További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Közleményt adott ki a Magyar Államkincstár
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén a gazdálkodók 2023. november 30. napjáig nyújthatnak be, kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
A 2023. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2024 → MKR2320 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2023. A kérelem benyújtásáról, amelyben egyébként a falugazdászok is segítséget nyújtanak, ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2018-2023. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2018-2022. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2018-2022. évi átlaghozam-adatok mellett a 2023. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző, aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást, és a biztosítás nem díjrendezett. Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a piaci biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti.
Ha a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél a mezőgazdasági termelő (azaz nem integrátori szerződésről van szó) és a szerződést díjtámogatott konstrukcióban kötötték meg, a termelőnek csak a biztosítási szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt kell csatolnia a kérelemhez.
Minden esetben, ha a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, vagyis integrátori szerződésről van szó, a termelőnek egyrészt a biztosítási dokumentumot, azaz a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által a biztosítási szerződés adatairól kiállított igazolást, továbbá a szerződő fél (integrátor) által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot kell csatolnia a kérelméhez. A szerződéskötés dátumát a csatolt díjrendezettség dokumentumban szereplő szerződéskötés dátummal megegyezően kell feltüntetni a kérelembenyújtó felületen.
Azon hagyományos (nem díjtámogatott) biztosításoknál, amelyek nem integrátori szerződésen keresztül jöttek létre, a mezőgazdasági termelőnek a biztosítási dokumentumot (kötvényt és ajánlatot), továbbá a biztosító által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot kell csatolnia a kérelméhez.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2023. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak az elektronikus kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható.
Ha a kárbejelentésre még nem hozott döntést az agrárkár-megállapító szerv, akkor a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása előtt javasolt megvárni azt – figyelemmel természetesen a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtási határidejére!
Legkésőbb 2023. november 30. napján mindenképpen be kell nyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet, mert ez a benyújtási határidő jogvesztő. Ebből kifolyólag kérjük, akkor is nyújtsák be a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket november 30. napjáig, ha az agrárkár-megállapító szerv által elutasított kárbejelentésre vonatkozó jogorvoslati eljárás esetleg még folyamatban van.
A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Fontos megjegyezni, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2024. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: MVH
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.