Keressen minket

Mezőgazdaság

Tovább csökkent a nemzetközi FAO élelmiszerár-index

Print Friendly, PDF & Email

Alacsonyabb lett a fontosabb gabonafélék nemzetközi árfolyama.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2023. július 7. – Az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi árának mutatója tovább csökkent júniusban, miután olcsóbb lett a főbb gabonafélék és a növényi olajok többsége – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

©FAO/Aleppo/Jafaar Al Merei

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi, május óta 1,4%-ot csökkent, míg a tavaly márciusi csúcs óta 23,4%-ot.

A gabonafélék ára júniusban 2,1%-kal lett kevesebb. A szemestermények iránti globális kereslet 3,4%-kal zuhant köszönhetően a megnövekedett argentín és brazil kukorica-készleteknek, illetve a pozitív termelési kilátásoknak az Amerikai Egyesült Államokban. Ahogy az északi féltekén megkezdődött az aratás, a búza nemzetközi ára 1,3%-kal csökkent, amire szintén befolyással voltak a bőséges tartalékok és az alacsony exportvám Oroszországban, illetve a jó amerikai termelési kilátások A rizs nemzetközi piaci ára is mérséklődött (-1,2%) a nem Indica típusú fajták iránti nyomott kereslet közepette, továbbá Pakisztán törekvése miatt, hogy exportját növelje.

A növényi olajok árindexe májushoz képest 2,4%-kal csökkent, mivel a pálma- és a napraforgóolaj alacsonyabb nemzetközi ára erősebben hatottak az indexre a kedvezőtlen időjárás miatt dráguló szója- és repceolajhoz képest.

A tejtermékek árindexe 0,8%-ot zsugorodott júniusban, ahoy a sajt alacsonyabb ára ellentételezni tudta a vaj – főként a közel-keleti – kereslet megnövekedése által generált drágulását.

A cukor árindexe 3,2%-kal zuhant, ami négy hónap folyamatos drágulást váltott fel, köszönhetően annak, hogy jól halad a cukornád betakarítás Brazíliában, miközben a akadozik a globális importkereslet, főként Kínából.

A húsfélék árindexe gyakorlatilag változatlan maradt június során. A baromfihús a madárinfluenza generálta kelet-ázsiai erős kereslet révén drágult. A sertéshús ára szintén nőtt, miközben a marha- és a birkahús ára a bőséges exportkereslet okán csökkent.

További részletek itt.

A globális gabonatermelés várhatóan rekordot dönt a 2023–24-es szezonban – olvasható a szintén ma megjelent Gabonakészletek és – igények gyorsjelentésben. A FAO szakértői a 2023-as globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzésüket 2 819 millió tonnára korrigálták, ami 1,1%-os éves bővülést jelent.

További részletek itt.

Az élelmiszerdrágulás nehezíti az élelmezést

A magas élelmiszerárak, a gazdasági nehézségek, a konfliktusok, az aszály és az El Niño jelentette veszély szerte a világon aggodalomra adnak okot az élelmezés terén. A világon jelenleg 45 ország szorul külső élelmezési segélyre a FAO legfrissebb jelentése alapján.

A FAO árindex mozgásától eltérő, magas helyi élelmiszerárak állnak az éhezés súlyosbodása mögött ezen 45 ország többségében, melybe beletartozik Haiti, Ukrajna, Venezuela, továbbá 33 afrikai és kilenc ázsiai ország.

Forrás: FAO

 

Mezőgazdaság

Rekordszintű búzatermés várható

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. május 9.

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.

Ábra: MET

A felszín közeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz állapotban van, míg délen, délnyugaton és északon, északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A középső talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár előbbi területeken sokat száradt az elmúlt egy hét során, míg a fél méternél mélyebb rétegben bőven van nedvességtartalék egy esetleges nyári aszály idejére.
A még sekélyen gyökerező nyári növények az Alföldön és a Kisalföldön többfelé aszályos körülmények között, az optimálisnál gyengébben fejlődnek.
Az előttünk álló egy hétben nagyrészt száraz időre van kilátás jellemzően sok napsütéssel. A talajok nedvességtartalma országszerte csökken, a nyári növényekre vonatkozó aszály területi kiterjedése az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén nőni fog.
Forrás: MET
Tovább olvasom