Vadászat
Kapitális remetekan Csókakőn
Remetekant hoztak terítékre Csókakőn
Csöngedi Roland, két évvel ezelőtt, édesapjának köszönhetően lett a móri székhelyű Vajal Vadásztársaság tagja Fejér vármegyében, aki tavaly karácsonykor adományozta fiának a tagságot. A tagcsere iránti kérelem benyújtását követően a vadásztársaság egybehangzóan támogatta Roland felvételét a vadásztársaságba. A vadászterület megközelítőleg háromezer hektár nagyságú, amely Mór-Csókakő, Balinka, Bodajk települések határában terül el.
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
A vadászterület Székesfehérvártól alig 23 kilométerre helyezkedik el, a Vértes hegységtől délre. A területen rendkívül változatosak a domborzati viszonyok. Körülbelül öt évvel ezelőtt növekedésnek indult a gímszarvas állománya is, amely a korábbi években csak váltóvadként volt jelen a vadászterületen. A területen az őz és a vaddisznó populációja jelentős, az apróvadé minimális – kezdte beszámolóját Roland.
Új tagként úgy érezte, hogy először mindenért meg kell dolgozni, és csak ezután lehet szerencséje. A tagságban évente kétszer megrendezett társadalmi munkában is részt vállalt.
Harmadik generációs ácsként Csöngedi Roland azonnal nekiállt egy saját magasles elkészítésének. Jakab András sógora mellett, kisfiai, Zalán és Zétény segítették a munkában. A korábbi években jelentős számú magaslest építettek édesapjával a helyi és környező vadásztársaságoknak.
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
Közösen nagy munkába fogtak a hatos körzetben. Egy régen járt dűlőutat, amit mostanra a természet visszafoglalt, méterről méterre felszabadítottak a vadrózsától és egyéb fásszárú fajoktól, körülbelül 60 méter hosszan. Olyan szélesen kellett kitakarítani mindent, hogy egy MTZ traktor képes legyen a kész magaslessel bemenni.
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
Közel négy nap után elkészültek a nagy munkával. A terület tulajdonosától előzetesen engedélyt kértek a magasles felállításához. Az udvaron körülbelül két nap alatt elkészült az akácból és kocsányos tölgyből készült, alaposan megtervezett, több évre készült magasles. Kovács László vadőr segített feltenni tetőfedőanyagot a magaslesre.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Hetekkel később szórót alakítottak ki. A nagy család és a sok munka miatt nem lehetett mindent gyorsan befejezni.
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
Tavaly júniusban, a kora esti órákban várta a vaddisznókat. Egy reccsenés kíséretében egy kocasüldőt hozott terítékre. Hatalmas élmény volt, mert napokig, hetekig ezt mesélte az egész család. Azonban ezután hosszú hónapokig még nyomot sem láttak. A vaddisznók vélhetően a nagy szárazság miatt elvándoroltak. Az elkövetkező hónapokban csak szőrmés kártevőkre lehetett vadászni. A koslatás időszakában sikerült néhány vörösrókát terítékre hoznia.
Februárban jött egy vaddisznókan is. A nagyagyar hossza elérte a 14 centimétert. A vadászszerencse egy időre megváltozott, de a korai siker után megint hosszú hónapok teltek el, úgy, hogy még vaddisznót sem látott. Jakab András tanácsát megfogadva, bükkfa kátrányt is kent a közeli kőrisek kérgére. Ez nem várt eredményt hozott. A semmiből egy hatalmas kan nyomai tűntek fel, amit csak esők után láthatott meg. A kan, nagy darabokat szakított le a fa törzséről az agyarával. “Olyan volt, mintha valaki kisfejszével megkérgezte volna a fákat”. Reccsenések zaját is többször hallani lehetett.
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
A disznó szellemként járt a területen. Soha nem követett el hibát. A sokat megélt kan, pontosan tudta, hogy vadászhatnak rá. Az erdőből időnként reccsenések zaját hozta a szél. A munka miatt sokszor ki sem jutott, de a a szórón akkor is látta a hatalmas nyomokat, a lestől alig 30 méterre. A kan azonban nem tartotta a helyet.
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
Emiatt egyre többen beszélték a környező vadásztársaságoknál is, hogy egy remetekan járja a területet. Egyre többen próbáltak szerencsét, de más vadászok, csak úgy mint Roland, egyszer sem tudták megpillantani sem. Roland az álmatlan éjszakák után sokat töprengett azon, hogy hol hibázik, mit csinál rosszul.
Az egyik kora délutáni napon figyelte a magasles és a szóró közötti aljnövényzetet. És ekkor rájött, mi volt az oka a sikertelenségnak. A völgyben elhelyezkedő szóró és a magasles között időnként alig észrevehetően, rövid időre, apró szellőként körbeforgott a szél. Ezt a szelet soha nem érezte a magaslesről. A szagát azonban szinte mindig körbevitte az erdőben a nagy kanhoz.
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
Megannyi sikertelen éjszaka után újra nagy lendülettel vetette magát a vadászatba. Elhatározta, hogy egy kisebb kiülőt is épít a másik oldalba, egy közeli fára, és időnként azon próbál majd szerencsét. Ez gyakorlatilag csak pár deszkából állt, amin el lehetett tölteni pár órát. Azért, hogy a magányos kant oda szoktassa, erjesztett kukoricát ásott el egy ásónyomnyi mélyen, amely így nem tudott gyorsan kiszáradni. Megint eltelt egy hónap… Sokszor elképzelte, amint kilép a hatalmas remetekan a sűrűből, hol és hogyan tesz majd lövést rá.
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
A témának még jobban utána olvasott, idős vadászbarátokat is megkérdezett, hol érdemes megcélozni egy ekkora vaddisznókant. Gyerekkora óta sok történetet hallott, mi mindent találtak már a terítékre hozott kanok pajzsaiban. Néhány héttel később munka közben Jakab András kereste, pár percet beszéltek csak: “Úgy hallottam, hogy nagy a mozgás a területen, menj ki te is munka után!”
Bár fáradt volt, mivel egész nap a tűző napon, egy tetőn dolgozott, ismét kiment a hatos területen álló magaslesére. Félhold volt aznap éjjel. Az aranysakál és a vaddisznó is óvatosabb ilyenkor. Csöndesen teltek az órák, először egy borz érkezett, majd egy kisebb őzbak. Sokáig nézte a két vadat. A fegyvere egész éjjel mellette “pihent”. A várva várt nagy kan ma sem jött meg. Hallott egy nagy reccsenést, de ezt leszámítva semmi nem történt. Komótosan összecsomagolta a fegyverét, mindent bepakolt a táskájába, majd a lesről lassan elindult a kocsi irányába, amely körülbelül 200 méterre lehetett.
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
A kocsihoz érve, miután szinte bepakolt mindent, még egyszer utoljára kíváncsiságból körbenézett a domb tetejéről. Ekkor egy pillanatra levegőt sem vett, annyira meglepődött. Lejjebb a réten egy vaddisznót vett észre, körülbelül 25 méterre. Hatalmas volt a sörénye, ami csak úgy ragyogott az ezüstös holdfényben. Pontosan tudta, mit lát maga előtt, de nem akart hinni a szemének. A remetekan állt keresztben előtte!
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
Az esélytelenek nyugalmával, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, elővette a fegyverét a tokból. Közben a szíve a torkában dobogott. Eközben a kan behúzódott a rét szélén lévő magas fűbe.
Szerencséjére ott volt a kivehető tár, ahová tette – nem kellett keresni. A legnagyobb csendben már kezében volt a fegyvere, amit azonnal kibiztosított. A másodpercek éveknek tűntek mire a lőbotra helyezte a puskáját. Az adrenalin és a magas vérnyomás miatt semmiben nem hibázott, egy pillanatig nem hezitált. A félhold miatt szinte szabad szemmel is szinte látható volt a kan. Egy esélyt kapott, nem hibázhat. A fegyverlámpát felkapcsolta, a disznó még ekkor sem mozdult meg, körülbelül 70 méterre lehetett. Az utánkeresést mindenképpen el akarta kerülni egy ilyen korú nemes vadnál. Felkapcsolta a fegyverlámpáját. Célzott és leadta a lövést. A .308-as kaliberű Remington 783-as fegyverével célzott, és az elsütés után tisztán hallotta a semmivel össze nem téveszthető becsapódás hangját. A disznó tűzben rogyott. A lövés után több perceken keresztül várt. Felhívta édesapját Csöngedi Csabát, valamint sógorát Jakab Andrást, akik hamar megérkeztek.
