Mezőgazdaság
Készülhetnek a gazdák az Egységes Kérelem és az eGN parcella adatainak szinkronizálására
Idén is lesz lehetőség a szinkronizációra az eGN-ben
Idén is lehetővé teszi az Egységes Kérelem adatainak automatikus betöltését és szinkronizálását az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A folyamat a támogatási kérelmet benyújtó gazdák számára kötelező és fő célja, hogy minél kevesebb szankció szülessen a pontatlan adatok miatt. A gördülékeny szinkronizációhoz a hivatal összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat és speciális eseteket.
Az Egységes Kérelem (EK) szinkronizálásával az eGN-ben korábban örökített, esetleg pontatlanul felvitt termőhely adatok néhány gombnyomással felülíródnak. A pontosítás érinti az eltérő értékkel szereplő területméreteket (hektár), a helyadatokat, a jogcímeket és a hasznosításokat is. Az előzőleg felvitt műveletekkel érintett területek automatikus egyeztetése szintén megtörténik.
A Nébih az EK javítási határideje, azaz 2024. szeptember 30-a utáni támogatási adatokat veszi át a Magyar Államkincstártól. Az adatbetöltési és szinkronizációs funkció először az eGN felhasználói számára válik elérhetővé. Ezt követően a hivatal a külső gazdálkodási szoftvert fejlesztők számára is biztosítja a szolgáltatást. Az interfészen keresztül, a fejlesztési és tesztelési időszakot követően, azok is élhetnek majd a lehetőséggel, akik külső szoftver segítségével vezetik az eGN-t.
A szinkronizáció, az EK adatok betöltését követően, minden támogatási kérelmet benyújtó gazda számára kötelező. Épp ezért az EK adatok átemelése után azok az érintettek is kötelesek belépni az eGN rendszerébe, akik már eleget tettek az elektronikus adatrögzítésnek, és a terület méretében sem történt változás.
A minél gördülékenyebb adatbetöltés és szinkronizáció érdekében a Nébih összegyűjtötte a legfontosabb technikai információkat: https://portal.nebih.gov.hu/-/technikai-informaciok-az-ek-egn-szinkronizaciohoz . A gyűjteményben olyan speciális esetekről is olvashatnak a gazdálkodók, mint például, hogy mi a teendő azon ritka esetekben, amikor már lezárták a táblát.
A fejlesztés élesítése ősszel várható, melyről a hivatal külön közleményben tájékoztatja majd az érintetteket.
Részletes tájékoztató a Technikai információk az EK-eGN szinkronizációhoz című cikkünkben olvasható.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
FAO: Az egészségtelen étrend évi 8 billió dollárral növeli az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit
Globálisan a rejtett költségek 70%-a az egészségügyi hatásokhoz köthető
Globálisan a rejtett költségek 70%-a az egészségügyi hatásokhoz (mint a nem fertőző betegségek) köthető, főleg az iparosodott országokban.
Róma, 2024. november 8. – Tovább elemezte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit, ami a 156 vizsgált országban összesen eléri a 12 billió dollárt. Az összeg mintegy 70%-a (8,1 billió dollár) az egészségtelen étrendből fakad, ami összefüggésben van a nem fertőző betegségek (mint a szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz) terjedésével, kisebb részét pedig a természeti károk és a társadalmi egyenlőtlenségek okozzák.
Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2024-ben globális FAO jelentés az előző évi kiadványra épít és azon túlmenve az élelmiszertermelés, -elosztás és -fogyasztás során keletkezett rejtett költségek és előnyök számtalan formáját tárja föl részletesen, melyek sokszor a végfelhasználói árba nem is kerülnek beépítésre. Az idei elemzés pontosabb adatokkal szolgál, az agrár-élelmezési rendszer típusai szerint lebontva, továbbá ajánlásokkal az agrár-élelmezési rendszerek átalakításához.
A kiadványban kifejtésre kerül, hogy ezen rejtett költségek nagy része az iparosodottabb agrár-élelmezési rendszerekkel rendelkező közepes és magas jövedelmű országokban az egészséggel kapcsolatosak, másodsorban a környezettel.
Az egészségügyi hatásokat tekintve a jelentés 13 étrendi rizikófaktort azonosít, többek között az elégtelen mennyiségű bevitel a teljeskiőrlésű gabonákból, gyümölcsökből és zöldségekből; túlzott sófogyasztás; a vörös és feldolgozott húsok nagy aránya az étrendben és más problémák – agrár-élelmezési rendszertől függően.
Történelmileg, ahogy az agrár-élelmezési rendszerek elmozdulnak a hagyományostól az iparosodottabb megoldások felé, a rejtett költségek is úgy változtak. Ezért a FAO elemzés megvizsgálta, hogy a különböző típusú agrár-élelmezési rendszerekben milyen rejtett költségek jelennek meg.
A vizsgálódást elősegítendő, a kutatás új tipológiát vezet be, ami hat csoportba osztja az agrár-élelmezési rendszereket: elhúzódó válság, hagyományos, bővülő, diverzifikáló, formalizáló és ipari. Ez a keretrendszer lehetővé teszi egy-egy rendszerhez kapcsolódó sajátságos kihívások és lehetőségek jobb megértését és ezáltal a célzott szakpolitikák és lépések kialakítását.
Például a teljeskiőrlésű gabonák elégtelen bevitele vezető táplálkozási rizikó az összes agrár-élelmezési rendszerben, míg az elhúzódó válságok (ahol hosszabb ideje fennáll konfliktus, instabilitás, és sokaknál élelmezési problémák) és hagyományos megoldások (alacsony termelékenység és gépesítés, rövid értékláncok) jellemezte rendszerekben a fő hiányosság a gyümölcsök és zöldségek elégtelen fogyasztása.
A magas sóbevitel egy további jelentős és növekvő probléma, ahogy a hagyományos agrár-élelmezési rendszerek átalakulnak, miközben az iparosodott rendszerekben ez csökkeni látszik. A feldolgozott és vörös húsok fogyasztása azonban végig stabil növekedést mutat a hagyományos rendszerek iparosodásának folyamata során, hogy aztán a top 3 étkezési rizikó közé kerüljön.
A táplálkozási rizikók mellett a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok környezeti hatása is jelentősen hozzájárul a rejtett költségekhez. Az üveghatású gázok kibocsátásából, a nitrogén szivárgásból, a földhasználat változásából és a vízszennyezésből járó költségek különösen magasak azon országokban, ahol az agrár-élelmezési rendszerek diverzifikálása megy végbe – vagyis ahol a gyors gazdasági növekedés változó fogyasztási és termelési mintákkal párosul – meghaladva a 720 milliárd dollárt. A stabilizálódó és iparosodott agrár-élelmezési rendszerek szintén jelentős környezeti kiadásokat kénytelen elviselni. Azonban a válságok sújtotta rendszereknél a legnagyobb a relatív környezeti kiadás, ami eléri a GDP 20%-át is.
A társadalmi problémák, mint a szegénység és alultápláltság, a hagyományos és konfliktus sújtotta agrár-élelmezési rendszerekben a legelterjedtebbek. A társadalmi költségek a GDP 8 és 18%-a közé esnek, kiemelve a jobb megélhetés és az integrált humanitárius, fejlesztési és béketeremtési törekvések sürgős voltát.
Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2024-ben elemzés kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megoldások a helyi adottságokhoz és szereplőkhöz igazodjanak. Ez számos, különböző ország és agrár-élelmezési típust felvonultató esettanulmánnyal illusztrálja a kötet, mint például Ausztrália, Brazília, az Egyesült Királyság, Etiópia, India és Kolumbia.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Megkezdődtek a téli lehalászások – interjú Mészáros János halkereskedővel – GALÉRIA
Éjjelente már fagy s ha még nem is bőröznek meg a tócsák, odakint a Agropoint Kft. halgazdaságában, az átereszeknél, a barátzsilipeknél, Papp Lajos, vagy ahogy a faluban és a környéken ismerik, Lajkó, őrzi éjjel halágyat. Lesi, figyeli a vizet, amelyre a nád felől köd kúszik be és hallgatja a különös éji hangokat. Aki fél, az ide ne jöjjön! Néha csobban a víz, megmozdul a hal – talán vidra, talán nem és jobban az ember a fülével lát ilyenkor, mint a szemével. Közben meg csak csobog, csak beszél a víz, ahogy átbukik a deszkák fölött. Menjünk csak arrébb, ott jobban hallunk! S egyszer csak Várad felől derengeni kezd a köd. Éjjel másképpen jár az ember s ha valaki tudja, akkor ő bizonyosan. Talán, ezért is bízták rá, nemcsak ezt a vizet, hanem az egész gazdaságot.
Hat órára már Geszten leszünk, hozzuk az embereket, érkezik a kamion. Ám nem tudunk kijutni úgy a faluból, hogy Csaba Szilárd, az Agropoint Kft. főmérnöke, a halászati ágazat vezetője, ne villantana ránk: csak egy köszönésig állunk meg és már léptetjük is a lovakat. Egyetlen egy kérdése volt:
- Jó reggelt! Minden rendben volt az éjjel?
Operatív vezető és most csak a tények érdeklik. Sok ember érkezik reggel, a hal kényes, a kamion nem várhat. Itt mindennek rendben kell menni. Hiba nem lehet és két kisfia, akik az őszi szünetüket töltik, csak figyelik, hogy indul a reggel! Lustálkodás helyett itt vannak az apjukkal!
- Korán keltetek, igaz? – kérdezi Lajcsi és a két gyerek csak bólogat! – Csizmát remélem hoztatok, mert sár lesz!
- Ha meg nem hoztak, akkor majd megtanulják, meg elszámolnak az anyjukkal otthon – mondja a főmérnök, aki látszik, nagyon örül, hogy ma együtt jöttek.
- Úgy, úgy! Akkor mindjárt jövünk!
Míg az emberek, a halászok, a környező falvakból, Gesztről, Mezőgyánból, Zsadányból már hamarosan itt vannak, addig az Emlék tó 40 hektáros vizére kifutott a csónak és kerítik már a halágyat. Művészet a halászás. Összehozni annyi halat, hogy meg is teljenek a kamion ciszternái, meg ne is maradjon sok a hálóban, hogy ne törjön a hal, az már bizony művészet. Egy koppanás, egy ütődés annyi sincs és szemmel beszélnek a halászok, kinek mi a dolga s mondani egyiknek sem kell a másiknak semmit. Amott már lejjebb, a Zöldhalmi felé már gyülekeznek többen, de nem jönnek közelebb, nehogy megriadjon a hal és kiszökjön, mielőtt körbe keríthetnék.
Csendesen vagyunk Csaba Szilárddal. A két gyerek a traktorokat nézi, a régi magyar pótkocsikat és úgy ismernek minden alkatrészt, hogy az csoda. Egy év van közöttük s mikor megkérdezem, hogy aludtak-e az éjjel, akkor nevet, mert a két gyerek alig akart lefeküdni, mert jöhettek halászni a tóra! Mikor az ágyba kerültek, ott is csak beszélgettek!
Milyen volt az év – érdeklődöm és a főmérnök arca a családi mókázás, az esti történetek felemlegetése után megkeményedik és annyit mond: figyelni kellett, nagyon figyelni kellett.
Hideg tavasszal indultunk, a hal nehezen kezdett, nehezebben mozdult meg, mint szokott, de a vízzel nem volt gond és folyamatosan kaptuk az ellátást a Sebes-Körösről. A Táplálót pár éve kitakarították és engedték a vizet, tudtuk frissíteni, öblíteni a tavakat. Ez nagyon kellett, mert nyárára berobbant a meleg és észnél kellett lenni minden tógazdának, hogy nehogy baj legyen a hallal. Sok munka volt, annyi bizonyos, de a takarmányárak csökkenése az állattenyésztés számára mindig előnyös, ami a vásárlók szempontjából is érezhető, látható.
Nekünk, az ágazat többi halgazdaságával szemben, óriási előnyünk, hogy a Sebes-Körös mindig kellő mennyiségű vizet tud adni. Ráadásul egy tiszta s viszonylag, arányaiban, hidegebb víz is érkezik, ami még oxigénben gazdag is. Ez, a Natura 2000-es gazdálkodással, egy természetközeli, egy extenzív haltenyésztéssel, meg egy olyan minőségi halat eredményez, amely a vadvízi hal minőségét adja. Ez a hal, amit itt, az Agropoint Kft. vizeiben termelünk extenzív tenyésztéssel, egy izmos, kövérnek egyáltalán nem mondható piacos halat jelent.
A nyár, a 2024-es nyár, azonban egyáltalán nem volt könnyű számunkra. A forró és aszályos napokon volt olyan 24 óra, hogy akár 5 centiméteres csökkenést is mértünk. A legrosszabb eset, amikor a nagy meleg, a hőség, széllel érkezik, mert akkor a legintenzívebb a párolgás. Rendkívül figyelni kell, nehogy megmelegedjen a víz és figyelni kell a szervesanyag-tartalomra, mert ezek súlyos halpusztulást is eredményezhetnek. Sok összetevős a haltenyésztés és mire idekerül a halágyra, rengeteget alszik idekint.
Az Agropoint Kft-től vásárolt halra egyébként nagyon büszkék. Ezzel a hallal, a Tiszántúlon élők nagy eséllyel találkozhatnak Nyíregyházától, Debrecenen át Békéscsabáig, de szállítanak a fővárosba és jut belőle Nagyváradra is. Végeredményben kijelenthetjük, hogy az Agropoint Kft. áruja, egy ruganyos, izmos, ha „úgy vesszük” sportos hal. Az itteni, a Sebes-Körös vizein nevelt hal, azonban nemcsak hazánkban, hanem Angliában is hódít s a mai kor miatt már Londonban is kapható. Minden bizonnyal a Chorhus testvérek, amikor annak idején kialakították az első tavakat, meg sem gondolták, hogy ilyen messzire is eljuthat a magyar hal.
Míg beszélgettünk, eközben megérkezett a kamion is. Az emberek elindították az oxigént a tartályokba, kirakták a fellépőket s a fülkéből nem más, mint a tiszafüredi halkereskedő, Mészáros János, a cég vezetője üdvözölte Csaba Szilárdot és a csapatot.
- Az embereimnek szabadnapot rendeltem el és gondoltam meglátogatlak benneteket!
- Jól tetted!
A halászok felsorakoznak eközben, halas kosarakat már a hálósoknak hordják és párban megkezdődik a hálóból a halak kiemelése!
- Tarsoly Karcsi! – szól oda Csaba Szilárd – A busával kezdjetek!
Elindul a mérlegelés, a szállítás és eközben Mészáros Jánossal beszélgetek!
Hallom, hogy szabadnaposak az emberei. Kamiont is tud vezetni?
A mai kor azt hozza, hogy egy cégvezetőnek „mindent is” meg kell tudni oldania. A hivatásos gépkocsivezetők vezetési ideje, pihenő ideje, jogszabályban rögzített és ahhoz, hogy feltölthessem a boltot, fogtam magam és beültem én a kamionba. Sok más dolgom is lenne, de most itt vagyok. Szeretek kint lenni, kamiont vezetni és közben összeszedem, rendezem a gondolataimat: mit végeztünk el? Miket kell végrehajtani? Mit kell még az idén befejezni? Mibe kezdjük jövőre?
Halat is árul?
Persze. Az élő hal nagyon fontos ma is a vásárlónak és sokan meg is tudják pucolni, tisztítani. Sokan nyúzzák, vannak, akik a pikkelyes halat keresik, a „pízest” – kiállt közbe valaki és vannak akik a tükrös pontyot. Mindenkinek van favoritja, kedvence. Persze, ha kell, akkor segítünk is, de a tiszántúli ember vagy mondhatom, hogy a Tisza körüli ember, ma is érti a csíziót, a fogásokat. No, meg hal nélkül szegényebb a konyha is. Halászlé, sült hal, de ebből a halból érdemes akár halkocsonyát is főzni, mert a bőrös halból lehet, meg annyi mindent tudnak az emberek belőle készíteni..
Hogy megy a hal ára és mitől magas?
Azt nem mondanám, hogy magas. Legalábbis itt, a tó mellett, nem az és nálunk, a nagykerben sem. Az ár a kiskereskedelmi forgalom bekapcsolódásával ugrik meg. Nálunk, Tiszafüreden, az üzletben, az élő pontyot oda tudjuk adni 1790.- forintért. Ezzel mi verhetetlenek vagyunk, de mi is megtaláljuk rajta a számításunkat. Jöjjön a vevő, vigye a friss élő, magyar halat. Ilyen áron adjuk, mert stabil beszállítónk, termelőnk, az Agropoint Kft. és a kiszámítható, hosszú távon gondolkodó menedzsment mellett, mi is tervezhetően tudjuk a vásárlóinknak értékesíteni.
Kiszámíthatóság, stabilitás. Mi a jövője a magyar halnak?
Úgy gondolom, hogy ketté kell választani. Az egyik az, hogy a fogyasztó megtalálja a számítását és ne csak jóízűen fogyassza ezt a halat, hanem jó szájízzel is. Nem szabad az egekbe vinni az árakat, mert az hosszú távon a halfogyasztás csökkenéséhez vezet. A hal egyébként is szakértelmet, tudást és viszonylag több munkát követel meg a háziasszonyoktól, a családoktól. Ez ma még nem idegen az itteni embernek, de nem is szabad hagyni, hogy a fogyasztás csökkenéssel eltűnjön a konyhákból. Nem szabad hagyni, hogy a fiatalok ne tanulják meg a halkészítés ősi fortélyait. Át kell adni ezt a tudást is, meg kell tanítani, amit csak úgy lehet, hogy hal kerül a kosarakba, hal kerül az asztalokra.
No és mi a másik?
A másik az, hogy az akvakultúrát támogatni kell az uniónak.
Ennyi? Bővebben kifejtené?
Magyarország már két esztendeje, a magyar kormány, már két éve előkészítette az ágazat fejlesztését. Ezt több éves munka előzte meg, amibe minden halas szereplő bekapcsolódott és most az Európai Unió nem biztosítja a forrásokat. A tengeri halászat csökkentése miatt az édesvízi haltenyésztést kívánják preferálni. Mi, magyarok ebben felkészültünk s ha van valamelyik nemzetnek ebben tapasztalata és lehetősége, akkor mi dobogós helyen állunk. De ahhoz, hogy az ágazat új lökést kapjon, forrásokra, még pedig fejlesztési forrásokra van szüksége. Az ágazat számára teljesen érthetetlen, hogy két év alatt miért nem nyitották meg a forrásokat. Ezzel jelentős hátrányt szenved a magyar halászati ágazatunk és versenyhátrányba kerülünk a lengyel, a cseh és a holland hallal szemben. Ez lenne a cél? Nem tudjuk, de bízunk benne, hogy az áttörés sikerül és megérkeznek a halászati szektorba is a pénzek!
Szinte csak a halak uszonyainak a csapkodását hallani. Hangos szó nem esik, még a kosarak is csendben járnak kézről kézre. Fontos dolgok ezek és a vidék jövője az, hogy tud-e halat termelni, halat adni, tud-e gabonát aratni, kenyeret adni a magyar emberek asztalára a falu. Vagy más hoz ennivalót, vagy más ad majd munkát nekünk? A vidék, a falu még képes megújulni.
Messzire néznek. Szemközt, a nádfal sűrűjét kutatják a tekintetek, hogy más nemzet kap és mi, magyarok meg nem. Pedig itt is olyan hideg a víz, itt sem kerül a hal a kocsira könnyebben, mint máshol s a mindennapokért az itt élőknek is meg kell küzdeni, nap, mint nap…
Nagy a csönd. Nem is szólal meg senki, mert nemcsak a kosarak, a háló nehéz, hanem az itt dolgozó emberek mindennapi gondjai is csak súlyosbodnak, hogy mi lesz holnap, mi lesz velünk jövőre?!De aztán Lajkóra mindig lehet számítani, mikor közbe kiált!
- Hé! Hát, olyan csöndben vagytok, mintha lopnátok a halat!
Na, erre aztán kipukkad a nevetés és egy geszti gyerek, az ott, ni, a Subás unokaöccse, visszaszól:
- Te azt meg honnan tudod? – most aztán lesi a sok halász, mit felel erre Lajkó. Még a szájuk is nyitva van, hogy jobban hallják a szót!
- Onnan komám, hogy hallottam!
Kész. Visszatért a jókedv és a vízből repkedve száll a hal, hol az egyik, hol a másik kosárba. Az utolsó kosarak is megtelnek, egy-két harcsát még elengednek. Süllő nem volt most a húzásban és ahogy kijönnek az emberek a vízből, lassan a vízi madarak visszaveszik maguknak azt, ami az övék. A sirályok jajongva mind közelebb, közelebb húzódnak, nyomukban a gémekkel. Elindul a kamion és az emberek is a faluba igyekeznek. Békesség száll a régi tavakra, az öreg nádasokra. Csak a csend beszél…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Részletekért kattintson a képre!
Lassan befejezik Komádiban az őszi kalászosok vetését, miközben az első, október elejei gabonák már zöldellnek. Szerencsésen és jó ütemben érkeztek az október eleji esők és az azóta tartó kellemes, kora őszi időjárás igazán kedvezett a gazdáknak – tájékoztatta az Agro Jager Newst Tóth Ferenc, Komádi polgármestere.
A gabona rendkívül fontos növénye a térségnek és ez igaz itt, Hajdú-Bihar vármegye déli részére, de Komádiból távolabb tekintve, az Alföldre is. A nagy kiterjedésű szántókon hagyományosan gabonát termelnek a gazdák, ami nemcsak a mögöttünk álló évtizedekre, hanem sok száz évre is igaz.
A szántóföldi növénytermesztés, a gabonatermelés azonban nemcsak jó minőségű gabonát ad, amiből a térség legnagyobb malmai őrölnek búzát, mint például a debreceni Hajdú Gabona Zrt., amelynek felvásárlótelepe, magtára van Komádiban, hanem a szalma, amely az aratás után marad, kiemelten fontos az állattenyésztés, kifejezetten a sertés- és a baromfitartók számára.
Látható, hogy a búza, ilyen formában körülöleli a vidéket ma is. Elképzelhetetlen nélküle a vidéki élet.
Komádi határában, eközben, Tóth Tamás az utolsó hektárokat veti Seprenyi Lajos földjén. Nehezen találom meg őket, mert egy, éppen ugyanolyan, géppel vetnek Bittóék is, csak egy dűlővel feljebb. Az idegen autó sok tekintet vonz a határban és volt, aki oda is jött, hogy tudna-e nekem segíteni.
A Sebes-Körös mellett az élet ma sem könnyű. Nehéz húzású táblák sorakoznak, amelyekkel gazdálkodni nem könnyű és aki a tankönyv szerint fogna neki, az keserves tapasztalatokkal előbb-utóbb az eke után nyúl. Szántani persze a gabona alá nem kell, ezt itt már minden gazda tudja, szemben a kapásnövényekkel – teszi hozzá Tóth Tamás, aki egy négyméteres Vaderstadt vetőgéppel, a saját földjei megművelése után – szolgáltat is.
Részletekért kattintson a képre!
Seprenyi Lajos egy magyar búzafajtát, egy martonvásári fajtát választott. Aki ismeri Komádiban, aki ismeri Zsadányban, tudja, hogy nagyon ragaszkodó a magyarságához és vallja, hogy magyar földbe itthoni búzát kell vetni! Kétségtelen, hogy ráfordult az idő a gabonára s most, hogy már az utolsó csíkokat veti a gép, hozzá is teszi: jöhetne rá egy kis eső, meg a többiekére is. Igaz, ami igaz, szántani nem szántottak, mert a Gruber után a Vaderstadt egymenetben magágyat is készít, de a költségek, a vetőmag, amelynek hektáronkénti ára 40 000.- forint körül állt meg, a vetés, a vetőmag kiszállítása és némi alaptrágyával eléri máris a hektáronkénti 120-140 000.- forintot, ami már most sokszorosa az európai uniós támogatásoknak. Nagyon kell figyelni, hogy mit adunk a búzának, mit adunk a földnek – mondja lapunknak Seprenyi Lajos.
Tóth Tamás a vetőgéppel eközben monoton rója a táblát. A vége felé, mikor a vetőmag fogyni látszik, kiszáll és megnézi, hogy a műszer jól jelzett-e és igazít rajta, hogy minden csoroszlyába jusson is mag, nehogy üresen menjenek, mert mikor kél a gabona, akkor mutatja meg, hogyan dolgozott a vetőgép, milyen a gépkezelő?
Tóth Tamás hozzátette, hogy ma nem egyszerű feladat úgy gazdálkodni, hogy megmaradjanak a gazdák. Az elmúlt években gyökeresen megváltozott a piac. Ukrajna megjelent az Európai Unió belső piacán olyan áruval, olyan árukkal, amellyel nemcsak a magyar, de az erősebb német és francia gazdák sem tudnak versenyezni. Ez nem azt jelenti, hogy mi nem vagyunk jó termelőnk, hogy mi nem tudunk úgy termelni – tette hozzá Tóth Tamás, aki egyébként a Gál Ferenc Egyetem Békés városában található mezőgazdasági technikumában végzett. Ukrajnában olcsóbb a gázolaj, olcsóbbak a növényvédő-szerek és olcsóbb a munkaerő, így olcsóbban is tudják piacra dobni a termékeiket. Eközben az eu-s gazdáknak egy szűkített, igen szigorú növényvédelmi szabályozás mellett kell termelniük, megfelelve a „termőföldtől az asztalig” elvnek, amely szabályozásban a vetőmag előállítástól már végig nyomon kísérik az alapanyag előállítását is. Ez értelemszerűen óriási költséggel jár, de az élelmiszer-biztonság alapjait fekteti le, tehát a fogyasztó nyugodtan leveheti a magyar pékek kenyereit, péksüteményeit, mert azt végig lehet követni, akár egészen idáig, Komádiig – ez az igazság.
Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere hangsúlyozta, hogy a város, a térség szervesen összenőtt a mezőgazdasággal. A város körüli földek nagy kiterjedésű szántókkal határoltak, ami igaz fel Debrecennek, Szolnoknak és Békéscsabának is. A nagy gabonatermelő földek hazája ez, amely bázisa a magyar kenyérnek, a magyar takarmányiparnak és más ágazatoknak. Komádi persze nem csak a mezőgazdaságára támaszkodik. Most előkészítettek egy 32 hektáros ipari parkot, amely gyakorlatilag kulcsrakész és befektetőre vár – Részletekért kattintson ide!
A város együtt él a mezőgazdasággal, miközben kapuban a schengeni szerződés bővítése, amely az alig 47 kilométerre fekvő Nagyváraddal szorosabbra kötheti a kapcsolatot. Érkezik az autópálya Szolnok és Karcag érintésével Berettyóújfalunak, ahová az M35-ös miatt Budapestről, Debrecen érintésével már könnyedén és kontinens észak-déli közúti folyosója is a közelben haladhat át, de a fejlődéshez azonban megkerülhetetlen, hogy egy valódi, nagy teherbírású hidat is átadjanak. Hajdú-Bihar vármegye déli és az észak-békési kistérség ipari fejlődése tehát az új híd és a Debrecen-Szeged vagy mondhatnánk úgyis, hogy a Balkánt és a Baltikumot összekötő autópálya függvénye.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Részletekért kattintson a képre!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131