Keressen minket

Mezőgazdaság

Ukrajna: A gazdák érdekében a FAO és a Világélelmezési Program közösen tisztítják meg a földeket a háború maradványaitól

Print Friendly, PDF & Email

A háború miatt jelentősen zsugorodott az ukrán mezőgazdaság

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Róma/Kijev, 2023. június 22. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Élelmezési Világprogram (WFP) a Fondation Suisse de Déminage (FSD) szervezettel közösen segítenek a háború sújtotta ukrajnai kistermelőkön és vidéken élő családokon.

©FAO/Viacheslav Ratynskyi

Tevékenységük célja, hogy a termőföldek újra biztonsággal művelhetők legyenek az aknák és más háborús robbanóanyagok eltávolításával, egyúttal támogatva a mezőgazdasági megélhetések helyreállítását, hozzájárulva az ukrán gazdaság talpra állásához és felszámolva a humanitárius támogatás szükségességét vidéki családok ezreinél.

A program már aktív Harkiv megyében és később a Mikolajivi és a Herszoni területekre is kiterjesztik. Fókuszában a 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodók vannak, továbbá az önellátásra berendezkedett vidéki családok.

A háborúban károsodott az ukrán mezőgazdaság és élelmiszertermelés, megakadtak az ellátási láncok és az export, növekedett a termelés költsége és az ország jelentős része lett elaknásítva.

A 2023 februári gyors kár- és igényfelmérés szerint Ukrajna gabona- és olajosmag-termelése 37%-kal zsugorodott tavaly. A FAO felmérésében részt vevő kistermelők mintegy 90%-a számolt be jövedelmei csökkenéséről a háború következtében, negyedük felhagyott vagy jelentősen visszafogta mezőgazdasági tevékenységét.

„Biztonságossá tenni a földeket és megszabadítani azokat a háborús robbanóanyagoktól jelenti az első lépést az ellenálló és prosperáló ukrán vidéki közösségek felé, akik eddig a háború frontvonalában voltak, elkerülve a hosszú távú függésüket a humanitárius segélytől” – mondta Denise Brown, az ENSZ Ukrajnáért felelős Humanitárius Koordinátora.

„Számos a fronthoz közel élő család és kistermelő nem műveli földjeit, tudván, hogy az veszélyes és az életüket forog kockán, ha az elaknásított területre vagy szennyezett talajba ültetnek” – tette hozzá Pierre Vauthier, a FAO ukrajnai képviseletének vezetője. „Abban reménykedünk, hogy a földek rehabilitációja, kármentesítése és a talajok minőségének megőrzése segítenek az ott élők számára a gazdálkodás újraindításában és a megélhetések helyreállításában és egyúttal az ukrán mezőgazdasági termelés fenntartásában.”

„Azonnali lépések nélkül az ukrajnai mezőgazdasági termelés tovább fog zsugorodni, ami közvetlen hatással bírna az élelmezésbiztonságra és a helyiek táplálkozására, és esetlegesen akár az egész kontinensre vagy a globális piacokra is” figyelmeztetett Matthew Hollingworth, a Világélelmezési Program képviselője és ukrajnai igazgatója.

A három szervezet a helyi lakosokkal, önkormányzatokkal és az ukrán Agrár- és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködésben először beazonosítja az aknátlanításban érintett területeket műholdas technológia segítségével. Ezután a szakemberek felmérik és megtisztítják azokat az aknáktól és egyéb háborús robbanóanyagoktól. Harmadik lépésként a FAO és a svájci aknátlanító szervezet vizsgálatoknak vetik majd alá a talajokat esetleges – a felrobbant fegyverek után maradt – szennyeződések után kutatva. Ezzel párhuzamosan a FAO és a WFP a kistermelők és helyi családok igényeit mérik majd fel, amelyek a mezőgazdasági termelés újraindításához szükségesek és természetbeni vagy pénzügyi támogatást nyújtanak számukra.

A program támogatója az Ukrajnai Humanitárius Alap – egy az ENSZ, illetve privát támogatók által létrehozott pénzügyi alap. Ám a megvalósításhoz szükséges 100 millió dollárból egyelőre 90 millió hiányzik. Miközben a FAO és a WFP becslése szerint megvalósulása esetén évi 60 millió dollárral kellene kevesebbet költeni a vidéki térségekbe irányuló közvetlen élelmiszersegélyekre.

Forrás: FAO

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 16.

Print Friendly, PDF & Email

Aszály információk május közepén:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt napos, száraz időben volt részünk. Bár kisebb esők, záporok minden nap előfordultak valahol az országban, számottevő mennyiség csak hétfőn nyugaton illetve szerdán a Tiszántúlon foltokban kialakult záporokból, zivatarokból hullott. Így az elmúlt napok csapadékösszege az említett tájakon is csak kevés helyen haladta meg az 5 mm-t, nagy területen azonban semmi sem esett.

Ábra: MET

A talaj felszín közeli rétege a délnyugati országrész és a Szamosköz, Krasznaköz kivételével rendkívül száraz, sokfelé a növények számára hasznosítható nedvességmennyiség kevesebb, mint 30%-át tartalmazza, és a középső talajréteg is sokat veszített nedvességtartalmából az elmúlt egy hét során.

A még sekélyen gyökerező napraforgó és kukorica az ország nagy részén aszályos körülmények közt fejlődik.

Az előttünk álló egy hétben változékonyabb, az eddiginél csapadékosabb időben lesz részünk. Csütörtökről péntekre éjszaka kiterjedt csapadékzóna éri el hazánkat, így szombat reggelig területi átlagban 5 és 15 mm közötti csapadékra van kilátás, de lokálisan ennél jóval több is eshet. Majd hétfőn és kedden ismét nagyobb területen várható csapadék, akár heves záporok, felhőszakadással kísért zivatarok is lehetnek. Így összességében a következő egy hétben lehulló csapadék mennyisége az ország jelentős részén 30 és 50 mm között valószínű.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Május 18-tól Bács-Kiskun vármegyében is véget ér a tűzgyújtási tilalom

Print Friendly, PDF & Email

Megszüntették a tűzgyújtási tilalmat.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt 24 órában lehullott csapadéknak és a jelenleg is zajló esőzésnek köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyetértésben, 2024. május 18-tól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Bács-Kiskun vármegyében. A hatósági döntés eredményeképpen egyetlen vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék elérte az erdő avarszintjét, valamint átnedvesítette az 1 és 10 órás holt biomasszát is, melyek hatására csökkent a tűzkockázat.
A Tűz Időjárási Index ugyancsak alátámasztja, hogy az éghető könnyű biomassza olyannyira átnedvesedett, hogy az már tűzveszélyt nem okoz.
Az előrejelzés alapján a következő napokban is borult, hűvös idő várható, esetenként záporokkal. A csapadék és az alacsony hőmérséklet növeli a levegő relatív nedvességét, így közvetetten a holt biomassza nedvességét is.

A Nébih – a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság egyetértésével – május 18-tól Bács-Kiskun vármegye területén is megszünteti a korábban elrendelt tűzgyújtási tilalmat, azaz jelen állás szerint nem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.

A hatóság figyelmezteti a lakosságot, hogy a tűzgyújtási tilalom visszavonását követően az erdőterületen továbbra is csak szélcsendes időben, a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken rakhatnak tüzet. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, annak biztonságos oltásáról minden esetben kötelező gondoskodni. A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu honlapon tájékozódhatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

48 százalékkal több műtrágya fogyott, mint egy évvel korábban

Print Friendly, PDF & Email

Közzétették a 2024 első negyedéves műtrágya adatokat:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A műtrágya-forgalmazók 522 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2024 első negyedévében. Az értékesített mennyiség 48 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, ennek ellenére – az árcsökkenés eredményeképp – a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 25 milliárd forinttal 71,8 milliárd forintra csökkent. A műtrágyaárak – a KSH számításai szerint – átlagosan 43,6 százalékkal voltak alacsonyabbak 2024 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában.

Ábra: AKI

A 10 legnagyobb műtrágya-forgalmazó vállalat értékesítette 2024 első negyedévében közvetlenül a mezőgazdasági termelők felé a teljes műtrágyamennyiség 89 százalékát.

A mezőgazdasági termelők által 2024 első negyedévében vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 161 ezer tonnát tett ki, 52 ezer tonnával (+47,8 százalék) többet az egy évvel korábbinál, de még nem érte el a 2022 első negyedévi forgalmat. A nitrogénhatóanyag-tartalom 47,3, a foszfor közel 60, a kálium pedig mintegy 45 százalékkal volt magasabb a bázisidőszakhoz viszonyítva. Az NPK-hatóanyagok aránya 2024 első negyedévében nem változott az egy évvel korábbihoz (90:5:5) képest.

Természetes súlyban vizsgálva 2024 első negyedévében közvetlenül mezőgazdasági termelőknek 522 ezer tonna műtrágyát értékesítettek, ebből 483 ezer tonna egykomponensű, 39 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű és az összetett műtrágya aránya 92:8 volt. A teljes eladott volumen közel másfélszeresére nőtt (+47,6 százalék) az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül egykomponensű nitrogénműtrágyából 47,4 százalékkal (154 ezer tonnával), összetett műtrágyából 51,3 százalékkal (13 ezer tonnával) vásároltak többet a termelők. Az egyszerű káliumműtrágya forgalma 33,4 százalékkal emelkedett, így 3,2 ezer tonna fogyott belőle, az egykomponensű foszforműtrágya-eladás szintén harmadával volt több: az egy évvel korábbi 176 tonnával szemben 236 tonnát értékesítettek.

További információk e témában a Műtrágya-értékesítés mezőgazdasági termelőknek 2024. I. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 2. szám.

Tovább olvasom