További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
A termőföldek fokozott védelemét, az öntözéses gazdálkodás támogatását és az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja az agrártárgyú törvények módosítása – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlésnek benyújtott agrár salátatörvény 24 törvény módosítását foglalja magában. A szakmai módosítások elvégzése, a más törvényekkel történő szabályozás összehangolása, valamint a technikai jellegű pontosítások végrehajtása az elmúlt időszak tapasztalatai alapján vált szükségessé. Emellett további cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében – tette hozzá.
Nagy István a változások közül kiemelte a termőföld fokozott védelmét. A változtatás egyik célja, hogy a beruházókat barnamezős fejlesztések megvalósítására szeretnék ösztönözni. Az új szabályozás a földvédelmi járulékot és a földvédelmi bírság mértékét is megemeli – fűzte hozzá, így az ipari célra kivont termőföldért háromszor többet kell majd fizetni az eddiginél.
Kifejtette, az öntözött területek földvédelmi és vízgazdálkodási szempontból is kiemelt értéket képviselnek. A kormányzati cél az öntözött területek növelése és a már meglévő öntözött termőföldek megtartása. Ezért az öntözési közösség területét képező termőföld más célú hasznosítása tilos lesz. Ez alól kivételt képeznek a mezőgazdasági művelést elősegítő, illetve az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházások.
A miniszter kitért arra is, hogy a jogszabálycsomag a mindennapi gyakorlatra reflektáló változtatásokat és egyszerűsítéseket is tartalmaz. Így például a vetőmag előállítók és a horgászok adminisztrációs terhei is csökkenhetnek. Emellett megerősítik az Agrárkár-enyhítési alapot is. Erre azért van szükség, mert az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a kárenyhítő juttatások iránti igény jelentősen megemelkedett. Ennek értelmében a termelői hozzájárulás és az ezzel egyenértékű nemzeti kiegészítő forrás megemelése mellett a jövőben uniós forrásokat is bevonhatnak az alap feltöltésébe – sorolta a tárcavezető.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.
Közlemény a TMR-rendszerről:
Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.
A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.
Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.
Forrás: AM