Keressen minket

Mezőgazdaság

Befejeződnek az őszi betakarítási munkálatok

Az őszi betakarítási munkák befejeződtek hazánkban

Közzétéve:

Az őszi betakarítási munkák befejeződtek hazánkban. A betakarításra rányomta bélyegét az Ukrajna európai gabonaexportja által okozott nehéz gabonapiaci helyzet, ezért a magyar kormány fenntartja az importkorlátozást és tovább harcol azért, hogy a magyar és a régió gazdálkodói végre érdemi EU-s védelmet nyerjenek – jelentette be Feldman Zsolt.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára jelezte: a munkálatok végét jelentősen megnehezítette az elmúlt hetek csapadékos időjárása. Feldman Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján elmondta, hogy teljesen befejeződött a napraforgó, a szója és a burgonya betakarítása. Napraforgó esetében a termés mennyisége 2 millió tonna, a hektáronkénti hozam országosan 3 tonnás, szemben a tavalyi 1,8 tonnával. A szója betakarítása 58 ezer hektárról 177 ezer tonna mennyiséget eredményezett, azaz a termésátlag kicsivel több, mint 3 tonna hektáronként. A burgonya 27 tonnás hektáronkénti termésátlaggal és 161 ezer tonnás végeredménnyel zárt.

További részletekért kattintson a fényképre!

A cukorrépa betakarítása felénél tart, 58 tonnás hektáronkénti átlaggal, 431 ezer tonna országos eredménnyel. A kukorica országos termésátlaga 8 tonnára emelkedett hektáronként, 89 százalékos betakarási szintnél a már betakarított összmennyiség meghaladja az 5,3 millió tonnát. A napraforgó termésátlagai országosan eléggé kiegyensúlyozottak, a kukorica esetében régiónként jobban eltérnek, míg a Dél-Alföldön a 6,2 tonna/hektárt alig éri el az átlaghozam, addig  Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon 8,9 tonna/hektár körül alakult.

Feldman Zsolt kiemelte, hogy az Agrárminisztérium az összes lehetséges eszközzel segíti a gazdálkodói pénzügyi likviditás fenntartását az államilag támogatott, kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciók biztosításával és az idei évben 270 milliárd forint támogatási előleg- és részfizetés biztosításával. Hangsúlyozta azt is, hogy a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások és támogatási jogcímek, a pályázati menetrend elérhető a minisztérium tematikus weboldalán a https://kap.mnvh.eu/- n.

Az államtitkár felhívta az érintettek figyelmét, hogy kísérjék figyelemmel az Agárminisztérium minden tájékoztatását annak érdekében, hogy minden termelő megtalálja a számára legmegfelelőbb támogatást.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Továbbra is magas a búza ára

Az AKI cikket közölt az étkezési búza árakról:

Published

on

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.

Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.

Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?

Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele

Published

on

A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).

A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK

A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK 

Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.

A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

 

Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei

A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről

Published

on

A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH

Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.

A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.

Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.

A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.

Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.

Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.

A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom