Keressen minket

Mezőgazdaság

Kutatás egy elfeledett brand után – a MIKÉFE

Az 1842-ben alapított és 1949-ben megszűntetett Magyar Izraelita Kézmű- és Földműves Egylet (MIKÉFE) működését modern gazdálkodás, magas szintű oktatás és mély szociális érzék jellemezte. Az 1840-es években Kossuth Lajos és Batthyány Lajos által is támogatott zsidó egylet egykori kertésztelepének Budapest X. kerületében még állnak a maradványai, az egylet történetetét kutató Törőcsik Éva pedig mindent megtesz azért, hogy a magyar agrártörténet szempontjából egyedülálló jelentőségű területen emlékhely létesüljön.

Közzétéve:

Az 1842-ben alapított és 1949-ben megszűntetett Magyar Izraelita Kézmű- és Földműves Egylet (MIKÉFE) működését modern gazdálkodás, magas szintű oktatás és mély szociális érzék jellemezte. Az 1840-es években Kossuth Lajos és Batthyány Lajos által is támogatott zsidó egylet egykori kertésztelepének Budapest X. kerületében még állnak a maradványai, az egylet történetetét kutató Törőcsik Éva pedig mindent megtesz azért, hogy a magyar agrártörténet szempontjából egyedülálló jelentőségű területen emlékhely létesüljön.

A kertészképzés épülete egy régi fotón (Forrás: MIKEFE)

Hogyan került a szinte mindenki által elfeledett MIKÉFE a látókörébe?

– Harminckét évet töltöttem a FŐKERT-nél, ahol végigjártam a ranglétrát: először a parkfenntartási területen dolgoztam a XIII. és az V. kerületben, majd bekerültem a Dob utcai székhelyre, végül vezérigazgató-helyettesként mentem nyugdíjba. A cégnél hozzám tartozott a Keresztúri úti termesztő telep, ahol a régi üvegházakat a nyolcvanas években mindenki úgy hívta, hogy izraelita házak, ami felkeltette a figyelmemet. Nagyon érdekesnek találtam, hogy itt ilyen régi épületek vannak, s szinte semmit sem lehet róluk tudni.

A nyolcvanas években a MIKÉFE egykori létesítményeit még használták?

– Hogyne! Sőt, még húsz éve is be voltak vonva a termesztésbe. Faiskolai dugványokat neveltek a régi épületekben.

A FŐKERT által is használt öreg épületek az 1930-as években már álltak (Kép: MIKÉFE)

Mikor épültek ezek az üvegházak?

Törőcsik Éva (Kép: Facebook)

A pontos korukat nem sikerült kiderítenem, pedig eléggé sokat kutakodtam és kutakodom a témában, de sajnos semmilyen építészeti dokumentációt nem találtam. Az viszont bizonyos, hogy a FŐKERT által is használt öreg épületek az 1930-as években már álltak, ezt egy újságcikk bizonyítja, amelyben a telep utolsó főkertészéről, az 1945-ben meghalt Izsák Károlyról is szó esik. A Centropa készített interjút Izsák Erikával, Izsák Károly lányával, aki a telepen lakott a főkertész lányaként. Az ő életrajzát mutatja be a cikk, természetesen édesapjáról is emlékezik benne. Egy 1930-as években készült fotót mellékeltek hozzá, és azon a képen a szóban forgó üvegházak már láthatók. A MIKÉFE történetében egyébként nyomon követhető, hogy az egylet folyamatosan bővített, fejlesztett és építkezett.

Mikor fogott hozzá a telep történetének megírásához?

– Nagyon régóta érdekelt a téma, de igazából a tavalyi pandémia kellett hozzá, hogy a módszeres kutatásnak és az írásnak nekiüljek. Egyre érdekesebbnek találtam a témát, és az Arcanum adatbázisában megdöbbentően sok anyagot találtam a MIKÉFE tevékenységéről, és kiderült számomra, hogy a rákoskeresztúri telep a második világháború előtt az ország vezető kertészete volt. Felvettem a kapcsolatot több zsidó szervezettel, így tudtam meg, hogy a Mazsihisz és a FŐKERT között 2019-ben már formálódott egy kezdeményezés egy emlékhely kialakítására a rákoskeresztúri telepen. Ez tavaly megakadt, de idén újra elindult. Itt tartunk most, azzal az adalékkal, hogy időközben összeállítottam egy átfogó anyagot az egylet történetéről, amit nagyon szívesen a rendelkezésére bocsátok azoknak, akik tenni akarnak azért, hogy a még álló épületek megmaradjanak. A munkához felhasználtam Kertész Ödön 2000-ben megjelent könyvét, amely a MIKÉFE 100 éves történetét dolgozza fel (1842-1942).

Ha most kimennék a Keresztúri úti telepre, milyen látvány fogadna?

– Bánatos látvány fogadná, az üvegházak közül már csak egy van használatban, de a fűtés már abban sem működik. Az összes többi nagyon leromlott. Ez nagyon szomorú, ha belegondolunk abba, hogy itt milyen virágzó szakmai- és iskolai élet folyt bentlakásos internátussal és gazdasági melléképületekkel. Igaz, áll még az egykori főkertészi ház is, ami ma is irodaként funkcionál, de az eredeti állapotára már nem emlékeztet az átépítések, átalakítások miatt.

Milyen elképzelése van egy leendő emlékhelyről a területen?

– Az üvegházakat, ha meg is maradnak, már nem lehet visszaállítani a gazdálkodásba, hiszen mára már elavultak. Én az eszmeiség megőrzését tartanám fontosnak, azt, hogy nyoma maradjon annak az agrárkultúrának, amit a zsidóság itt folytatott.

Egy Zsidó Kertészeti Emlékhelyre gondol? 

– Ez jól hangzik, igen, valami ilyesmire. Feltétlenül meg kellene örökíteni ott az egylet és a kertészeti telep történetét, mert ez egy igazi brand volt a maga idejében. De tágítani is lehetne a profilt, én egy nagy budapesti kertészeti múzeumot is el tudnék képzelni, hiszen a MIKÉFE évtizedeken át integráns része volt a főváros agrárkultúrájának.

Nem beszélve arról, hogy a zsidó kertészet megjelenítése oldaná a zsidósággal kapcsolatos sztereotípiákat is, nem?

– Így van, ez maximálisan benne van ebben a történetben.

Forrás: mazsihisz.hu

Mezőgazdaság

Bizonyítványosztás a földmérőknél

Published

on

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

2026. június 19-én ünnepélyes keretek között vehették át technikusi bizonyítványaikat az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum földmérő, földügyi és térinformatikai technikusi képzésének diákjai, az erdész technikusokkal közösen, az iskola könyvtárában – tájékoztatta az Agrojager News-t Máhig József, az iskola igazgatója.

Fotó: Agro Jager News

Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum Magyarország egyik legjelentősebb agrárszakképző iskolája, amelyet 1955-ben alapítottak Szegeden. Az erdészképzésben főként középvezetőket neveltek ki, akik közül sokan számos állami szervezetben felső vezetőként is segítették az erdész szakma fejlődését.

2023-ban egy teljesen új szakot indított az intézmény. A földmérőkre az erdészet mellett számos más ágazatban is szükség van: ilyen lehet az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a bányászat vagy az energetikai szektor. Abban az esetben, ha valaki szakmai egyetemen szeretne továbbtanulni, az iskola olyan szakmai alapot biztosít a technikusi képzés során, amely ehhez megfelelő hátteret ad.

Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!

Az elmúlt évtizedek legendás tanárai, Szente László és Deák György kihelyezett oktatást szerveztek Békésben, a Hajdúságban, valamint a Nyírségben is. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy minden hónapban egy hétre elutaztak a diákokhoz, és ott, helyben, terepen mutatták be a gyakorlati oktatás alapjait. Ezzel nagymértékben segítették az ott élő diákok tanulását.

Azóta nagyot változtak a körülmények, sokat változott az oktatás, a feltételek és az igények is. Az alkalmazkodás lett a kulcs az oktatásban is. Az iskola tanári gárdája rendkívül felkészült, több diplomás oktatókból áll, akik számos eltérő tudományterületen szereztek gyakorlatot, és ezt a tudást a nappali tagozatos középiskolásoknak, valamint a felnőttképzésben részt vevő hallgatóknak is átadják.

A szakmai oktatók többsége erdőmérnök, vadgazdamérnök, de vannak Debrecenben és Gödöllőn végzett agrármérnökök is. A földmérő, földügyi és térinformatikai technikusi képzés gerincét a Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudományi Tanszékének oktatói, többek között Dr. Mucsi László, Dr. Szatmári József és Dr. Tobak Zalán adják.

A képzésben részt vesz továbbá id. Milos István is, aki évtizedeken át a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalának osztályvezetőjeként dolgozott. A földmérő szakma gyakorlati, naprakész ismereteit ifj. Milos Istvánnal, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 5. osztályvezető-helyettesével közösen adják át a hallgatóknak.

Fotó: Agro Jager News

Emellett a képzést segíti Hajma Katalin erdésztechnikus, földmérő és földrendező mérnök, valamint Kovács Előd vidékfejlesztési agrármérnök is, aki a drónok használatát oktatja az iskolában.

Máhig József igazgató szerint a felnőttképzés szerepe felértékelődik az elkövetkező években. A középfokú végzettségű hallgatók mellett számos magasan képzett, diplomás szakember is megjelent a földmérő képzésen. Az okok eltérőek, de minden hallgatóban közös a cél: felnőtt fejjel sokkal élesebben látják a maguk körüli lehetőségeket a munka világában.

“Örülnek, hogy tanulhatnak, és mindent meg is tesznek azért, hogy a képzést a lehető legjobb eredménnyel zárják. Amit valljunk be, nem egyszerű teljesíteni, hiszen az elvárások magasak. Számos oktató az elméleti órák mellett kőkemény gyakorlatokat tart a terepen és a különböző számítógépes programok használata során.

A térinformatika mellett a gyakorlatban is használt DATR és TAKAROS ingatlan-nyilvántartási rendszerek oktatási célra készült verzióiban is önállóan végig kell vinni a feladatokat a technikusi vizsgán.

Az új képzésben idén kezdtük meg a harmadik évet. Nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttünk a diákoktól, a felnőttképzésben részt vevő hallgatóktól pedig nagyon sokat tudtunk tanulni. Közülük minden évben megjelennek régészek, valamint közlekedéstudományban jártas mérnökök is, akik például a MÁV szakmai stábját erősítik.

Munkánkat nagyban segítette a 2025 szeptemberében elnyert, 72 millió forintos eszközbeszerzési támogatás, amelynek köszönhetően ma a magyarországi szakiskolák közül az egyik legmodernebb földmérő felszereléssel rendelkezünk itt Szegeden.

Kapacitásaink még bőven lehetővé teszik, hogy jóval több diákot képezzünk a földmérő és az erdészeti ágazat számára az elkövetkező években, évtizedekben – zárta beszámolóját Máhig József, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát

500 élő és 80 fagyasztott házi macskát találtak meg és foglaltak le vietnámi nyomozók egy összehangolt akcióban.

Published

on

Vietnám legnagyobb városában 500 élő és 80 fagyasztott házi macskát találtak meg és foglaltak le nyomozók egy összehangolt akcióban, amelyet három napon át tartó, hajnali megfigyelések után rendeltek el. A bűnbanda vendéglátóhelyek számára fogott be cicusokat.

Fotó: Rendőrség

A 102 millió lelkes délkelet-ázsiai országban a hiedelem szerint a macska, illetve ahogy előszeretettel nevezik, a kis tigris húsának fogyasztása szerencsét hoz, és erősíti az immunrendszert. Ez a fő ok arra, hogy jelenleg is sok vendéglő étlapján szerepel, de arra is, hogy a Vietnámi Szocialista Köztársaság törvényhozói figyelmen kívül hagyják az állatvédő szervezetek tiltakozását. A szabályozás alapján a vendéglátóhelyek csak olyan vágóhídról vehetnek feldolgozásra előkészített cicát, amelyek számlákkal igazolják, az állatokat engedéllyel rendelkező tenyészetektől vásárolták. Mivel azonban a babonás emberek többsége az olyan kifőzdéket keresi, ahol a kis tigrises pholeves olcsó, a feketepiac virágzik.

