Keressen minket

Vadászat

Vadásztörténet: Levett kalappal – 1985

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Aki olvasta az őzbakos könyvemet, az végig követhette, hogy milyen nehéz volt Újvárfalván trófeás őzbak lelövést kapni. Ettől még nehezebb volt egy szarvasbikához jutnia a tagoknak. Selejtesnek mondott, kisebb agancsúhoz még csak-csak néha sikerült, de golyóérett bikát, amíg én több mint húsz évig ott tag voltam, hivatalosan senki nem lőhetett! Pedig volt szarvasunk bőven, de mindig annyi volt a vadkárunk, hogy jóformán minden trófeás vadat értékesítenünk kellett.

Árva Laci négyszárú bikájának trófeája. Fotó: Bozóki László – Agro Jager News

Természetesen néha kisorsoltak egypár kisebb, selejtes agancsúnak mondott bikalelövést, de engem ilyenkor csak kevésszer talált meg a szerencsém, mert nem sokszor voltam a kiválasztottak között!

Egyszer, emlékszem rám is rám került a sor, de akkoriban annyi dolgom volt a vendégek kísérésével, hogy örültem, ha otthon maradhattam a családommal egy – egy napra, kipihenni a hajnali keléseket, esős ázásokat, havas fázásokat. Amikor meg ráértem, és mehettem magam is vadászni, valahogy elkerült a vadászszerencse, de megmondom őszintén, nem is nagyon hajtott a vágy, hogy még egy aganccsal több legyen a vadászszobám falán.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ha meg időm és kedvem is volt, lelövési engedélyem is, de nem találtam olyan “agancsárt” amelyik kedvemre való lett volna! No, meg aztán nagyon kellett vigyáznom, hogy tényleg igazi „selejt” bika legyen, amelyikbe a „vájt fülű” vadásztársak, vagy a rosszmájú, „földszintes” vadászmesterünk bele ne kötött volna. Sokszor, pedig igencsak kellett igyekeznünk az év végén, hogy a tarvad lelövési terv teljesítve legyen, mégis majd minden szarvastehénbe, vagy nagyobb borjúba belekötött, hogy „kár volt érte”! Persze, ő soha nem járt ki, hogy tarvadat lőjön, apassza a számukat! Egyszer jól össze is vesztem vele, mert az alapszabályunk kimondta, hogy a vadászrészt, ami általában egy borjúból, vagy egy kisebb ünőből állt, esetleg egy vaddisznóból, mindenkinek magának kellett meglőnie, és fővesztés terhe mellett sem lehetett a vadkamrából a más által lőtt és leadott borjút, vagy ünőt onnan saját felhasználásra kivenni! Mégis, az én „nagyon szeretett” vadászmesterem az általam behozott nyakon lőtt ünőmet akarta kicibálni, és elvinni, mondván közeledik a karácsony, neki kell egy „szépen” lőtt szarvas! Ezen „jól” össze is vesztünk! Természetesen, hogy utána még jobban kellett vigyáznom, mert elkezdett szaglálódni utánam, és kiment mindig ellenőrizni, hogy abban a körzetben lőttem-e tarvadat, vagy a disznót, amelyikben be voltam írva? Nem csak ilyenkor, de máskor is igyekeztem, hogy ne legyen alapja a rosszindulatú áskálódásainak. A legjobb védekezés az, ha egyszerűen nem szolgáltatok felületet, amibe belekössenek! Ez ugyan az, mint a záróvonal esete: van, akinek azért van az ott, hogy egyenesen átmenjen rajta, nekem például azért, hogy betartsam az előírást, hogy nem mehetek át rajta! Sokszor gondoltam is, hogy „mindenki magából indul ki”! Mert azért mi sem voltunk vakok és süketek, és a vadőrök néha „súgtak” nekünk, mert nekik is elegük volt a vadászmester áskálódásaiból, és görbe útjaiból!

Egyszer emlékszem, télidőben, egy egész bika rudli jött be a magaslesem elé. Gondoltam is, hogy ilyen nincs! Mert volt selejt bikára engedélyem, és már január vége felé közeledtünk, tehát igyekeznem kellett, hogy meglőjem a bikámat.

Nagy izgalommal vizsgálgattam meg egyenként minden agancsost! És amilyen szerencsétlen voltam, a húsz bikából egy sem volt olyan, amit nyugodt szívvel meglőttem volna. Mind koronás, hogy úgy mondjam, a „jövő reménységei” voltak! Ezért csak nézegettem őket. Árva Laci vadásztársamnak több szerencséje volt. Egy ilyen bikacsapatban talált egy dárdás, mint később kiderült, négy agancsszárat növesztő bikát. Még a terítéken vizsgálgattuk is, hogy hogyan jöhetett létre egy ilyen agancsalakulás? Mint utólag, a lefőzés után kiderült, a bika agancstőtörést szenvedhetett fiatal korában, és az agancs csapja kétfelé tört, és így négy koszorú fejlődött ki, négy különböző szárral. Csodájára is járt az egész társaság a különös képződménynek.

Fotó: Bozóki László – Agro Jager News

Annak ellenére, hogy gyakran ugyancsak nem sikerült valami különlegességgel találkozni, egyszer mégis rám mosolygott a szerencse. Már a bőgés után jártunk, és ekkor már mi is mehettünk vadászni, a terület nem volt lezárva. Egy este elég későn érkeztem a vadászházunkba, fáradt voltam, ezért nem tudtam már kimenni, de a beíró könyvet sem próbáltam átforgatni, hogy kikeressem magamnak a másnapra azt a körzetet, amelyet a vadásztársaim az utóbbi napokban a legkevésbé büdösítettek össze járkálásukkal, vagy nyugtalanították az állatokat lövöldözéseikkel. Reggel pedig a beírókönyvben a következő vadászmesteri beírást és utasítást olvastam, ami addig nem volt visszavonva, de áthúzva sem! Az utasítás így szólt: – „Aki találkozik egy 8 kiló körüli, teljesen szabályos agancsú bikával, azt lője meg, mert egy külföldi vendégünk sebzett egy bikát a bőgésben!” Még alája volt írva: „Az agancs a vadásztársaság tulajdona marad!” – Hát, nem sokat gondolkoztam a dolgon, mert ilyen volt máskor is, és volt úgy, hogy valaki meglőtte az ilyen „sebzettet”, hogy a vendég megkapja az agancsát!

Ha vadászruházat, akkor -> EWIDENT

Persze, amilyen az én szerencsém… alig kezdett pirkadni, az erdőszéli ritka kukoricásból egy sántikáló bika bicegett befelé az erdőbe! Még volt annyi időm, és világosság, hogy úgy nagyjából lássam, hogy ez az a bika, amely meg lett sebezve. Gyorsan kellett cselekednem, és mielőtt még a takarásba ért volna. Sikerült oldalba lőnöm! Gondoltam is, hogy ilyen nincs!

Hogy nehogy elrontsak valamit, nem mentem a bika után, hanem beballagtam a vadászházba, hogy felkeltem a vadőrünket, jöjjön a vérebével, és nézzük meg együtt, hogy mi lett a bikával. Beérve a szolgálati lakáshoz, vadőrünk éppen jött kifelé, és meglepődött, hogy én ilyen hamar bejöttem a hajnali lesről! Elmesélem neki a helyzetet, látom, hogy kikerekedik a szeme, és hátra tolja az éppen akkor feltett kalapját a tarkójára. Láttam, hogy valami baj van!

–       Csak nincs valami baj? – kérdem tőle! – „Most még nincs, de ha fekszik a bikád, akkor lesz!” – Majd leültem a válaszára!

–       Mi a baj? – Kérdezem.

–       „Hát az, hogy „ezt a bikát”, illetve annak az agancsát tegnap oda adtam a vendégnek, aki már itt állt, és naponta kérdezősködött, hogy mikor főzöm már ki és bíráltatom le a trófeáját!” – „Igaz, hogy amit odaadtam neki, az egy „padlás” bikáé volt, de boldogan kifizette, és elvitte!” – „És a baj ott van, hogy én az este elfelejtettem kihúzni, vagy törölni a vadászmester beírását, ami engedélyt adott „ennek a bikának” a meglövésére!”

– Na, szépen vagyunk, gondoltam! – Mondtam is a vadőrnek, hogy engem ezek megölnek, amennyire szeretnek, hogy egy golyóérett, jó bikát meglőttem! – Vakartuk is a fejünket mindketten, de nem volt más megoldás, mint az, hogy mindkettőnknek állnunk kell a sarat.

Minden esetre összeszedelőzködtünk, és nehéz szívvel elindultunk, hogy először a bikát megkeressük. Hamar megtaláltuk a rálövés helyét, és nem kellett még ötven lépést sem mennünk, hogy megtaláljuk, dermedten. Agancsa mesze kiállt a magas fűből, könnyű volt megtalálni, mert a jó öreg 8×57-es olyan vastag vércsapát hagyott, hogy még a vérebre sem lett volna szükségünk.

A sántasága okára is fényderült! Az első lába mögött a szegycsontja volt szétlőve, és ez a sebzés, már kezdett üszkösödni, begyulladni, amitől a bika valószínűleg nem érte volna meg a tavaszt, de talán még a telet sem. Agancsa olyan lett, amilyennek néztem, 8 kiló körüli, és 10-11 éves, a golyóra érettség első jeleivel. Ha megmarad, lett volna talán jobb is, esetleg vastagabb, de több ágat nemigen tudott kihozni magából. Az agancsok formája, ágainak száma, szárainak hossza „génkódolt”, ami azt jelenti, hogy a génállományában benne vannak a növekedési paraméterek. Ettől csak a jobb, vagy rosszabb évek táplálkozási viszonyai tudnak az agancs vastagságára, és a súlyára kihatni. Olyan igazi „somogyi” kilenckilós lett volna, ha még 1-2 évet él! De ezt már a német vendég kicsit alacsonyra sikerült golyója megakadályozta. Mert ha valaki a lövés pillanatában „pislant” (már előre fél a puska hangjától, vagy a puska rúgásától, ezért becsukja a szemét) akkor általában alacsonyabbra szalad a golyója!

Közösen előkészítettük a bikát az elszállításra, kizsigereltük, és kiöntöttük belőle a vért, kitámasztottuk, hogy minél hamarabb hűljön ki a hús, majd visszamentünk a vadászházba. Egy jó kávé mellett, amit a vadőr kedves felesége készített nekünk, átgondoltuk és megbeszéltük, hogy hogyan tovább. Okosan kellett eljárnunk, mert a „sárga irigység frakció” egy ilyen bika agancsa láttán már “előgyújtással” beindítja a rosszindulatú fröcsögését, csak hogy ártson! Ahelyett, hogy örültek volna, hogy a 200 kilónyi húsmennyiség nem veszett kárba. Persze piszkálta a csőrüket, hogy „Miért éppen a Bozókinak sikerült”? Ilyenkor szoktam nekik mindig az orruk alá dörgölni, hogy „a TV előtt ülve ne várd, hogy bármi is oda álljon eléd a nappali közepébe!”

Ezért aztán mindjárt felhívtuk Bebes Tibor elnök urat, és előadtuk a bajunkat! Ő meghallgatott bennünket, aztán csak annyit kérdezett: – „László, sebzett volt-e a bika, amit meglőtt, vagy nem?” – A válaszunk természetesen egyöntetűen – „Igen” – volt!

– „Nos, Lacikám, akkor a bika a magáé, ha vendég már elvitte a „magáét”! – Még hozzá tette: – „Hívják ki az állatorvost, hogy legyen róla papír, meg fénykép is!” –

Szerencsére ezzel el is simítódott az ügy, és senki, nem mert kukacoskodni. Pedig láttam a szemeken, hogy majd megölte őket az a bizonyos „sárga irigység”, ami a “lelkileg kicsiny” emberek legnagyobb betegsége, és belső ellensége! Viszont akkor sem értem, hogy nálunk ez miért szaladt el mostanában ilyen messzire. Azelőtt ez nem volt így! Sokfelé jártam a nagyvilágban, sehol sem éreztem ezeket a kellemetlen mellékzöngéket. Németországban sem, a skandináv országokban meg főleg nem! Ott mindenki örült a másik sikerének, pedig ott aztán tényleg kevesebb a vad, és ezért kevesebb az egyéni eredmény is. Talán mi, akik itt élünk az országnak ezen a gyönyörű részén, túl vagyunk kényeztetve a nagy vadbőségünk miatt, vagy néhányan mélyen tüdőre szívták azt a telhetetlen, önző érzést, hogy „nekem semmi sem elég!”- ami idővel aztán teljesen eluralkodik rajtuk… és életük végéig velük is marad!

Azért én, nagyon örültem ennek a bikának, ha még ilyen kacskaringós úton is jutottam hozzá. Újvárfalva egy szép része, kedves darabkája lett az életemnek, a szívem csücske maradt… s ha ránézek a falon erre az agancsra, felelevenedik a régi szép szarvasbőgések emléke. Vele együtt a régi vadászcimborák halványodó arca is… sajnos!

Amikor ezeket a sorokat írom, egyik vadőrünk temetésére indulok, akit a múlt héten vesztettünk el. Francsics Ferit temetjük, akivel sok szarvasbőgési szeptembert éltünk át! Ferikém! Te is része vagy már ennek a könyvnek, mert nehéz elfogadni, hogy minden megváltozott, hogy lassan még többet fog változni, amikor már senki sem fog emlékezni ránk.

Írta: Bozóki László (1985) 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

Vadászat

Megnyílt a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás

Print Friendly, PDF & Email

Megnyitotta kapuit a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Igazán különleges tárlatnak ad otthon a mesebeli környezetben álló csopaki Plul-malom épülete. A Bakony Vadjai és Élővilága Kiállításnak köszönhetően bárki bepillantást nyerhet a hazánk ékszerdobozának is mondható bakonyi és Balaton-felvidéki táj faunájába.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK 

II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül, május 18-án a Bakony Vadászkürt Egylet közreműködésével megnyitotta kapuit az 1910-ben épült Plul-malomban található Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás. Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének, azon belül is Baracskay Lajos titkárnak köszönhetően számos kiállítási tárgyat, illetve vadpreparátumot sikerült kiállítani az épületben, és csodálatos diorámákba helyezni azokat. A látogatók testközelből csodálhatják meg a vadállatokat. A cél, hogy a vendégek a jövőben közelebbről megismerkedjenek az erdei növényekkel, gombákkal is. Vadász Oszkár, a Balaton Vadgasztro Fesztivál alapítója, illetve a kiállítást üzemeltető Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint az itt látottak után a vendégek sokkal otthonosabban mozognak majd az erdőben, és a gyerekekben korán kialakul a természet iránti tisztelet.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A kiállításon malomipari bemutatót is láthattak az érdeklődők, sőt, a malomban őrölt lisztből készült, kemencében sütött kenyeret és ínycsiklandó húsételt is kóstolhattak.
Ambrus Tibor  polgármester, a Balaton Vadgasztro Fesztivál házigazdája a helyszínen elmondta, már az 1200-as évektől hét malom működött Csopakon a Séd-patak mentén, köztük ezen a helyszínen, a Kisfaludy utcában is, a mai Plul-malom helyén. – Mindig éreztük, hogy többet ér ez a malom egyszerű ipari műemléknél, így rendbe tettük a környezetét. De itt nem álltunk meg, életre keltettük a malomkereket is, hogy azt működésében is megcsodálhassák az ide látogatók. A képviselőtestülettel úgy döntöttünk, hogy megvásároljuk a malom mögött található terültet is, hogy helytörténeti kiállítást hozhassunk létre, majd gasztrocentrummá is vált a kemence megépítésével. Ma már több mint félhektárnyi egybefüggő terület nyúlik el a malom körül – ismertette megnyitóbeszédében a polgármester.
Még nem kapott külön funkciót a molnárlakás, amikor a Veszprém Vármegyei Vadászkamara megkereste az önkormányzatot azzal, hogy egy magyar vadfajokat bemutató kiállítást nyithassanak a helyszínen. A Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány pedig felajánlotta a terület további fejlesztését és a kiállítás működtetését. A jövőben szeretnének egy fácánoknak otthont adó voilert építeni, illetve a tervek szerint a malomárokba pisztrángokat és díszhalakat helyeznek. Reményeik szerint ezzel még több látogatót vonz majd a helyszín, akik több értékes információval távozhatnak.

Mizsei Bernadett – OMVK 

Baracskay Lajos kamarai titkár szerint egy sokak összefogásából létrejött, igazi közösségi tér valósult meg a helyszínen. – Az itt látható preparátumokat és diorámákat az Egy a Természettel Vadászati Világkiállítás és a Veszprém Vármegyei Vadászkamara hozta létre a világkiállításra. A preparátumokat több épületben kiállították már, köztük Herenden és a pápai Esterházy-kastélyban. Az önkormányzat közreműködésének köszönhetően egy rendkívül látogatott helyszínné válhat a Plul-malom – mutatott rá Baracskay Lajos. Hozzátette, egy ilyen kiállítás létrehozására azért is van szükség, mert segít közelebb kerülni a természethez. – Ha sikerül, a jövőben muflonok és simogatható állatok is lesznek majd a helyszínen, így a gyerekeket már kicsi korban bevezethetjük a természet világába. Az ide látogató felnőttekkel pedig megértethetjük a vadászat fontosságát, és ezáltal segíthetjük a vadászok elfogadását is – mutatott rá.
Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke elmondta, nagy örömmel tettek eleget a közös projekt létrehozásnak. – A kiállítás kettős célt szolgál. Egyrészt elősegíti a vadászat társadalmi elfogadását, másrészt kiválóan beilleszthető az ifjúsági programokba. Ma mind az országos, mind a vármegyei vadászkamara célja az, hogy megragadja az ifjúságot, megismertesse őket a természettel, a magyar vaddal és ez által a vadászattal, illetve a vadgasztronómiával is – tette hozzá. Ismertette, a Vadászati Világkiállítás örökségekét képező preparátumok és diorámák létrehozása nagy erőfeszítéseket kívánt, s nem csekély anyagi befektetést – közel húszmillió forintot – igényelt, és az összes hazai nagyvadfajt bemutatja.
– A mai napon egy olyan kiállítást tekinthetünk meg, melyben elvitathatatlan érdemei vannak az Ambrus Tibor vezette Csopaki Önkormányzatnak és a Veszprém Vármegyei Vadászkamara részéről Baracskay Lajosnak, aki segítette a kiállítás létrehozását, új otthont biztosítva a preparátumoknak – mondta el megnyitóbeszédében Gyurkó Máté. A Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint ilyen környezetben újra érezzük a természet valódiságát és nagyságát. – A mai virtuális világban, melyben a fiataloknak a valóságtól és a realitásoktól eltávolodva nincs lehetőségük találkozni a természettel, most bepillantást nyerhetnek annak csodájába. Köszönjük az alapítvány nevében, hogy lehetőséget kaptunk arra, hogy gondozzuk és újabb tartalmakkal töltsük meg ezt a kiállítást! Ebben a munkában alapítványunk részéről Vadász Oszkár vette ki leginkább a részét, és segítette elképzelésünk létrejöttét. Köszönjük az ő munkáját is! – tette hozzá.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A helyszínre látogatott Kontrát Károly országgyűlési képviselő is, aki elmondta, már többször volt szerencséje megtekinteni ezt a gyönyörű helyszínt, és élvezni a csodálatos klímát. – Annak idején biztattam Ambrus Tibor polgármester urat, hogy gyarapodjanak, és vásárolják meg a malom körül elhelyezkedő területet. A vadászok társadalmi szerepvállalása miatt is nagyon fontos, hogy a civil társadalommal jó kapcsolatban legyenek. Ez a bemutatóhely ezt is szolgálja. Magam is szeretem a természet, falun nőttem fel. Az apám gazdaember volt, és amikor szénát kaszált az árokparton, már tudta, hol fészkelnek a foglyok, fürjek, fácánok, letakarta a fészkeiket, vigyázott rájuk, hogy kikeljenek az utódok. Bízom abban, hogy ez a kiállítás is hozzájárul azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyet mind az önkormányzat, mind az alapítvány és a vadászkamara kitűzött – tette hozzá.

Mizsei Bernadett – OMVK 

A II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül megnyílt kiállítást nyitvatartási időben megtekintheti a nagyközönség, és biztosak vagyunk abban, hogy bárki ellátogat ide, nem mindennapi élményekkel távozik majd.
Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK 
Tovább olvasom

Vadászat

Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja

Print Friendly, PDF & Email

Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot Veszprém vármegyében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot a szakma megyei versenyén, így ő képviselheti régiónkat az országos megmérettetésen Chernelházadamonyán június 18-19-én.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

Immár harmadik alkalommal adott otthont a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont a hivatásos vadászok vármegyei versenyének. – Nagy öröm számunkra, hogy ismét mi lehetünk a házigazdái ennek a neves rendezvénynek. Számunkra komoly elismerés, hogy újra és újra alkalmasnak találtok bennünket arra, hogy nálunk folyjon ez az esemény – mondta el köszöntőbeszédében a Bakonyerdő Zrt. turisztikai főelőadója, a Festetics Imre Élményközpont vezetője. Gerencsér Zoltán rámutatott, a 2024-es év újabb nagy kihívások elé állította a hivatásos vadász szakmát.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Mint fogalmazott, soha nem volt még ekkora szükség a hivatásos vadászok felkészültségére, tudására, hiszen folyamatosan változnak a törvényi szabályozások, a vadgazdálkodási előírások, a kilövési tervek, illetve új vadászati eszközöket vezetnek be. – Egy ilyen megmérettetésen nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Mindenki, aki részt vesz ezen a versenyen, gazdagodik valamivel – tette hozzá.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elismerését fejezte ki a megjelentek létszámát illetően. A szakmai megmérettetésen induló 15 fővel ugyanis vármegyénkben önálló versenyt indíthattak, míg más megyék arra kényszerülnek, hogy összefogva szervezzék meg az eseményt. – A hivatásos vadászok versenye nem csupán egy színvonalas rendezvény, hanem egy komoly szakmai összejövetel is. A kamara szeretné kifejezni megbecsülését a jelentkezők felé azáltal, hogy az első díjazottat 300 000, a másodikat 200 000, a harmadik helyezettet pedig 100 000 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazza, melyet a sümegi Lutra Vadászboltban válthatnak be – hangsúlyozta Pap Gyula. A dobogósok mellett minden résztvevőnek kedveskedett a kamara egy üveg borral, a Lutra Vadászbolt képviseletében pedig Hettyei Emőke ajándékcsomagokat adott át. Emellett a szerencsés indulók vadászati lehetőséget is nyerhettek, melyeket a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., illetve a vadászkamara ajánlott fel.

Korn Ignác, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának alelnöke ismertette a verseny menetét. Elmondta, igyekeztek úgy összeállítani az egyes versenyszámokat, hogy azok harmonizáljanak az országos rendezvénnyel. Kitért arra is, hogy az ilyen jellegű szakmai megmérettetések azért fontosak, mert erre készülve a kollégák frissítik szakmai tudásokat, ami elengedhetetlen az állandóan változó jogszabályi környezetben.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

A 15 résztvevőnek először 100 tesztkérdésre kellett választ adnia. A szakmai kérdések egyaránt érintették az vadismeretet, a lövészeti tudást, illetve a csapdázási módszereket, de otthon kellett lenniük a hatályos jogszabályokat és a vadászirodalmat illetően is. Ezt követte a 20 kérdést feltevő interaktív videosorozat. A minifilmek különféle, előre nem kiszámítható kérdésekkel zárultak, így a hivatásos vadászoknak minden apró részletre koncentrálniuk kellett, megadva a helyes választ a kiosztott bírálati lapokon.

Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK

Ez után növény-, majd állatfelismerés következett, és külön pontot kaphattak azok, akik a vadászkürtszignálokat is felismerték. A tantermi feladatok után a versenyzők a gyenesdiási BEFAG Sportlőtérre mentek, ahol 5 különböző helyszínen zajlottak a versenyek egy időben. Keczeli Zoltán lőtérvezető irányításával a futóvadlövészet (50 m távolságból .22 LR fegyverrel) mellett koronglövészetben is teljesíteniük kellett, és természetesen nem maradhatott el a tájegységi fővadászok irányítása alatt zajló növény- és vadászkutyafajták felismerése, valamint a trófeabírálat sem.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A képzeletbeli dobogó legfelső fokára idén Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza állhatott. A második helyezett Rózsahegyi Bence, a Verga Zrt. Zirci Erdészetének hivatásos vadásza, a harmadik pedig Obermayer Attila, a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének hivatásos vadásza lett.

Szívből gratulálunk a díjazottaknak!

Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Vtv. módosítás – kerítések, „e-beíró”, vadaskertek

Print Friendly, PDF & Email

Több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Május 17-ától, majd 2025. január 1-jétől több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény (Vtv.). A jogszabályban egyebek mellett módosulnak, pontosításra kerülnek, valamint kiegészülnek a kerítéstelepítésre, a nemkívánatos fajok egyedeinek elejtésére, a zárttéri vadtartásra (különösen a vadaskertekre) vonatkozó előírások. A törvény 2025. március 1-jétől opcionálisan lehetővé teszi az „elektronikus beírókönyv” használatát a papíralapú adminisztráció helyett.

Ábra: OMVK

tartós telepítésű kerítések létesítéséhez kapcsolódó szabályok legfontosabb újdonságai:

  • az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladhatja meg;
  • a vad természetes életfeltételeinek, jellemző mozgásirányának biztosítottnak kell maradnia,
  • a kerítésnek műszaki jellemzői alapján alkalmasnak kell lennie a vadkár elleni védekezésre,
  • feltétel, hogy a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel ne legyen biztosítható.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kerítés építését – noha volt más irányú gazdálkodói kezdeményezés – továbbra is csak akkor engedélyezheti a hatóság, ha az érintett vadászatra jogosult hozzájárult ehhez.

Új rendelkezésként épül be a jogszabályba, hogy a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj egyedei – a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervtől függetlenül vagy annak hiányában is – vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthetők. Az elejtésnél a szakszerűtlen elejtésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Szintén új szabály, hogy az éves vadgazdálkodási terv akkor is teljesítettnek minősül, ha az attól való elmaradás a 10 százalékot nem haladja meg.

2025. március 1-jétől minden vadászatra jogosult használhat elektronikus vadászati naplót és teríték-nyilvántartást („e-beírókönyvet”) a papíralapú helyett. Az ilyen szoftvereket az arra kijelölt szervezet fogja bevizsgálni, és az eredményeket honlapján közzéteszi. A további részletszabályok a Vtv. végrehajtási rendeletének módosítása tartalmazza majd.

vadaskertek tekintetében a változások egyebek mellett a hatósági felügyeletre, az alhaszonbérletre, az adminisztrációra és a kertekben tartható állománynagyságra vonatkozó rendelkezéseket érintenek.

A Vtv. módosításáról a jogszabályalkotó Agrárminisztérium folyamatosan egyeztetett a vadászati érdekképviseletekkel, miként a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet szükségessé vált módosításával kapcsolatban is kikérte, kikéri a véleményünket és javaslatainkat. Ezúton is köszönjük a szaktárcának – úgy is, mint stratégiai partnere – a proaktív hozzáállást és meglátásaink figyelembe vételét!

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

***

A Vtv.-t is módosító, az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény a Magyar Közlöny május 9-ei, 52. számában jelent meg.

A követhetőséget segítve egységes szerkezetben, a változásokat korrektúrával kiemelve közzétesszük a Vtv. május 16-áig hatályos szövegét. Ezt ide kattintva töltheti le.(Microsoft Word formátum)

A Vtv. mindenkor hatályos állapota ide kattintva érhető el a Nemzeti Jogszabálytárban.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom