Mezőgazdaság
Az Egységes Kérelem adatainak átemelésével segíti az eGN vezetését a Nébih
Egyszerűbbé vált az eGN vezetése
A Nébih az Egységes Kérelemben megadott területi adatokat feltöltötte az eGN rendszerbe, megkönnyítve az elektronikus napló kitöltését. Az EK adatok tömeges áttöltését követően a permetezési naplón kívüli jogcímek is megnyílnak a gazdálkodók számára. Ezáltal minden akadály elhárult a Gazdálkodási Napló elektronikus vagy papírformában történő naprakész vezetése elől. Egyúttal a 2024-es napló is megnyílik annak érdekében, hogy már rögzíteni lehessen az őszi vetésű növények érdekében végzett műveleteket.

Forrás: Nébih
A Nébih az eGN vezetésére kötelezett gazdálkodók munkájának megkönnyítése érdekében feltöltötte a rendszerbe a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus felületén, az Egységes Kérelemben (EK) rögzített területi adatokat. A gazdálkodóknak tehát nem kell a MÁK-nál korábban már megadott adatokat az eGN rendszerbe is egyedileg felvinniük, a tömeges áttöltés funkciót kiválasztva, az adatokat az EK-ban nem szereplő információkkal kiegészítve, azonnal megkezdhetik a műveletek rögzítését.
A rendszer a tömeges áttöltés során lehetőséget ad a gazdálkodók által az eGN-ben korábban rögzített adatok ‒ EK-ban szereplő információkkal való ‒ bővítésére. Minden esetben a felhasználó határozhat arról, hogy a már felvitt termőhelyekhez és hasznosításhoz az EK-ban megadott adatokat társítja-e, vagyis dönthet arról, hogy az EK szerint kívánja-e pontosítani az eGN-ben felvitt adatokat.
Kötelező azonban elvégezni a szinkronizációt, amennyiben a gazdálkodó EK tábla sorszámmal egészíti ki a termőhelyi adatait. Ezáltal biztosítható ugyanis, hogy az eGN-ben szereplő és az EK-ban rögzített adatok pontosan megegyezzenek.
Azon termőhelyek esetében, amelyeket a termelő korábban csak az EK-ban rögzített, mostantól lehetőség van kiválasztani, és tömegesen létrehozni az eGN felületen is. Ezt követően az EK-ban nem szereplő adatokkal kiegészítve lehet véglegesíteni a termőhelyet és a hasznosítást, mely után már műveletet is lehet rögzíteni a mezőgazdasági táblákhoz.
Fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha az EK beadási időszakot követően adatváltozás történt vagy történik, a területváltozást nem kell átvezetni a naplóban, ugyanis a támogatható terület változásától a tábla tényleges területe nem változik.
Az EK adatok áttöltését követően egyúttal a permetezési naplón kívüli jogcímek is megnyílnak.
Mindezzel valamennyi akadály elhárult a tekintetben, hogy a termelők ‒ a jogszabályoknak megfelelően ‒ megkezdhessék a Gazdálkodási Napló elektronikus vagy papírformában történő naprakész vezetését. A naprakészség követelményeiről további információ az útmutatóban olvasható.
A 2024-es (2023/2024 gazdálkodási év) napló is megnyílik annak érdekében, hogy már rögzíteni lehessen az őszi vetésű (2024. évi EK-ban szereplő) növények érdekében végzett műveleteket. A 2023-as napló EK betöltés/szinkronizáció befejezését követően, célszerű lesz a termőhelyek csoportos örökítésének elvégzése azon termőhelyek esetében, ahol nem kerül sor területmódosításra. Ezzel ugyanis egyszerűbbé válik a következő évi termőhelyek felvitele.
A későbbiekben a területi adatok évről évre örökíthetőek lesznek.
Forrás: Nébih
Horgászat
KÖRÖSÖK-völgye: Szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon
Az aszály és a csökkenő vízszint miatt szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon. Két mobilszivattyú közel 1 m³/s vízhozammal segíti a frissvíz-ut
A Körösök hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtőterületein az egyre inkább súlyosbodó aszály következtében az Igazgatóság területén lévő vízfolyások vízhozama folyamatosan csökken.

Fotó: Germán Béla
A területen lévő vízpótlások és a magas párolgás hatására a Békésszentandrási duzzasztó által visszatartott, közel 24 millió m³ vízkészlet csökkenni kezdett, amely a duzzasztó felvízén lévő vízszintek csökkenésében is megmutatkozik.
A csökkenő vízszint rontja a gravitációs kivezetés lehetőségeit is.

Fotó: Germán Béla
A Félhalmi-holtág vízellátása is veszélybe kerülhet
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén található, legnagyobb vízkészletekkel rendelkező holtágak, többek között a Félhalmi-holtág is, kivétel nélkül a Békésszentandrási duzzasztó által a Hármas-Körösben visszatartott vízkészletekből láthatók el friss vízzel.
A vízszint csökkenésével a Félhalmi-holtág vízellátását biztosító szivornya vízszállító képessége csökken, szélsőséges esetben meg is szűnhet.
Ezért a hiányzó vízmennyiséget szivattyúzással szükséges pótolni.

Fotó: Germán Béla
Két mobilszivattyút telepítettek a helyszínre
A Félhalmi-holtág vízpótlása céljából a szakemberek két dízelüzemű mobilszivattyút telepítettek a helyszínre.
A szivattyúk segítségével közel 1 m³/s vízsugárral biztosítható a friss vízkészlet bejuttatása a holtágba.
Körös-védikéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Germán Béla

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 házisertést számláló állományban igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét. Az országos főállatorvos azonnal elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében. A sertéstartók számára kiemelten fontos a járványvédelmi előírások szigorú betartása.

Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Kép forrása: Google Map
Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét
Egy Somogy vármegyei nagylétszámú sertéstartó telepen erősítette meg az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma 2026. augusztus 9-én.
A mintavétel általános tünetek – láz, gyengeség, hasmenés, elhullás – megjelenése miatt történt.
Dr. Nemes Imre országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.

Az új honlapon mintegy 965 fegyvert érhetünk el. A legújabb modellektől kezdve az akciós, az outlet fegyvereken át, a KONUS termékeivel bezáróan válogathatunk. Kattintson a képre és tájékozódjon!
Védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki
A telep Magyarország fertőzött besorolású területén található, a térségben több vaddisznómintában is kimutatták a szakemberek a vírust.
A hatóság a kitörés körül 3 és 10 kilométeres védő- és megfigyelési körzetet jelölt ki, amelyekben korlátozásokat is bevezettek.
Az érintett lakócsai gazdaságban a mintegy 1850 hízósertést számláló állomány felszámolása folyamatban van. A fertőzés eredetének és az esetleges továbbterjedésének felderítésére irányuló járványügyi nyomozás zajlik.
A hatóság szakemberei vizsgálják a fertőzés lehetséges forrását, az érintett telep és annak környezetének járványügyi kockázatait, valamint az esetleges kontakt gazdaságokat is.
Az ASP emberre nem veszélyes
Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, ugyanakkor a betegség jelenléte jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára.
A Nébih felhívja a sertéstartók figyelmét, hogy az állományok védelme érdekében fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására.
Kiemelten fontos a telepek zártan tartása és az állomány vaddisznókkal való akár közvetett érintkezésének megakadályozása.
Szokatlan elhullás vagy megbetegedés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében.
A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Újabb vármegyében jelent meg a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Újabb megyében tűnt fel a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Újabb területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították. A növényvédelmi szakemberek folytatják az intenzív felderítést, emellett az intézkedéseket a szlovák hatósággal is összehangolják a terjedés megállítása érdekében.

Fotó: NÉBIH
A kőrisrontó karcsúdíszbogár beregsurányi azonosítása, valamint a kártevő szlovákiai jelenléte (az ottani pufferzóna átnyúlása) miatt a magyar hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is kihelyezett több tucat csalogató anyagos színcsapdát. A vármegyében zajló felderítés során először 7 darab kőrisrontó karcsúdíszbogár imágót fogtak Pácin, Sátoraljaújhely és Karcsa településeken, amelyek faji azonosságát a Nébih laborvizsgálata is igazolta, megerősítve a kártevő jelenlétét az újabb vármegyében. Ezt követően, az intenzív felderítés során Sátoraljaújhelyen egy tünetes fa és a rajta lévő röpnyílások észlelése után merült fel a kártevő közvetlen jelenlétének gyanúja. A szakemberek helyszíni vizsgálata során a fa felső egyharmadában több mint 10 röpnyílást találtak, majd a kéregtelenítést követően a törzsben lárvákat és imágókat is azonosítottak, amelyek faji azonosságát a laboratóriumi ellenőrzés szintén megerősítette.
Jelenleg még tart a kőrisrontó karcsúdíszbogár imágó repülési és párzási időszaka, így a hatóság kiemelt figyelmet fordít a csapdázásra. Ezzel párhuzamosan a szakemberek az egyéb tüneteket – például kéregleválás, röpnyílások jelenléte, koronaritkulás – szintén kutatják a környező kőrisállományokban. A megfigyelés célja a korai észlelés és az azonnali szakmai, karantén intézkedések megtétele. A védekezés hatékonysága érdekében a szlovák hatósággal is folyamatos az együttműködés.
A hazai növényvédelmi hatóságok továbbra is számítanak a lakosság segítségére: aki a károsító jelenlétét észleli, tegyen bejelentést a Nébih-nél vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál. Ezzel hozzájárulhat, hogy megóvjuk a hazai kőrisállományt, melynek fái természetes erdeink, parkjaink és lakott területeink zöld infrastruktúrájának meghatározó szereplői.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán: [https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar](https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar)
Forrás: NÉBIH




