További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.
Forrás: AKI
Az 1842-ben alapított és 1949-ben megszűntetett Magyar Izraelita Kézmű- és Földműves Egylet (MIKÉFE) működését modern gazdálkodás, magas szintű oktatás és mély szociális érzék jellemezte. Az 1840-es években Kossuth Lajos és Batthyány Lajos által is támogatott zsidó egylet egykori kertésztelepének Budapest X. kerületében még állnak a maradványai, az egylet történetetét kutató Törőcsik Éva pedig mindent megtesz azért, hogy a magyar agrártörténet szempontjából egyedülálló jelentőségű területen emlékhely létesüljön.
Az 1842-ben alapított és 1949-ben megszűntetett Magyar Izraelita Kézmű- és Földműves Egylet (MIKÉFE) működését modern gazdálkodás, magas szintű oktatás és mély szociális érzék jellemezte. Az 1840-es években Kossuth Lajos és Batthyány Lajos által is támogatott zsidó egylet egykori kertésztelepének Budapest X. kerületében még állnak a maradványai, az egylet történetetét kutató Törőcsik Éva pedig mindent megtesz azért, hogy a magyar agrártörténet szempontjából egyedülálló jelentőségű területen emlékhely létesüljön.
Hogyan került a szinte mindenki által elfeledett MIKÉFE a látókörébe?
– Harminckét évet töltöttem a FŐKERT-nél, ahol végigjártam a ranglétrát: először a parkfenntartási területen dolgoztam a XIII. és az V. kerületben, majd bekerültem a Dob utcai székhelyre, végül vezérigazgató-helyettesként mentem nyugdíjba. A cégnél hozzám tartozott a Keresztúri úti termesztő telep, ahol a régi üvegházakat a nyolcvanas években mindenki úgy hívta, hogy izraelita házak, ami felkeltette a figyelmemet. Nagyon érdekesnek találtam, hogy itt ilyen régi épületek vannak, s szinte semmit sem lehet róluk tudni.
A nyolcvanas években a MIKÉFE egykori létesítményeit még használták?
– Hogyne! Sőt, még húsz éve is be voltak vonva a termesztésbe. Faiskolai dugványokat neveltek a régi épületekben.
Mikor épültek ezek az üvegházak?
A pontos korukat nem sikerült kiderítenem, pedig eléggé sokat kutakodtam és kutakodom a témában, de sajnos semmilyen építészeti dokumentációt nem találtam. Az viszont bizonyos, hogy a FŐKERT által is használt öreg épületek az 1930-as években már álltak, ezt egy újságcikk bizonyítja, amelyben a telep utolsó főkertészéről, az 1945-ben meghalt Izsák Károlyról is szó esik. A Centropa készített interjút Izsák Erikával, Izsák Károly lányával, aki a telepen lakott a főkertész lányaként. Az ő életrajzát mutatja be a cikk, természetesen édesapjáról is emlékezik benne. Egy 1930-as években készült fotót mellékeltek hozzá, és azon a képen a szóban forgó üvegházak már láthatók. A MIKÉFE történetében egyébként nyomon követhető, hogy az egylet folyamatosan bővített, fejlesztett és építkezett.
Mikor fogott hozzá a telep történetének megírásához?
– Nagyon régóta érdekelt a téma, de igazából a tavalyi pandémia kellett hozzá, hogy a módszeres kutatásnak és az írásnak nekiüljek. Egyre érdekesebbnek találtam a témát, és az Arcanum adatbázisában megdöbbentően sok anyagot találtam a MIKÉFE tevékenységéről, és kiderült számomra, hogy a rákoskeresztúri telep a második világháború előtt az ország vezető kertészete volt. Felvettem a kapcsolatot több zsidó szervezettel, így tudtam meg, hogy a Mazsihisz és a FŐKERT között 2019-ben már formálódott egy kezdeményezés egy emlékhely kialakítására a rákoskeresztúri telepen. Ez tavaly megakadt, de idén újra elindult. Itt tartunk most, azzal az adalékkal, hogy időközben összeállítottam egy átfogó anyagot az egylet történetéről, amit nagyon szívesen a rendelkezésére bocsátok azoknak, akik tenni akarnak azért, hogy a még álló épületek megmaradjanak. A munkához felhasználtam Kertész Ödön 2000-ben megjelent könyvét, amely a MIKÉFE 100 éves történetét dolgozza fel (1842-1942).
Ha most kimennék a Keresztúri úti telepre, milyen látvány fogadna?
– Bánatos látvány fogadná, az üvegházak közül már csak egy van használatban, de a fűtés már abban sem működik. Az összes többi nagyon leromlott. Ez nagyon szomorú, ha belegondolunk abba, hogy itt milyen virágzó szakmai- és iskolai élet folyt bentlakásos internátussal és gazdasági melléképületekkel. Igaz, áll még az egykori főkertészi ház is, ami ma is irodaként funkcionál, de az eredeti állapotára már nem emlékeztet az átépítések, átalakítások miatt.
Milyen elképzelése van egy leendő emlékhelyről a területen?
– Az üvegházakat, ha meg is maradnak, már nem lehet visszaállítani a gazdálkodásba, hiszen mára már elavultak. Én az eszmeiség megőrzését tartanám fontosnak, azt, hogy nyoma maradjon annak az agrárkultúrának, amit a zsidóság itt folytatott.
Egy Zsidó Kertészeti Emlékhelyre gondol?
– Ez jól hangzik, igen, valami ilyesmire. Feltétlenül meg kellene örökíteni ott az egylet és a kertészeti telep történetét, mert ez egy igazi brand volt a maga idejében. De tágítani is lehetne a profilt, én egy nagy budapesti kertészeti múzeumot is el tudnék képzelni, hiszen a MIKÉFE évtizedeken át integráns része volt a főváros agrárkultúrájának.
Nem beszélve arról, hogy a zsidó kertészet megjelenítése oldaná a zsidósággal kapcsolatos sztereotípiákat is, nem?
– Így van, ez maximálisan benne van ebben a történetben.
Forrás: mazsihisz.hu
Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:
A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.
A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.
A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.
A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.
Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Forrás: Rendőrség