Mezőgazdaság
Gyökeres változás küszöbén a növényvédelem és a növénytáplálás
Biológiai megoldások állt elő a Syngenta
Az utóbbi években életünk szinte minden területén fontossá vált a környezettudatosság. A lakosság egyre nagyobb része igyekszik minél fenntarthatóbb megoldásokat alkalmazni otthonában, kertjében. A környezeti és gazdasági fenntarthatóság a mezőgazdaságban is gyökeres változásokat eredményez a növényvédelem és a növénytáplálás területén is a piacvezető növényvédelmi vállalat, a Syngenta álláspontja szerint. Érkeznek, sőt, már itt is vannak a biológiai megoldások.
„A klasszikus értelemben vett biológiai megoldások több évszázados múltra tekintenek vissza, ennek ellenére hosszú ideig háttérbe szorultak a kémiai alternatívák mellett. Napjainkban a jelentőségük dinamikusan növekszik” – ismertette Fóris-Kuti Kamilla, a Syngenta termékfelelőse.
„Ennek egyik oka, hogy óvnunk kell a biológiai sokféleséget, egyúttal csökkentenünk a környezeti terhelést. Az élelmiszerlánc szereplőinek is ezekhez az elvárásokhoz kell alkalmazkodniuk. Emiatt például egyre több felvásárló ír elő növényvédelmi korlátozásokat a termelők számára, szűkíti a felhasználható kémiai növényvédő szerek körét és egyre több esetben megszabja a termékekben megtalálható hatóanyag maradékok mennyiségét is, ami segíti a hatóanyagmaradék-mentes megoldások elterjedését.
A mezőgazdasági termelésben a hagyományos, konvencionális és az ökológiai termelés között félúton helyezkedik el az integrált, más néven fenntartható termesztés. Ennek lényege, hogy igyekszik a termés mennyiségét úgy magasan tartani, hogy a lehető legkisebb legyen az ökológiai rendszerek megzavarása. Ennek érdekében összehangolva alkalmaz kémiai és biológiai eszközöket, valamint kiemelt figyelmet fordít a növényvédelmet segítő technológiai elemekre és a hasznos élőszervezetek védelmére” – hangsúlyozta Fóris-Kuti Kamilla.
Ez a termesztési mód mindenki számára előnyös lehet: a fogyasztók egészségesebb, alacsonyabb maradékanyag-tartalmú, jobb beltartalmú élelmiszerekhez jutnak. A termelők pedig könnyebben megfelelnek az áruházak elvárásainak. Emellett nagy előny, hogy a biológiai készítmények egészségügyi várakozási ideje a legtöbb esetben jóval rövidebb, mint a kémiai megoldásoké. Sőt, a biológiai anyagok összetett hatásmechanizmusuk révén kiváló eszközei a rezisztenciatörésnek is.
Biológiai növényvédő szerek és biostimulátorok
A biológiai növényvédő szerek olyan természetes eredetű anyagok, melyek igazoltan gátolják a kártevők és kórokozók megtelepedését, fejlődését. Ezek lehetnek mikroorganizmusok, növényi kivonatok, szervetlen anyagok, a kártevők viselkedését megváltoztató feromonok, csalogató vagy éppen riasztó anyagok, de egyre elterjedtebb a hasznos élőszervezetek – ragadozóatkák, fürkészdarazsak, más néven makróbák használata is.
A másik nagy csoportot a biostimulátorok alkotják. Ide azok az anyagok tartoznak, melyeket azzal a szándékkal juttatunk ki, hogy serkentsék a növény természetes folyamatait, segítve a jobb tápanyag hasznosulást, stressztűrést, vagy a sejtosztódást. Ezen készítmények összetétele jóval sokrétűbb, mint a növényvédelmi készítményeké. Alkotóelemeinek megfelelő aránya fogja a szükséges hatást eredményezni. Ezek lehetnek, aminosavak, peptidek, humin- és fulvinsavak, növényi és tengeri alga kivonatok, szervetlen anyagok. Sőt, a készítmények egy speciális csoportjában mikroorganizmusok is megtalálhatóak.
Jelenleg ezen készítmények felhasználása jóval kisebb arányú, mint a kémiai megoldásoké, de az elkövetkező években felhasználásuk terén exponenciális növekedés várható. Ennek oka, hogy ezek az anyagok kulcsfontosságú eszközei a fenntartható gazdálkodásnak.
A Syngenta vezető szerepet vállal a biológiai megoldások terjesztésében
A világ egyik vezető agrár-technológiai vállalata a Syngenta is felismerte a biológiai készítmények fontosságát és célja, hogy aktív szerepet vállaljon a biológiai megoldások terjesztésében. A vállalat nemzetközi szinten már több éve fektet energiát a hatékony biológiai megoldások felkutatásába és fejlesztésébe. Hazánkban jelenleg két biológiai készítmény található a Syngenta portfóliójában: a Taegro, amely egy baktérium-alapú biológiai növényvédő szer kertészeti kultúrák gombás betegségei ellen. Az idei évben pedig megjelent a Quantis, amely egy stressztűrést növelő biostimulátor. A jövő évben két újabb biostimulátor érkezik a Syngenta portfóliójába.
Forrás: Syngenta
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.