Az élelmiszer-biztonsági ellenőrök hiába záratnak be olyan kifőzdéket, amelyek nem tudják igazolni a mélyhűtőjükben lévő macskahús eredetét, a helyükön újak nyílnak. A közelmúltban azonban olyan sok bejelentés érkezett a rendőrségre eltűnt, illetve feltételezhetően ellopott macskákról, hogy Ho Si Minh-város kapitányságán külön nyomozócsoport alakult, és három hajnalon át tartó megfigyeléseket követően egy parkolóban lecsaptak egy bűnbandára. Kilenc személyt vettek őrizetbe, a lefoglalt furgonokban pedig 400 élő és 80 fagyasztott cirmost találtak. Előbbiek ketrecekben, utóbbiak hűtőládákban voltak. Más helyszíneken további száz élő macskára leltek, melyek mind ehhez a bűnözői körhöz köthetők.

A rendőrség közleményéből kiderült, a banda három évvel ezelőtt specializálódott házi macskákra. Ho Si Minh-város területén és annak vonzáskörzetében járták a lakónegyedeket, ahol hajnalban csalis csapdákkal fogták be a vadászórára induló cicusokat. Az ügy további érintettjeiről és a hálózat teljes tevékenységéről még nem tájékoztatták a közvéleményt; elsődleges céljuk a lakosság megnyugtatása volt. A Humane World for Animals állatvédő szervezet arról számolt be, hogy az 500, rendőrség által lefoglalt és gondjaikra bízott macskából 40 már visszakerült a gazdájához. A többit menhelyeken helyezték el, és keresik tulajdonosaikat.

Fotó: Rendőrség

Ez a számunkra rendhagyó hír a vietnámi rendőrség javaslata miatt is emlékezetesnek mondható. A hatóság ugyanis azt kéri a macskatulajdonosoktól, hogy éjjelre vagy zárják el házi kedvenceiket, vagy gondoskodjanak róla, hogy ne tudjanak kiosonni az utcára, és szereljenek fel biztonsági kamerákat!

Forrás: SZ. Z. J. – Rendőrség

FOTÓ: HO SI MINH-VÁROS RENDŐRSÉGE

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe

A fokozott tűzkockázatot mérlegelve új tilalmat rendelt el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével.

Published

on

A tartós csapadékhiány és az országot sújtó kánikulai időjárás okozta fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2026. június 25-től az ország egész területén tűzgyújtási tilalmat rendel el.

A kánikula és az elhúzódó csapadékhiány következtében mostanra az ország egész területén kiszáradt a biomassza az erdőkben és az azokkal szomszédos területeken. Az extrém száraz biomassza miatt gyors tűzterjedés alakul ki, már kisebb szél esetén is, ezért megnő a keletkező tüzek intenzitása, amik akár 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé is fejlődhetnek.

Az elkövetkező időszakban sem várható elegendő mennyiségű csapadék. A helyenként esetlegesen előforduló kis mértékű esőzés nem jelent változást a fokozott tűzkockázatban. A kis mennyiségű eső ugyanis az erdőkben le sem ér a felszínre, nyílt területen pedig a szél és napsütés néhány óra alatt felszárítja. A helyenként erősödő szél ráadásul tovább növeli a biomassza kiszáradását és a keletkező tüzek terjedési sebességét.

Mindezek figyelembevételével a hatóság június 25-től tűzgyújtási tilalmat rendel el Magyarország teljes területén.

A tűzgyújtási tilalom ideje alatt tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani!

Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni. Kifejezetten javasolt azonban a gáz égőfej vagy az elektromos grill használata. A fa- vagy faszén tüzeléskor ugyanis az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom