Vadászat
Évértékelés és tervek 2016-ra
Új kitüntetés alapításáról, a várható személyi változásokról és a kötelező vadászkamarai tagság visszaállításáról is tárgyalt az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége 2016. március 11-ei ülésén. A Medve utcai egyeztetésen, amelynek fő feladata az április 7-ei küldöttközgyűlés anyagainak előkészítése volt, elfogadták a 2015-ös beszámolókat és a 2016-os költségvetés tervezetét is.
Évértékelés, költségvetés
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke a 2015-ös beszámolóhoz fűzött szóbeli összefoglalójában úgy fogalmazott: a tavalyi év tartalmas, tervszerű és eredményes munkát hozott. Emlékeztetett, hogy az elvégzett feladatok több eleme korábbra nyúlik vissza. Így például még 2014-ben született döntés arról, hogy rendszeresen tartsanak szűk körű vezetőségi üléseket az elnök, Pap Gyula sportvadász és ifj. Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök, illetve Pechtol János főtitkár részvételével.
Ez a grémium 2015-ben is több ízben összeült, hogy értékelje az elvégzett munkát és meghatározza a további aktuális feladatokat. Ugyancsak több alkalommal hívták össze a megyei titkárok értekezletét is. A bizottsági és szakbizottsági elnökök számára megtartott tanácskozás is meghozta a várt eredményeket, hiszen ezen testületek munkája – amelyhez tavaly óta külön költségvetést is biztosít az elnökség – 2015-ben a korábbinál tartalmasabbá vált.
Komolyak az előrelépések a hivatásos vadászok vonatkozásában. 2014 júniusában született egy határozat az OMVK jövőbeni feladatairól, és ezek közül az egyik a vadőrök státuszának megerősítése volt. Ezt a jövőben egyebek mellett az is szavatolja, hogy a vadászatra jogosultaknál a szakmai irányítást csak szakirányú végzettséggel bíró személyekre lehet majd bízni, emellett pedig a tájegységi fővadászok is segítik, támogatják a hivatásosokat – szögezte le az elnök.
Ami az egyenruhájukat illeti, ez már beszerezhető, számos vadászatra jogosult megvásárolta a gyártó Kos Fashion Kft.-től a szakszemélyzet számára. A Vadászati törvény végrehajtási rendeletének egyik soron következő módosítása írja majd elő kötelezően az egyenruha viselését, és ezután terjesztői hálózat révén országosan beszerezhetők lesznek a ruhadarabok.
Ezen kívül elkészült a hivatásos vadászok ajánlott bértáblája, amely nemsokára szintén megjelenik, valamint tervben van a szolgálati szabályzat felülvizsgálata. A továbbképzési rendszer egységesítése az OMVK Vadvédelmi és Vadgazdálkodási valamint Oktatási Bizottságának közreműködésével történik. Mindezen változások 2017-től léphetnek életbe.
Dr. Jámbor László mindezen kívül kiemelte még a belső és a külső kommunikáció területén a 2015-ös évben elért eredményeket, valamint emlékeztetett, hogy tavaly nyáron egy újonnan felállított szakbizottság, a Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága is megkezdte munkáját.
A 2015-ös beszámolót az elnökség egyhangúlag elfogadta.
A tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolót Pechtol János főtitkár ismertette. 2015-öt – a tervezett –10 millió forint helyett +6,6 millió forintos egyenleggel zárta az OMVK. Mint fogalmazott, a költségvetések az elmúlt esztendőkben minimálisan változtak, mivel jól bejáratott rendszer működik, és a vadászkamara tagjainak száma sem változik jelentősen. Az OMVK központjának rendszerint nullszaldós vagy valamelyest veszteséges a gazdálkodása, ez szükség esetén a tartalékokból egészül ki, nem pedig a megyei Területi Szervezetek költségvetésének rovására.
Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy a pénzügyi beszámolót megvizsgálták, a gazdálkodást takarékosnak tartják, az elnökség mindkettőt meg is szavazta. Pechtol János elmondta azt is, hogy bár a Felügyelőbizottság és a Gazdasági Bizottság néhány éve feladatául kapta, hogy dolgozzon ki egy új tagdíjrendszert, ez egyelőre nem lenne célszerű néhány bizonytalan tényezőnél fogva, amelyek azonban őszre tisztázódhatnak. Ezt követően születhet meg egy új jövőkép és gazdálkodási modell.
