhányadok is, ahol az állam kisebbségi tulajdonos, így akár a tulajdonostársak többlettulajdonhoz juthatnak az érintett ingatlanban, ezzel – ideális esetben – csökkenhet a tulajdonostársak száma is.

Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, hiszen értékesítésre kerülnek azok a jellemzően kis területű, magántulajdonú földek közé ékelődött ingatlanok, melyek hasznosítása – leginkább – a szomszédos ingatlanok használói által optimálisabban kivitelezhető. Az eredményes gazdálkodáshoz elengedhetetlen a megfelelő birtokméret kialakítása, melyhez a mostani földértékesítési program jó lehetőséget kínál. Az értékesítés ezúttal is elektronikus úton zajlik. (Részletek a www.nfk.gov.hu oldalon érhetőek el).

A koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldalon elérhető 2022. szeptember 30-tól, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható földterületek adatai.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom