Vadászat
Trófeaátadó ünnepség az Ormánságban, Szaporcán – GALÉRIÁVAL
Az Ormánságban, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Bemutató Központjába, Szaporcán adták át három vadásztársaság 2023-ban terítékre hozott trófeáit.
Október 22-én rendezte meg a trófeaátadó ünnepségét az Ormánsági Diana, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság és az Ormánság Gyöngye Vadásztársaság a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Látogató Központjában. A vendégeket Mészáros Kálmán elnök, Hohmann Endre vadászmester és Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte s ha megszokott is, de hangsúlyozni kell, hogy a rendezvény színvonalát a Baranya Vadászkürt Együttes emelte.
Szaporcán a vendégeket az Európa bajnokságról hazatért Baranya Vadászkürt Együttes köszöntötte!
Szaporca, Baranya vármegye egyik déli, zsáktelepülése, ahol a Duna-Dráva Nemzeti Park kialakította az Ős-Dráva Látogató Központját. Aki idáig autóval közlekedett, annak kerékpárra lesz szüksége, vagy ha igazán meg akarja ismerni a tájat, bakancsot, de jobb, ha csizmát húz, mert innentől délre, egészen az élő Dráváig, egy olyan, hazánkban is egyedülálló, természetvédelmi és egyben vadászterület húzódik, amit nyugodt szívvel hívhatunk az Ormánság lelkének – köszöntötte a vendégeket Mészáros Kálmán elnök
Ünnepélyes megnyitó: Balról Agyaki Gábor, az OMVK országos alelnöke, középen Mészáros Kálmán, a Rotwildring elnöke és Hohmann Endre, a Rotwildring vadászmestere.
Persze, ahhoz, hogy a szarvas állománya fenntartható legyen, összefogásra van szükség, ami messze túlmutat e három társaság lehetőségein. Ez egy kis Rotwildring, egy szarvaskör, de az Ormánság, egységben a Dél-Dunántúl vadgazdáival, olyan genetikai értéket ápol, amely korokat átível, így a ma élő embernek a felelőssége megkérdőjelezhetetlen és egyben megkerülhetetlen. A megmaradás kevés, ennek a kornak is hozzá kell tenni. Nem elég okosnak, nem elég ügyesnek lenni, alkalmazkodni is tudnunk kell s nem magunk miatt, hanem a szarvas miatt. Ezt minden vadászatra jogosult látja s ahhoz, hogy ne csak megmaradjon, hanem fejlődjön is, hogy ez az élő érték megmaradjon, ki kell tűzni azokat a stratégiai célokat, amelyek mentén minden egyes társaság tenni tud. Erre a munkára kérte fel nemcsak a helybéli vadgazdákat, hanem az ideérkező vendégeket is.
Pazar trófea az Ormánságból!
Agyaki Gábor, az OMVK hivatásos vadász alelnöke, az OMVK Baranyai Vármegyei Területi Szervezetének elnöke leszögezte, hogy több olyan eredményt sikerült elérni ebben az évben, ami hosszú évtizedekre stabilizálja a társaságok, a vadászatra jogosultak helyzetét. A vadbalesetek, a vadgázolások helyzete rendeződött, tisztázódott, egyértelművé tette a kárfelelősségi alakzatot a vadbalesetek kapcsán. Azonban nem lélegezhetünk fel – folytatta – mert rendezni kell a vadkár kérdését és a villanypásztorok, mitovább a kerítések telepítését.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Agyaki Gábor kiemelte, hogy az, hogy minden évben 16 bika kerül 230 CIC pont fölé és az, hogy ez igaz volt 30, 40, 50, de 100 éve is, mutatja, hogy egyrészt itt rendkívül jó genetikai állománnyal rendelkeznek, de ki kell emelni azt is, hogy a számok nem hazudnak és a vadgazdák is jó munkát végeznek. Hozzátette, hogy tágabb értelemben véve azonban a társaságok szakszemélyzete mellett a tagság szerepe sem hanyagolható el, mert a szarvasgazdálkodásban az önmérséklet fontos ismérve a jó vadászoknak. Sok munka áll előttünk, jó eredményeket értünk el, de a szarvasért nap, mint nap tenni kell. Ez most a legfontosabb itt az Ormánságban, itt Baranya vármegyében.
Minden trófea a helyén!
Hohmann Endre vadászmester, ha nem is sokszor teszi, de gratulált mindenkinek és köszönetét fejezte ki, hogy az Ős-Dráva Látogató Központban ismét egy pazar szemlével búcsúztathatják a 2023-as bőgést. Mindenki hozzátett, úgy a hivatásos vadászok, mint a helyi tagok, és segítették sokan a földtulajdonosok közül is. Ebben az eredményben, amit itt láthatunk most – mutatott körbe – mindenki hozzátett és ez erősít meg bennünket, hogy érdemes tenni a szarvasért, mert ez összeköti az itt élőket és összeköti az ideérkezőket. A szarvas korokon, századokon átívelő szeretete képes összekovácsolni a társaságokat és látható, hogy együtt mozdul meg mind, nemcsak itt a Rotwildringen, a szarvaskörön belül, hanem szomszédban és környékben is. Mindenki jól tudja, hogy milyen távolságokat képes a szarvas egy-egy éjjel megtenni, különösen, ha egy-egy különleges agancsút pillantanak meg. Ez az év is megmutatta azt, hogy szükség van a vérebesekre és a nyugodt, higgadt döntésekre. Sokszor nehéz, mi magunk is tudjuk, hogy ott van, ott feküdt el, de le kell magunkat is és a vendéget is beszélni arról, hogy utána menjünk
Ha vadászruházat, akkor -> EWIDENT
– Majd reggel. Ne aggódj! Meglesz a bikád! – mondtuk idén is egy-egy alkalommal – foglalta össze Hohmann Endre vadászmester. Ez adja azt, hogy nemcsak a vadászat, hanem a vadgazdálkodás egy külön szakma, ami lépcsőzetesen épül fel, szintről szintre és az ágazati szereplőknek is fontos feladata van. A kommunikáció felgyorsult, most az a kérdés, hogy ezt hogyan tudjuk a szarvas javára hajtani. A következő évtizedek sikerei determináltak s a munkát nem elég folytatni, fejlődni kell.
Jobbról, Nagy Árpád, az Árpád Pálinkaház tulajdonosa kínálja legújabb pálinka különlegességét Mészáros Kálmán elnöknek (képen bal oldalt) és Agyaki Gábornak, az OMVK országos alenökének.
A vendégek, a vadászbarátok, az ismeretlen ismerősök találkozása és a valóban egyedülálló trófeabemutató, szemle és egyben átadó ünnepség, kiváló alkalom volt arra, hogy közelebbről is megismerjék egymást a vadászok. Arra is jó lehetőség nyílt, hogy a gyerekeket is magukkal hozzák és sokan családostul érkeztek. Hohmann Endre kiemelte, hogy ez nagyon fontos, mert minden vadásznak a hátországát az otthon melege adja. Onnan indul el és odaérkezik meg, ott várják s ez éppen olyan ősi, mint maga a vadászat: összetartozik. Össze – karolt bele a párja, Anna és már ültette is le, mert nem vettük észre, de a két üstben megfőtt az ebéd. Előbb dámszarvas gulyást tálaltak, majd borókabogyós vaddisznópörköltet szervíroztak, friss puha kenyérrel és ecetes uborkával. Aki úgy intézte, hogy pilótája is volt, az megkóstolhatta az Árpád Pálinka remekeit, többek között a legújabb gyömbéres pálinkát, amit Nagy Árpád tulajdonos személyesen kínált.
Balról, a Rotwildring vadászmestere, Hohmann Endre, Mészáros Kálmán, a Rotwildring elnökének társaságában.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Lapigazgató
Vadászat
Valóra vált álom
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!Eljött az idő, két év halasztgatás után, hogy klasszikus módon, barátok és édesapám társaságában, egy hegyi vadászházból, a duruzsoló kályha mellől indulva, billenőcsövű fegyveremmel elejtsem életem első (és lehet, egyetlen) zergebakját!
Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News
A helyszín Szlovénia, a Raduha-hegy. Az éjszakai eső, amely a vadászkaliba tetejét verte 1200 méteres magasságban, 1500 métertől hó formájában hullott, külön varázst adva a tájnak. Reggel szikrázó napsütésben indultunk, ki-ki a kísérőjével, a felsőbb régiókba. Délig terveztük az első kört, aztán kis pihenővel délután folytattuk a vadászatot.
A táj lélegzetelállító, a szél orkánerejű, de így is belefutottunk egy kis csapatba, amely jó negyven méterre sorjázott mellettünk a fenyők között. Fényképezni is próbáltam, de nem egyszerű feladat. Jó másfél órás cserkelés után, visszafelé a kocsi felé jöttek a hírek: a többiek sikerrel jártak, így az első nap délutánjára már csak én maradtam vadászni. Ez ám a szerencsés nap.
A délutáni körre 1500 méteres magasságból indulva 1700–1750 méterig cserkeltünk, igazi téli, havas világban. A 70 év körüli kísérőmmel alig bírtam tartani a lépést — hihetetlen, ahogy bírta. 🙂
A nap már lebukott, amikor egy meredek nyiladékon zergét vettünk észre. 140 méterre feküdt. Vártunk, hogy felálljon, amikor furcsa hangokat hallatva egy bak kevesebb mint tíz méterre bejött mögénk — gyanúsnak vélt valamit. Persze elugrott, ilyen távról mozdulni sem lehetett… De hopp, a fenti bak felállt, ugyanis jobbról egy vetélytársa érkezett. Pár fotó, majd jött is az ukász: jó öreg bak… lődd meg!
Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News
A fényképezőt a vegyes hetesre cserélem, és amikor a bak kihúzza magát a szikla tetején, hangosan süvít végig a lövedék, amit a hegyoldalak sokáig dobálnak. A bakom eltűnik — igen, már az enyém. Egy jó blattlövéssel 20 méterre találjuk, beesve egy fenyő alá.
Leírhatatlan érzés… Ilyen helyen, ilyen körülmények között, klasszikus módon sikerült elejtenem az áhított bakot! Mire leérünk az autóhoz, besötétedik. A kalibában sokáig mennek az élménybeszámolók a pattogó kályha fényénél.
Első vadásznapunkon mindannyian eredményesek voltunk!
Tisztelet a vadnak! Üdv a vadásznak!
A képek magukért beszélnek!
Írta és fényképezte: Leskó Gábor
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌
Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.
Fotó: Pinti Attila – Székelyhon
„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.
Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.
Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.
„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.
Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.
Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Valóra vált álom
Magyarország barátja és stratégiai partnere Izraelnek az agrárium területén is
PILISI PARKERDŐ: Az UNESCO kihirdette a Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítését
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
TERMÉSZETFOTÓSOK: Polgár Tibor túzokra cserkelt Apaj-pusztán
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
Csongrád-Csanád vármegyében is igazolódott a madárinfluenza jelenléte
Veszélyben a mezei nyulak- egyedülálló kutatás a Soproni Egyetemen!
Negyedmázsás nyurgaponty a kézben
A vadászat veszélyes üzem!
Engedély nélkül vadászott
A sakál, mint bioindikátor szervezet – veszélyes penészgombamérgek nyomában
Baranya vármegyei vaddisznóban állapította meg az ASP jelenlétét a Nébih
Kapitális gímbika a Kelet-Mecsekben
Pusztítják a mindent felzabáló toportyánt Somogyban, de nincs még fény az erdő végénél
KITEKINTŐ: Öt vadászkutya esett farkastámadás áldozatául a Hegyi Nafpaktia térségében
Farkast gázoltak el Aachen közelében, a „Himmelsleiter” útszakaszon
A három napos bika