A 2016-os költségvetésről szólva dr. Jámbor László és Pechtol János külön ismertette a bizottságok és szakbizottságok számára elkülönített összegeket, ezek – néhány megszavazott módosítás után – összesen körülbelül 8 millió forintot tettek ki. A 2016-ra tervezett költségvetést az elnökség szintén elfogadta.
Új vadászkamarai kitüntetés alapítása
Külön napirendi pont volt egy új kamarai kitüntetés megvitatása. Már többször felmerült a korábbiakban, hogy a Vadászkamara Aranyérme mellett – amelyet egy évben legfeljebb 24-en kaphatnak meg – a kamara még egy kitüntetéssel ismerhesse el a hazai vadászat, vadgazdálkodás érdekében kifejtett munkát. Az elnökség megszavazta a benyújtott előterjesztést, így ha a közgyűlés is elfogadja, elkezdődhet a tervezés és a jogi háttér kidolgozása.
A tervek szerint az új kitüntetés elnevezése: A Vadászkamara Érdemérme. Az elképzelések szerint az új kitüntetés alapításának célja azon huzamosabb tevékenység vagy kiemelkedő egyszeri teljesítmény elismerése, amely érdemben hozzájárult a hazai vadgazdálkodás, vadászat fejlődéséhez, társadalmi elismertségéhez, népszerűsítéséhez Magyarország határain belül vagy kívül. Ebből kifolyólag a kitüntethető személyek lehetnek vadászok és nem vadászok, magyarok és külföldiek egyaránt.
A felterjesztő lehet vadászatra jogosult szervezet, illetve egyesület, alapítvány és állami szervezet. A felterjesztéshez néhány soros indoklást kell mellékelni, és azt az OMVK megyei Területi Szervezeteinek kell eljuttatni, amelyek támogatási javaslattal továbbítják az Országos Elnökségnek minden év április 15-éig.
A kitüntetést az Országos Elnökség ítéli oda, évente 60 db adható ki (megyénként 3 db, valamint 3 db az Országos Elnökség keretében) az OMVK megyei Területi Szervezetei által rendezett, nagyszabású eseményeken.
Választás
Az április 7-ei küldöttközgyűlésen három tisztségviselőt választhatnak meg az országos küldöttek. Pechtol János főtitkár mandátuma lejár, így dönteni kell a tisztség betöltéséről. Jelenleg megbízottként vezeti a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságot Szél István, így meg kell választani ezen testület elnökét is. Az előző elnök, dr. Király István tavaly nem csak a posztról, de a tagságáról is lemondott, így egy taggal is bővülnie kell a bizottságnak.
Az OMVK Elnöksége által javasolt jelöltek ezen posztokra:
- főtitkár: Pechtol János jelenlegi főtitkár;
- Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság, elnök: dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetője, a bizottságnak jelenleg is tagja;
- Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság, tag: dr. Szekrényes Tamás, a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészetének erdészeti igazgatója.
Az Elnökség által javasolt személyeken túlmenően – az OMVK alapszabályának megfelelően – a szóban forgó posztok betöltésére az küldöttközgyűlésen jelenlevők természetesen más személyi javaslatot is tehetnek.
A kötelező tagság visszaállítása
A korábban kitűzött feladatok között szerepelt a kötelező vadászkamarai tagság visszaállítása is, amire eddig még nem került sor. A kamara elnöke tájékoztatta az elnökséget, hogy a kamarai törvényt a külföldi vadászati engedélyek vonatkozásában összhangba kell hozni a Vadászati törvénnyel, és ezzel egyidejűleg a kötelező kamarai tagság kérdése is napirendre kerülhet. Az Elnökség a kamarai törvény ilyen irányú módosításával egyetértett.
OMVK | Földvári Attila
Vadászat
Célkeresztben az orvvadászat
A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett
A Készenléti Rendőrség Rendőrmúzeumának kiállítása is része volt az október 26-án, Vásárosnaményban megrendezett Vadásznap és Trófeamustra rendezvénynek.
A Rendőrmúzeum 2024-ben egy vadászat, orvvadászat témájú roll-up kiállítást szervezett, melynek célja, a természet iránt érdeklődők részére betekintést nyújtani a vadászat világába, illetve különböző bűnügyek ismertetésével felhívni a figyelmet az orvvadászat jogellenességére és a vadászat veszélyeire. A kiállítás 2024 szeptemberében az Európai Unió vadászati főigazgatóinak informális ülése keretében debütált, melynek a Vásárosnaményban megtekinthető Hunor Vadászati és Természeti kiállítás adott otthont.
A kiállítás 2024. október 26-án, a megyei Vadásznap és Trófeamustra rendezvény keretében nyílt meg a nagyközönség előtt. Ezen a napon az érdeklődők a múzeum könyvtárának vadászati tematikájú könyveibe is belelapozhattak, továbbá a vitrinekben – orvvadász bűncselekmények elkövetésénél használt, a rendőrség által lefoglalt – házi készítésű, átalakított fegyvereket is megtekinthették. Látható volt egy olyan különleges szarvasagancs is, amibe szinte „belenőtt” egy dróthuzal, ezzel jól szemléltetve a hurkolás pusztítását.
A tárlatot a Rendőrmúzeum vezetője, Kékiné Rozsnyai Éva nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egy új típusú kiállítás megvalósítása volt a cél, amely a vadászati szakma és a vadászok számára is hasznos információkat nyújt, ugyanakkor a laikus látogatóknak is érdekes lehet. Emellett rávilágít arra, hogy a vadászat messze túlmutat a trófea megszerzésén, hiszen a törvények által szabályozott, fenntartható vadászat szerves része a vadgazdálkodásnak és a vadvédelemnek.
A vadászatra jogosult szervezetek – zömében vadásztársaságok – által végzett és az állami szervek által felügyelt vadászat segít megőrizni a fauna természeti egyensúlyát és biológiai sokféleségét, megelőzve egyes fajok túlszaporodását, vagy más fajok eltűnését. A délután folyamán a vadásznaphoz kötődően több nyilvános kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelyen többek között a vadászati bűncselekményekről is szó esett.
Kreitz Zsuzsanna r. alezredes asszony a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Bűnügyi Technikai Főosztály vezetője gyakorlati tapasztalatokkal látta el a hallgatóságot, az áldozattá vagy elkövetővé válás megelőzése érdekében.
Forrás: Rendőrség
Vadászat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
2024. október 28-án Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban került sor a Heves vármegye hivatásos vadászai kötelező éves továbbképzésére.
Szűcs Iván hivatásos vadász alelnök köszöntőjét követően Kovács István János tirkár ismertette a napi programot. Elsőként Dr. Kovács Imre a 310. Mátra-alja-Dél-hevesi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza tartott előadást A vadkár térítési eljárás szabályai és gyakorlata címmel.
Őt követte a Magyar Madártani Egyesülettől Deák Gábor, aki az új Kerecsen Life programot mutatta be, és ismertette a már lezárult Helikon Life program eredményeit. A harmadik előadásban a Kite Zrt. képviselője, Nagy Gábor mutatta be a Mavic 3 Thermal hőkamerás drónt és ismertette a használati lehetőségei a vadgazdálkodásban.
Az előadásokat követően Lakatos Anna igazgatóhelyettes és Kőmíves-Rab Barbara tárlatvezető kalauzolta körbe a hivatásos vadászokat a múzeumban. A program egy közös ebéddel zárult a hatvani Svéd Korona Étteremben.
Forrás: Kovács István János s.k. titkár – OMVK
Vadászat
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Ha léteznek szimbolikus helyszínei a magyarságnak, akkor ebből egyet bizonyosan megtalálhatunk az Ormánságban, amely a Dráva folyó bal partján, a honfoglalás óta magyarlakta terület. Reformátusok, kálvinisták lakják-e tájat. 45 település tartozik ide és úgy tartja a mondás: „Addig tart az Ormánság határa, ameddig a bikla* ér!” – s mintha ezt a szarvas is tudná, hiszen napjainkban, ha feltűnik egy-egy gímbika egy-egy trófeamustrán, arról a helyiek bizonyosan megmondják: No! Ez innen származik! Ezen a tájon rendezte meg, a 2024-ben terítékre került gímbikák trófeáiból, a Mészáros Kálmán és Hohmann Endre által vezetett három vadásztársaság közös trófeaszemléjét október 27-én, Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban, amelyet Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, az OMVK alenöke nyitott meg.
Az Ormánságnak, avagy ahogy még a régi öregek ma is mondják, az Ormányságnak, meghatározója volt a Dráva-folyó, azonban az ártéri gazdálkodást, amely oly jellemző volt a magyarságunkra, nemcsak itt, hanem az ország megannyi pontján ma már nyomokban sem találjuk meg. A XVIII. században második felétől megindult folyószabályozás és ármentesítés, ami fokozatosan átrajzolta a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. “ormákra” települt tájat.
A megnyitón a Baranya Vadászkürt Együttes játszott. Videó: Agro Jager
Az 1767. évi úrbérrendezés új helyzetet teremtett a gazdálkodásban a jobbágyok úrbéres földjének és a földesurak kezelésében lévő majorsági birtokoknak a szétválasztásával, a jobbágyi jogok és kötelezettségek rögzítésével. Ennek alapján az országot, így az Ormánságot is, megroppantották a Habsburgok adói és az Ormánságban az évszázados hagyományokkal rendelkező ártéri gazdálkodás fokozatosan hanyatlásnak indult.
A víz lassan, lassan fogyni kezdett és mára ott sincs, ahol mindig is volt, ahol mindig is megtalálta a vizet a vad. Az egymást követő forró, aszályos nyarak azt hozták el az Ormánságba, hogy 250 évvel az ártéri gazdálkodás hanyatlását követően, itatni kellett a szarvast – tette hozzá Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere. Rámutatott, hogy az okot a múltban kell keresni, de a megértésen túl sok lehetőségünk, megváltoztatni a korábbi döntéseket, nincs.
Nem elégséges azonban vizet vinni az itatóba, mert az ma-holnap elfogy és ha mi nem fogunk vizet vinni, ha mi nem itatjuk a szarvast, akkor mégis ki fogja? – tette fel a kérdést az Agro Jager Newsnak Hohmann Endre. Meg kell keresni azokat a sarokpontokat, hogy víz kerüljön oda, ahol az korábban természetes úton bejárta a területet. Ez ma már nemcsak vadgazdálkodást érinti, hanem a mezőgazdaságot is szorongató kérdéskör és ki kell mondani azt is, hogy az erdőink is veszélyben vannak. Ha ma még a tölgy el is éri a vizet, de mi lesz jövőre, mi lesz tíz év múlva? Át kell gondolni, meg kell tervezni és a víznek utat kell biztosítani, hogy életben maradjon a vidék, hogy életben maradjon a szarvas.
A trófeák átlagsúlya 10 kilogramm fölött állt meg 2024-ben. A szarvas nehezen mozdult el a víz mellől és ez egész évben jellemző volt a nagyvadra. Miközben még tíz éve ki-kijöttek s tudtuk, hogy be-beállnak egy-egy szójásba, kukoricásba, most erről szó nem lehetett, mert már augusztusban üres volt a határ. Olyan nyílt területek láttunk, mint korábban novemberi időszakokban és az erdő, a víz gyűjtötte-rejtette a szarvast.
A vadásztatásban is nehéz kihívásokkal találkoztunk. A megszokott stílusban, a megszokott rendben aligha kerülhetett volna 40 bika, ide, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Ugyanis ahhoz, hogy a vendégeket eredményesen kísérhessük ebben a bőgésben, a hivatásos vadászaink mellett a tagságnak is jelentős szerep jutott, mert meg kellett figyelni, merre és milyen szarvasbikák járnak – tette hozzá Hohmann Endre vadászmester.
Mészáros Kálmán, a társaság és mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a szarvaskör elnöke kiemelte, hogy a szarvasgazdálkodás teljes egészében egy válaszút előtt áll. Régi, megszokott árak mellett a mezőgazdaság szervesen megváltozott: mind gazdálkodásában, mind pedig az időjárás okozta eleddig nem tapasztalt extrém melegek, csapadék hiányok vagy éppen özönvízszerű, napokig tartó esőkkel. Megváltozott a vadászat körüli milliő és a gasztrokultúra, a borkultúra s a vendéglátás olyan szinten alakult át, hogy összességében kell újragondolni, újratervezni azt, amit ma vadászatnak, vadászati turizmusnak nevezünk.
