Keressen minket

Mezőgazdaság

Országos jégkármérséklő rendszer – két heti összesítő 2023.07.03. – 07.16.

Print Friendly, PDF & Email

Az országos jégkármérséklő rendszer eredményei 2023. júliusában

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

2023. július 3. és 16. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából

Július első két hete szélsőségesen alakult, hiszen kimagaslóan sok jégveszélyes zivatar, szupercella alakult ki hazánkban. Az adott időszakban a több napig tartó hőséget, forróságot a frontokkal érkező heves zivatarok is csak pár fokkal mérsékelték.

Az időszak időjárására jellemzően több napon is kialakultak jégveszélyes zivatarok az országban, melynek következtében a talajgenerátorok 7 napon kerültek bekapcsolásra.

A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.

A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként mennyit kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban (1. kép), illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, és mely területeket érintették (2. kép).

 

1. kép: A generátorok átlagos bekapcsolási időtartama vármegyei bontásban július 3. és 16. között

 JÉGKÁR VESZÉLYESSÉGI TÉRKÉP

2. kép: Jégkár veszélyességi térkép július 3. és 16. között

 

METEOROLÓGIAI ADATOK

Az adott időszakban az országban többfelé alakultak ki zivatarok, szupercellák, zivatarláncok, melyeket néhol felhőszakadás, viharos széllökés kísért. Július 10-én, 12-én és 13-án a szupercellás zivatarokat több helyen nagyobb mennyiségű jég és viharos erejű szél kísérte.

Július 10-én egy gyenge hidegfront érte el hazánkat hétfő késő délután, melyet heves zivatarok kísértek a Dunántúlon. Székesfehérváron szupercellás zivatar is kialakult mely dió nagyságú jéggel és 70-80 km/órás széllökéssel érkezett (3. kép).

 

3. kép: Július 10-én a szupercellás zivatart nagyobb méretű jég kísérte Székesfehérváron

 

Július 12-én egy újabb hidegfront érte el hazánk, melyet heves zivatarok, többfelé szupercellás zivatarok kísértek Franciaországtól egészen Romániáig július 13-án is.  Szerdán Sopron mellett haladt el egy, majd csütörtökön további szupercellák okoztak károkat a Dunántúlon.

Július 13-án Zala és Somogy vármegyét érintette az a szupercella, amelyet dió nagyságnyi jég kísért. A Balatontól délre haladó szupercella rövid idő alatt elérte a Duna vonalát. A vihar látványos peremfelhővel érkezett meg, melyet jégeső is kísért (4. kép).

4. kép: Július 13-án Tengelic mellett haladt el egy szupercella, amiből nagyobb méretű jég hullott

A másik szupercella Baranya vármegye déli részét érintette, melyet nagyobb méretű jég kísért. Ez része volt, az 1200 kilométeren át haladó szupercellának, mely határainkon túl súlyos károkat eredményezett (5. kép).

5. kép: Kisszentmártonnál haladt el az a szupercella július 13-án, ami határainkon túl súlyos károkat okozott

Ebben az időszakban Európa teljes területén kimagasló volt a zivatartevékenység, nagyon sok jégbejelentés, kár is keletkezett. Rengeteg szupercellás zivatar alakult ki, melyek hatalmas károkat hagytak maguk mögött Európában. Július 13-án az egyik szupercella 1200 kilométert tett meg, nagy károkat okozva Szlovéniától egészen a Fekete-tengerig (6. kép).

6. kép: 1200 kilométeren keresztül okozott károkat július 13-án egy szupercella

A július 3. és 16. között Európában 1389 db kárt okozó nagyméretű jégbejelentést rögzítettek az „Európai szélsőséges időjárási események adatbázisának” (ESWD) oldalán (7. kép)!

7. kép: 1389 db jégbejelentést rögzítettek Európában július 3. és 16. között

Az adott időszak alatt meglehetősen szélsőséges időjárás volt egész Európában, súlyos károkat okoztak zivatarokat kísérő nagyméretű jégdarabok és a viharos erejű széllökések.

Nagyobb mennyiségű jég hullott és okozott károkat július 3-án (8. kép) és július 4-én (9. kép) Olaszországban, illetve július 5-én Bulgáriában (10. kép) és Koszovóban (11. kép).  Július 6-án nagy károk keletkeztek Spanyolországban (12. és 13. kép), míg július 7-én és július 8-án Franciaországban okozott károkat a jég (14. és 15. kép). További súlyos károkat okozott a jég Csehországban július 10-én (16. kép), Németországban pedig július 11-én (17. kép).  A legsúlyosabb károk július 13-án keletkeztek az érkező szupercellák által Horvátországban (18. és 19. kép), Romániában (20. és 21. kép), Szerbiában (22. és 23. kép) és Szlovéniában (24. kép).

8. kép: A heves zivatarokat több helyen jég kísérte Olaszországban július 3-án

9. kép: Július 4-én is több helyen károkat okozott a jég Olaszországban

10. kép: Július 5-én Bulgáriában hullott nagyobb mennyiségű jég

11. kép: Július 5-én Koszovóban  is nagyobb mennyiségű jég kísérte a zivatarokat

12. kép: Spanyolországban kísérte jég a zivatarokat július 6-án

13. kép: Spanyolországban több helyen nagyobb károk keletkeztek július 6-án

14. kép: Franciaországban is jég kísérte a zivatarokat július 7-én

15. kép: Franciaországban is több helyen károk keletkeztek július 8-án

16. kép: Súlyos károkat okozott a jég Csehországban július 10-én

17. kép: Németországban nagy jégdarabok hullottak július 11-én

18. kép: Hatalmas jégdarabok hullottak Horvátországban július 13-án

 19. kép: Súlyos károk keletkeztek Horvátországban július 13-án

20. kép: Romániában nagyobb jég kísérte a zivatarokat július 13-án

21. kép: Súlyos károkat okoztak a viharok július 13-án Romániában

22. kép: Szerbiában is hatalmas jégdarabok hullottak július 13-án

23. kép: Nagyobb károkat okoztak a viharok Szerbiában július 13-án

24. kép: Szlovéniában is hatalmas jégdarabok kísérték a heves zivatarokat július 13-án

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. május 9.

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.

Ábra: MET

A felszín közeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz állapotban van, míg délen, délnyugaton és északon, északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A középső talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár előbbi területeken sokat száradt az elmúlt egy hét során, míg a fél méternél mélyebb rétegben bőven van nedvességtartalék egy esetleges nyári aszály idejére.
A még sekélyen gyökerező nyári növények az Alföldön és a Kisalföldön többfelé aszályos körülmények között, az optimálisnál gyengébben fejlődnek.
Az előttünk álló egy hétben nagyrészt száraz időre van kilátás jellemzően sok napsütéssel. A talajok nedvességtartalma országszerte csökken, a nyári növényekre vonatkozó aszály területi kiterjedése az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén nőni fog.
Forrás: MET
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Adatokat közölt az AKI

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.

A vágócsirke havi termelői ára

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről

Print Friendly, PDF & Email

Közlemény a TMR-rendszerről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.

Fotó: Pixabay

A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.

Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.

Forrás: AM

Tovább olvasom