A lövés a gerincet érte. A vad birtokba vétele után nagyon hálás volt a sorsnak. Közösen készítették el a terítéket és a fényképeket.Sok-sok hét és hónap után minden álma teljesült. A vadászat során megszámlálhatatlan alkalommal várta a kant a magaslesen. Tudta, hogy a közelben van, de egyszer sem mutatta meg magát.
Ezután gyorsan felhívta barátait, akik nem akartak elhinni, hogy terítéken fekszik a kan. A vad körülbelül 110 kilogramm lehetett. Kovács Lászlő vadőr készítette elő a trófeákat és vitte bírálatra.
A Fejér Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály bírálta el a trófeát, ahol a következő adatok szerepeltek:
- A nagyagyar hossza jobb oldalon 22,3 cm, míg bal oldalon 23,6 cm;
- A nagyagyar szélessége jobb oldalt 24,5 cm, bal oldalon 24,8 cm.
- Kisagyar körmérete jobb oldalon 8,6 mm; bal oldalon 8,3 mm.
A vadat nyolc évesre becsülték. A teljes bírálat összpontszáma elérte a 117,3 pontot.
Fotó: Csöngedi Roland – Agro Jager News
“Vélhetően életem remetekanját sikerült terítékre hozni. Elsősorban köszönöm feleségemnek és gyermeikeim türelmét. Édesapámnak a vadászati lehetőséget és a természet szeretetét. Jakab András sógoromnak a sok segítséget és vadászati praktikáit” – zárta beszámolóját Csöngedi Roland.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Csöngedi Roland
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
A megyei vadásznapok kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a kiváló teljesítményt nyújtó vadásztársak áldozatos munkáját, több esetben évtizedes szolgálatát a tágabb közösség előtt is méltassuk, illetve elismerjük. Az idei első vadásznapon hét vadásztársunk részesült kitüntetésben:
Árvai István. Fotó: Gyurom János – OMVK
Árvai István a Magyar Vadászatért Érdemérem kitüntetést vehette át Győrffy Balázstól és Takács Szabolcstól. Árvai István a Hajag Vidéke Vadásztársaság alapító tagja, 1997 óta. Veszprém Vármegye egyik meghatározó és mindenki számára példaként említhető, kimagasló emberi tulajdonságokkal rendelkező vadásza.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A vadászat iránti elkötelezettsége szinte egész életútját végig kísérte, számtalan kimagasló vadászati pozíciót töltött b,e és minden esetben kimagasló munkát végzett. Vadásztársaságánál 2002-től 2012-ig, egy évtizeden át vadászmesterként tevékenykedett, meghatározó szerepe volt a társaság fejlődésében és gyarapodásában.
2012-től 2024-ig a vadásztársaság Ellenőrző Bizottságának elnöki teendőit látta el, ebben a választott funkciójában is egy előremutató, tenni akaró, kompromisszumkészséget mutató vadásztársat ismerhettünk meg.
2024-től aktív vadászati tevékenységét már nem gyakorol, de ennek ellenére a Hajag Vidéki Vadásztársaság tiszteletbeli tagjává fogadta.
Árvai István aktív szerepet vállalt a Veszprém Vármegyei Vadászkamara életében is. A Kamara megalakulásától kezdődően 2009-ig Sportvadász Alelnöki tisztséget töltött be, de mai napig is Vármegyei küldöttje a Kamarának.
Munkásságát 2003-ban Nimród Vadászéremmel, 2008-ban a Vadászkamara Aranyérme kitüntetéssel ismerték el.
A Hubertusz Kereszt kitüntetéseket Pap Gyula és Áldozó Tamás adta át:
Fejes Dezső 1958-ban született Magyargencsen. Édesapja is vadászember volt. Akkoriban a terület inkább apróvadas jelleggel bírt. Nagyon sok közös vadászélményt éltek meg együtt.
A Hertelendy vadásztársaság elődjénél, a Rába-Marcalközi vadásztársaságnál megüresedett hivatásos vadászi állást 1986-tól 2023 nyaráig, azaz nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Az elmúlt 38 évben szerves része lett a vadásztársaság vadászatainak, és vadászat szervezésének. Sok kapitális gímbika és remetekan elejtésénél adta meg a vadnak járó végtisztességet. 2022 óta a társaság vadászmestereként is tevékenykedik. Kiemelkedő vad-, és területismeretét a mai napig tudja kamatoztatni a kísérések alkalmával.
Fotó: Gyurom János – OMVK
37 évi áldozatos, a Hertelendy vadásztársaság érdekeit figyelembe vevő munkájáért a Hertelendy vadásztársaság vezetése Hubertus kereszt gyémánt fokozata kitüntetésben részesíti.
Baki Zoltán 1980-ban született Pápán. Családjában senki nem vadászott, de a mező, erdő, és a természet szeretete mindig közel állt családjához.
Mezőgazdasági középiskola elvégzése után a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Karán szerzett agrármérnöki képesítést. Ekkor még a horgászat ált közelebb szívéhez.
Baki Zoltán. Fotó: Gyurom János – OMVK
Az egyetem elvégzése után Nemesszalókra került állattenyésztési vezetőnek, ezen évek alatt vált vadásszá.
A Magyargencs, Kemeneshőgyész területein működő Hertelendy vadásztársaságnál először bérlő, majd teljes jogú tag lett. 2017 óta látja el a vadásztársaság gazdasági vezetői pozícióját. Sikeres vadász és kísérő. Önzetlen, a vadásztársaság érdekeit képviselő munkájáért a vadásztársaság vezetése a Hubertus kereszt arany fokozata kitüntetésben részesíti.
Mayer Nándor, a Hubertus kereszt arany fokozata kitüntetés birtokosa a Kislődi Hunor Vadásztársaság alapító tagja, 1990 óta aktív vadász. Jelenleg a vadásztársaság gazdasági vezetője. Önként vállalt feladatát lelkiismeretesen, nagy precizitással végzi. Számára a vaddal való törődés, a vad gondozása, etetése, megfigyelése mindenkor fontosabb és nagyobb élményt jelent, mint annak elejtése. Közvetlen, vidám személyiségével, egyedi humorával könnyen kerül a társaság középpontjába, hozzájárulva ezzel a vadászatok jó hangulatához. Nagy szerepet vállal a Farkasgyepűi Önkormányzat üzemeltetésében lévő Bakony Vadjai állandó kiállítás népszerűsítésében.
May Nándor. Fotó: Gyurom János – OMVK
Szívesen és töretlen lelkesedéssel vezeti az iskolás és egyéb turistacsoportokat, mely tevékenységével nagyban hozzájárul a felnövekvő nemzedékek, valamint a természet iránt érdeklődők vaddal és vadászattal kapcsolatos szemléletének formálásához.
A Nimród érem kitüntetéseket Győrffy Balázs és Takács Szabolcs adták át Kovács Attila, Bedő Gábor és Sipos Gábor részére.
Kovács Attila, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének erdészeti igazgatója egyetemi diplomájának megszerzése után, 2002. július 1-től kezdte meg munkáját az akkori Bakonyerdő Rt-nél, mint a Bakonybéli Erdészet fahasználati műszaki vezetője. Emellett már a kezdetektől elkötelezett résztvevője volt a Bakonyerdő Zrt. vadászati tevékenységének, aktívan közreműködött a vadkárelhárító vadászatokban és a hajtások lebonyolításában is.
2007 novemberétől 2010 decemberéig a Központban termelési, majd erdőgazdálkodási osztályvezető tisztséget töltött be.
2010-2012 között ismét fahasználati műszaki vezető volt, az akkor már az Ugodi Erdészet területeivel megnövelt Bakonybéli Erdészetnél.
2012. július 6-tól a Bakonyszentlászlói Erdészet erdészeti igazgatója lett, ahol az erdészet jellegéből fakadóan körültekintő gazdálkodásra volt szükség. A vad-és erdőgazdálkodási tevékenység során jó kapcsolatot ápolt a környező gazdákkal és vadászatra jogosultakkal is. Jelentős eredményeket ért el a zárttéri vadtartás területén, mint a gici vaddisznóskert kezelője.
2020. augusztus 1-től a mai napig a Bakonybéli Erdészet erdészeti igazgatója.
A jellemzően nagyvadas bakonybéli vadászterület gondos gazdája, munkatársai körében megbecsült vezető.
Munkája során kiemelt figyelmet fordít a terelővadászatok és vaddisznóhajtások magas színvonalú, eredményes és pontos lebonyolítására. Az erdőgazdálkodás és a vad egyensúlyának folyamatosan szem előtt tartásával gazdálkodik a rá bízott állami vagyonnal.
Kovács Attila. Fotó: Gyurom János – OMVK
Mint a huszárokelőpusztai vendégházért felelős vezető, annak a magas elvárásoknak megfelelő színvonalon való működtetésében jelentős szerepe van, amit a számos vadászvendég visszajelzése is igazol. Az egyre inkább növekvő turisztikai elvárások között is szem előtt tartja és kiemelten kezeli az objektum fő profilját. A vendégház jelenleg is zajló átalakításában is kiemelt szerepet vállal.
Képzett vadászkürtösként aktív tagja a Bakonyerdő kürtös csoportjának, szervezi és bonyolítja a kürtösök rendezvényeken és képzéseken való részvételét, a magyar vadászati hagyományok elkötelezett híve.
Munkájára igényes, azt magas színvonalon végző, nagy munkabírású, lelkiismeretes szakember. Hozzáértésének és tapasztalatának köszönhetően eredményes, gondos területgazda, mindezek mellett kiváló erdészeti igazgató.
Bedő Gábor. Fotó: Gyurom János – OMVK
Bedő Gábor a Marcal-Bitvaközi Vt. fővadászi teendőit látja el ma is. Dabronyi születésű, szinte egész életpályája összefüggött a természetvédelemmel, a vad szeretetével és részben a társasághoz történő kötődésével. Mindez vezetett oda, hogy ezt az életpályát választotta. 2007-ben végzett Sopronban vadgazda technikusként, és hamarosan, 2010-ben vadgazda szakmérnöki képesítést is szerzett.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A Marcal-Bitvaközi Vadásztársaságnál 2007 óta van munkaviszonyban, mint hivatásos vadász, 2011-től pedig a társaság fővadásza.
Bedő Gábor meghatározó szerepet tölt be a társaság vadgazdálkodási tevékenységének irányításában, szervezi és részese a bérvadásztatási tevékenységnek, de kimagasló érdemei vannak a földtulajdonosokkal, gazdákkal való napi szintű kapcsolattartásban a vadkármegelőzés érdekében.
Mint hivatásos vadász Veszprém Vármegyei Vadászkamara küldötte, aktív szerepet vállal az új vadászok sikeres képzését illetően kihelyezett oktatások, bemutatók tartását illetően. Mindezt önzetlenül teszi.
Folyamatosan képezi magát, jelenleg vadászkürt-oktatáson vesz részt, és ha a későbbiek folyamán még a telefonját is időben felveszi, nagy sikerek előtt állhat.
Sipos Gábor 1997-től 2002-ig a szombathelyi Hermann Ottó Szakképző Iskolába járt vadász, vadtenyésztő szakra, majd vadgazdálkodási technikumot végzett.
Sipos Gábor. Fotó: Gyurom János – OMVK
2002 és 2005 között a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol agrármérnök diplomát szerzett. A főiskolai évek alatt az állattenyésztő menedzser és a vadgazdálkodási specializáció követelményeit is teljesítette.
2000 és 2005 között a Sümegi Kinizsi Vadásztársaságnál a hivatásos vadász mellett gyakorlaton vett részt, majd 2007-től itt helyezkedett el hivatásos vadászként az akkori a Bertény Vadásztársaságnál, amely később átalakult a mostani néven ismert Sümegi Kinizsi Vadásztársasággá.
Azóta is hű az első munkahelyéhez, amely reméljük, az utolsó is lesz számára, hiszen mindenki elégedett a szorgalmas és szakértő munkájával. Megbecsüli minden tagtárs, hiszen a lefontosabb neki, hogy a vadásztársaság érdekeit szem előtt tartsa, időt és energiát nem sajnálva. A vadgazdálkodás nem csak hivatása, hanem egyben a hobbija is, hiszen hihetetlen szeretettel fordul az állatok felé.
Nem elhanyagolható érdeme, hogy minden évben 20-30 gímbika, illetve 2020-ban Veszprém megye legnagyobb gímbikája az ő segítségével kerülhetett terítékre, 14,03 kilogrammal.
A vadásztársaság vezetősége büszke arra, hogy ilyen kiváló munkaerőt tudhatnak maguk mellett!
Forrás: OMVK
Fotók: Gyurom János
Vadászat
Áfonya 58. munkája
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében járunk, a Zemplén lábánál, ahol a napokban riasztották Gergely Csabát, hogy az esti cserkelésnél egy őzbakra tettek lövést, de sajnos elugrott és beváltott, egy körülbelül öt hektár kiterjedésű, ősnádasba. Kora reggel aztán Áfonyával, a hatéves hannoveri vérebemmel indultunk útnak – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Gergely Csaba vérebes utánkereső.
Áfonya 58. munkája Fotó: Gergely Csaba
Még pénteken beszéltem a barátaimmal és a társaság elnökével is. Tudtam, hogy szlovák vendégek látogattak hozzánk. A vadásztársasággal régi jó viszonyban vagyunk és nemcsak a vadászatok idején, hanem egyébként is tartjuk a kapcsolatot.
Akkor este annyit mondtak, hogy világos, habos vért találtak és megjelölve a rálövés, az elugrás helyét, a szürkület érkeztével otthagyták a nádast.
Persze ilyenkor nehezebben telik az este a vadászházakban és ha fogadni nem is mertem volna rá, de azért biztos voltam, ha szlovákok vadásznak nálunk, azokat a vendégeket otthon sem lehet tartani. Mivel ismertem a területet, abban maradtam a barátaimmal, hogy kint találkozunk – mesélte Gergely Csaba.
Gergely Csaba és kutyája Áfonya, a hannoveri véreb. Fotó: Agro Jager News
Persze ott volt a vadőr barátom, a szlovák vendég és a tolmács is. Elmondták, hogy egy 8×57-es kaliberrel vadásztak. Az autót hátrahagyva felvettük a csapát. A barátommal úgy döntöttünk, hogy megnézzük, van-e esély arra, hogy meglesz, mert ha beljebb jutott a nádasba, akkor fel kell vegyük a combcsizmát is. Tudvalevő ugyanis, hogy az a nádas még ilyen száraz tavasz esetén is tud meglepetéseket okozni. Az autóban egyébként sok mindent magunkkal viszünk – folytatta Gergely Csaba, így viszünk a kutyának vizet is, felszerelést és még sebkötöző csomag is van a vérebnek, ha esetleg valami baj érheti, hiszen ezeken a részeken vaddisznót is keresnek. Ámbár az ASP okozta járvány visszavetette a társaságok lehetőségeit, s jobban őzet és szarvast szoktak keresni.
Áfonya az 58. utánkeresése. Fotó: Agro Jager News
Áfonya az elmúlt évben, ha nem is kényszerpihenőn volt, de kölykei miatt többet járt Gergely Csaba Szép-völgyi Nyomkövető Csinossal, hívónevén Borókával, aki alig három esztendős, de már komoly munkákat tudhat maga mögött. Mégis mondhatjuk, hogy Csaba életében Áfonya a nagy szerelem.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A rálövésnél a kutya szépen felvette a csapát és ahogy a vadőr mutatta, ahol az őz beváltott, ők is beléptek az ingoványba. Fújt a szél és az éjjel esőt is hozott, amitől tartottak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy eső után a vérebek jobban dolgoznak – legalábbis az enyémek, mondta Gergely Csaba. Egy dupla puskaszíjon öreg Mauserje várakozott, amelybe .30-06-os, 14,3 grammos Sako lőszert töltött. A puskán pedig egy 1-6×24 hajtástávcső ült.
Éreztem, hogy most hallgatni fog a vállamon, mert láttam a kutyán, hogy közel a vad s aki vérebes, már tudja, látja a kutyáján, hogy dermedt-e a vad vagy hajszára kéredzkedik.
Bent a nádban azután a kutya újabb csapajelet talált és akkor már tudtam, hogy nem fogunk sokat menni. Egyre élénkebb lett előttem Áfonya, mikor szétnyílt a nád és a vezetéken beértem a kutyát, már fogta az őzet, amit dermedten találtunk meg.
Ilyenkor néhány perc az enyém a kutyával. Ezt minden vérebes átéli s a megtalált vadnak a kutya éppen úgy örül, mint mi, sőt – úgy gondolom büszke is arra, hogy ő vezetett oda. Leülünk, mellétérdepelünk a vadnak. Nagyon hálás ilyenkor a kutya.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A nádas széléhez érve, már tudták, hogy megtaláltuk és a vendég számára sikerült kihozni az őzet a nádból. Nyilvánvaló volt, hogy kutya nélkül ez nem sikerülhetett volna. A töretátadás után a szlovák vendég odalépett Áfonyához és átadta a kutyának.
Áfonya és az őzbakja.
Magam részéről azt kívánom minden vérebesnek és vadásznak is, hogy egyszer legyen részese egy ilyen utánkeresésnek, mert még soha nem történt olyan szlovák vendégekkel, hogy ne tudták volna, mi a vadászat írott és íratlan szabálya. Nem kell tanítani, nem kell magyarázni, hogy kellett volna, mint kellett volna. Egyszerűen tudják. A vendég tudja, hogy mit szabad és mit nem és azt is, hogy számára mi a kötelező, ha idegen helyen jár.
Jó volt látni ezt és jó volt együtt örülni egy vadászatnak, mert mégiscsak megkerült az őzbak. Úgy gondolom, jó döntést hozott a vadőr barátom, hogy nem keresték tovább – mi meg, ahogy általában, szívesen érkeztünk.
Gergely Csaba utánkereső és kutyája: Áfonya. Fotó: Agro Jager News
Itt a Zemplénben mostanság kevesebb a vad, így minden munkát megbecsülünk. Ezzel a visszarakott, úgy hat évesre becsült, örökös közepes őzbakkal pedig Áfonya teljesítette az 58. sikeres keresését is – tájékoztatta az Agro Jager Newst Gergely Csaba vérebes utánkereső.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Gergely Csaba
Utánkeresőt keres a Zemplén lábánál?
Gergely Csaba -> Telefon: +36303528399
Vadásznapjaink közül a legmélyebben gyökerező a pápai összejövetel. Volt itt már Szent György napi és „sima” agrárexpo, legújabban fiatalosabbra hangolt „Agrárpiknik”, de volt, ami sosem változott: az, hogy szombaton mindig mi, vadászok voltunk a főszereplők!
Fotó: Gyurom János – OMVK
A Bakony Vadászkürt Egylet hívogató kürtszignáljainak elhangzása után Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere köszöntötte a vadászokat, azt kívánva, hogy a számukra hétköznapi jelenségként megtapasztalt természetélményt minél több embernek, köztük sok fiatalnak át tudják adni.
Győrffy Balázs országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elismerését fejezte ki az országos és területi vadgazdálkodási tanácsok munkájának új lendületéért, és ígéretet tett arra, hogy a falugazdászok felkészítése és segítsége révén a gazdálkodók pontosabb képet kaphatnak majd a vadkár megelőzésével és kezelésével kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Takács Szabolcs, Veszprém vármegye főispánja, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke a közelmúlt jelentős jogszabálymódosításai között említette azt a lehetőséget, hogy a következő vadászati évtől már elektronikus beírókönyvet is használhatnak majd a jogosultak, és azt a tényt, hogy kibővült a vadászat során használható eszközök tárháza, ami remélhetőleg hozzájárul majd a vadkárok csökkentéséhez, a lokálisan megnövekedett nagyvadlétszám észszerű apasztásához.
Fotó: Gyurom János – OMVK
Az apróvad életfeltételeinek javítása, a szaporulat túlélése érdekében a Veszprém Vármegyei Vadászkamara díjat alapított a dúvadgyérítésben élen járó, példát mutató vadászközösségek jutalmazására. Idén a Marcal-Bitvaközi Vadásztársaság, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága és a Csobánc Vadásztársaság érdemelte ki a legjobbaknak járó díjakat.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Fotó: Gyurom János – OMVK
A megyei vadásznapok kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a kiváló teljesítményt nyújtó vadásztársak áldozatos munkáját, több esetben évtizedes szolgálatát a tágabb közösség előtt is méltassuk, illetve elismerjük. Az idei első vadásznapon hét vadásztársunk részesült kitüntetésben: Árvai István a Magyar Vadászatért Érdemérmet vehette át, Fejes Dezső a Hubertus kereszt gyémánt fokozatával, Baki Zoltán és Mayer Nándor a Hubertus kereszt arany fokozatával gazdagodott, míg Kovács Attila, Bedő Gábor és Sipos Gábor szolgálatát Nimród Érem kitüntetéssel ismerték el. Részletes méltatásukat ide kattintva olvashatják.
Sok év kihagyás után ismét van rá lehetőség, hogy a frissvizsgás vadászok egy igazi vadászünnepen tehessenek fogadalmat a vad, a természet, a vadásztársak és a hagyományok tisztelete mellett. Ezúttal tizenöt fő, köztük három hölgy tett hitet a vadászat írott és íratlan szabályainak betartása mellett. Korn Ignác hivatásos vadász a Nimród 1948. február 15-ei számából vett Láng Rudolf-idézettel bocsátotta őket útjukra:
„Kedves öreg és fiatal vadásztársaim, szívleljétek meg, amit írtam. Sok esztendőnek tapasztalata tanított meg erre. Ti öregebbek, ne sajnáljátok a fáradságot és oktassátok a fiatalt, ti fiatalok pedig ne resteljetek tanulni. Mert tanulni sosem szégyen. Szégyen csak az, ha valaki tudatlan marad. És az élet nagyon kíméletlen, nagyon szigorú cenzor. Irgalmatlanul megbuktatja azt, aki nem akar tanulni.”
Fotó: Gyurom János – OMVK
Ezt követően a Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola 4./Z osztálya műsora oldotta a feszes hangulatot. A nebulók produkciója lendületesen ötvözte a zenei, valamint a vadászat szellemi-lelki tartalmához hozzájáruló elemeket. A színpadot a gyerekek után a Bakony Vadászkürt Egylet tagjai vették ismét birtokban, akik színvonalas előadásukkal stílszerű dallamokat szolgáltattak a vadételek elköltése mellé.
A szabadtéri rendezvényhelyszínen Krekács Zoltán révén a látogatók a solymászat régmúltjába és jelenébe is betekintést nyertek, Maróti Béla vadásztársunk (a megyei Kinológiai Szakbizottság elnöke) és Keresztes János agarászegyleti elnök pedig a vadászat során használt kutyafajtákkal ismertették meg a vadásznapra kilátogató laikus közönséget, de a vizslabemutató meglett vadászokból is hangos elismerést váltott ki.
Fotó: Gyurom János – OMVK
A hagyományos vadételfőző verseny minden indulója aranytányérral és aranymedállal lett gazdagabb, ám idén is voltak, akik kimagaslottak a húsz induló közül. Így a Sümegi Kinizsi Vadásztársaság III. díjat, Pálffy László II. díjat, a Nadler Herbert Vadászati Egyesület I. díjat kapott.
Fotó: Gyurom János – OMVK
A Veszprém Vármegyei Diana Vadászhölgy Klub a főzőverseny Nagydíját mondhatta magáénak, a Csatári Plast által felajánlott különdíj pedig a Nagyvázsonyi Kinizsi Vt.-nél talált gazdára. A díjakat Pap Gyula vármegyei vadászkamarai elnök, és Kovács Zoltán országgyűlési képviselő adta át – aki annak idején még polgármesterként a legelső Pápán megrendezett megyei vadásznapot megnyitotta, tübb, mint negyedszázada.
Legközelebb május 26-án, a várpalotai vadász-gyereknapon találkozunk!
Forrás: OMVK
Fotó: Gyurom János
„Az utolsó dobás”
Rekordszintű búzatermés várható
Hét kitüntetett a pápai Agrárexpón
Áfonya 58. munkája
Verőfényes Vadásznapon Pápán
Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után
Aszályindex információk: 2024. május 9.
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Társasági rekordbak Ibrányban
Angolna horgászat a Balatonon
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A négy kapitális harcsa
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
Angolna horgászat a Balatonon
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Őzbakvadászat Kömpöcön