Koncepció kell, ki kell alakítani azt, ami mentén öt, tíz év múlva eredményeket tehetünk le az asztalra, mindezt úgy, hogy a vadászati ágazat, a vadgazdálkodásnak stabil, kiszámítható, konzekvens, ha úgy vesszünk egyértelmű irányokat adunk – jogi értelemben is. Megkerülni, elodázni már pedig ezt nem lehet és olyan szakembereknek kell leülni, akik képesek átlátni a szektort, mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan. Egy-egy érdeket nem kiragadva, a személyeskedést félretéve, összeállítani egy olyan hosszú távú vadgazdálkodási tervet, ami megalapozza, megerősíti azt a bázist, amelyet ma itthon és a világban is úgy ismernek, hogy az ormánsági szarvas. Rendezni kell, egyértelművé kell tenni, hogy kinek, mi a feladata. Átláthatóvá kell tenni a jogszabályi környezetet, le kell ülnie az ágazatnak, ami itt, az Ormánságban, már 100 000 hektáron gyakorlatban is működik. Ehhez illeszteni kell és megkerülhetetlen az is, hogy egy működő képes gazdálkodási tervet adjunk ki, ami lehet, hogy az ország más részein nem életképes, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tájak, tájegységek adottságai, mind lehetőségeiben, mind pedig a genetikai értelemben véve eltérőek és ez fokozottan igaz az Ormánságra.
Mészáros Kálmán hozzátette, hogy hazánk vadgazdálkodása rendkívül heterogén, rendkívül változatos. Ahogy sok száz éven keresztül eltért a Dráva bal partjának és jobb partjának a gazdálkodása itt, a magyar-horvát határ mentén, úgy az alapjaiban ma sem változott, de tudomásul kell venni, hogy akaratunkon kívül bizonyos dolgok -, mint az időjárás – megváltoztak, amihez embernek, állatnak a megmaradásért is változni kell. Azonban a fejlődéshez nem elégséges, hogy mennyiségében és minőségében megmaradjunk, mert akkor valójában csak a megőrzés szintjéig jutottunk el, miközben az Ormánságban, figyelve a szarvas eredményeit, ott rejtezhet egy világrekord is, amely eredmény az itt összefogott, együttgondolkodó vadásztársaságok eredménye lesz, ugyanis a szarvas nem ismeri a társaságok területhatárait.
Sok feladat, sok munka vár az Ormánságban élőkre, amely elől itt senki nem akar elbújni – folytatta Mészáros Kálmán, de ahhoz, hogy ennek a nagyszabású munkának látszatja is legyen, pontos, precíz irányokra, meghatározott célokra van szükség. Ebben a munkában, egy sarokpontban mindenki máris is egyetértett s ez lesz az, ami össze fogja kötni a vadgazdákat. Ez pedig nem más, mint: a szarvas.
A jó hangulatú szaporcai találkozón reggelivel várták a vendégeket s frissen őrölt kávé mellett járhatta körbe a trófeákat mindenki, aki belépett a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Agyaki Gábor elhozta a Baranya Vadászkürt Együttest s a kis csapatban egészen kicsi lánykák is bátran fújták, a nagyok mellett, a vadászkürtöt. Jöttek Győrből, Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Szegedről is a vendégek. Messziről s ha valaki végig nézett a vendégseregen, láthatta, hogy akad itt egy másik szilárd oszlopa is a vadászatnak a szarvason kívül, ami nem más, mint a családok, a fiatalok és a gyerekek. A gyerekek, akiket a szüleik már otthon sem tudnak hagyni ilyenkor, akik már vadászkürtöt szorongatva ott állnak díszes vadászruhában, szépen vasalt ingben édesapjuk mellett, mert valaki otthon szépen, tisztán útnak indította őket. Míg van honnan elindulni, míg van hova megérkezni a vadászat után, addig lesz az Ormánságban is szarvas…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
*bikla: magyar tájszó, több rétegű női szoknya
You must be logged in to post a comment Login