Keressen minket

Mezőgazdaság

Parlament előtt az agrár salátatörvény

Közzétéve:

A termőföldek fokozott védelemét, az öntözéses gazdálkodás támogatását és az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja az agrártárgyú törvények módosítása – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlésnek benyújtott agrár salátatörvény 24 törvény módosítását foglalja magában. A szakmai módosítások elvégzése, a más törvényekkel történő szabályozás összehangolása, valamint a technikai jellegű pontosítások végrehajtása az elmúlt időszak tapasztalatai alapján vált szükségessé. Emellett további cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében – tette hozzá.

További részletekért kattintson a fényképre!

Nagy István a változások közül kiemelte a termőföld fokozott védelmét. A változtatás egyik célja, hogy a beruházókat barnamezős fejlesztések megvalósítására szeretnék ösztönözni. Az új szabályozás a földvédelmi járulékot és a földvédelmi bírság mértékét is megemeli – fűzte hozzá, így az ipari célra kivont termőföldért háromszor többet kell majd fizetni az eddiginél.

Kifejtette, az öntözött területek földvédelmi és vízgazdálkodási szempontból is kiemelt értéket képviselnek. A kormányzati cél az öntözött területek növelése és a már meglévő öntözött termőföldek megtartása. Ezért az öntözési közösség területét képező termőföld más célú hasznosítása tilos lesz. Ez alól kivételt képeznek a mezőgazdasági művelést elősegítő, illetve az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházások.

A miniszter kitért arra is, hogy a jogszabálycsomag a mindennapi gyakorlatra reflektáló változtatásokat és egyszerűsítéseket is tartalmaz. Így például a vetőmag előállítók és a horgászok adminisztrációs terhei is csökkenhetnek. Emellett megerősítik az Agrárkár-enyhítési alapot is. Erre azért van szükség, mert az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a kárenyhítő juttatások iránti igény jelentősen megemelkedett. Ennek értelmében a termelői hozzájárulás és az ezzel egyenértékű nemzeti kiegészítő forrás megemelése mellett a jövőben uniós forrásokat is bevonhatnak az alap feltöltésébe – sorolta a tárcavezető.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Megjelent az egyedi szaktanácsadási szolgáltatásokat támogató kiírás

Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel

Published

on

Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel a gazdálkodóknak nyújtott egyedi szaktanácsadási szolgáltatások támogatására, ezzel segítve az ágazati szereplőket a klimatikus, piaci és technológiai tényezők miatt mind gyorsabban változó körülmények közötti helytállásban – jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Az „Egyedi tudásátadási szolgáltatások támogatása” című felhívás középpontjában azon egyéni szaktanácsadók, szaktanácsadó szervezetek támogatása áll, amelyek a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjei részére egyedi tanácsadás keretében szaktanácsadási szolgáltatást nyújtanak.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint a szaktanácsadás szakmai tudást, kutatási eredményeket, digitális megoldásokat, valamint jó gazdálkodási gyakorlatokat közvetít a gazdák felé. A tudásátadás kulcsszerepe abban rejlik, hogy a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszeripar területén is a szakmai és technológiai ismeretek bővítésére van szükség, elősegítve a gazdaságok fejlődését, termelékenységük optimalizálását.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy legfeljebb 214 millió forint támogatás biztosítható egyéni szaktanácsadók, valamint szaktanácsadó szervezetek részére, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett. A gazdálkodók a támogatott szaktanácsadást térítésmentesen vehetik igénybe különböző tématerületeken, mint például precíziós gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, erdőgazdálkodás.

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. február 5-től lesz lehetőség, de a támogatott tevékenység korábban is megkezdhető, ugyanis a 2024. december 7-től folytatott szaktanácsadás is elszámolható. A kiírás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági gépberuházások 52 százalékát erőgépekre fordították

Az AKI adatokat közölt a mezőgazdasági gépbeszerzésekről:

Published

on

Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 135,2 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2024. január–szeptember időszakban, ez 41 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 70,1 milliárd forintot fordítottak, ami 3 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest.

Fotó: AKI

A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 66 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás fele. A 2024. január–szeptemberi időszakban az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése 8, illetve 9 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A mezőgazdasági termelők a jelentős visszaesés ellenére továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 52 százalékát tette ki. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 30, a gabonakombájnok pedig 10 százalékos részarányt képviseltek.

A mezőgazdasági végfelhasználóknak értékesített erő- és munkagépek megoszlása (értékben) 2024. I–III. negyedévben

További információk e témában a Mezőgazdasági gépek forgalma 2024. I-III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szigorodik a szakmai kontroll az ültetvényekhez kapcsolódó támogatások védelme érdekében

Az Agrárminisztérium szigorítást vezetett be a 2024-ben kiírt ültetvénytelepítési támogatásokra:

Published

on

A FruitVeB üdvözli az Agrárminisztérium szigorítását, amelyek célja a szakmailag és gazdaságilag egyaránt megalapozatlan kérelmek kiszűrése.

Fotó: Fruitveb

Az Agrárminisztérium tapasztalata szerint a 2024-ben kiírt ültetvénytelepítési támogatásra számos szakmailag és gazdaságilag sem megalapozott támogatási kérelem érkezett, – különösen csipkebogyó, málna és mezei cickafark kultúrák esetében – amelyeknek hiányzik a piaci háttere, gyakran klimatikusan alkalmatlan helyen történne a telepítése, vagy éppen a tényleges művelésükhöz szükséges munkaerő sem áll rendelkezésre.

Piaci információk alapján számos gazdálkodó pedig olyan ültetvénykultúrákat kíván az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai támogatásba bevonni 2025-től – különösen a még el nem telepített ültetvények, a magoncról szaporított dió, a csipkebogyó esetében –  amelyek mögül szintén hiányzik a piaci megalapozottság, és ezáltal vélelmezhető, hogy nem a valós termelési tevékenység a célja a telepítésnek, hanem csupán az egységnyi területen, minimális ráfordítás mellett realizálható legnagyobb támogatás igénylése.

Mindkét esetben további támogatási kockázatot jelent, hogy az érintettek különböző vis maior bejelentésekkel kívánják majd az ültetvény hiányát vagy hiányosságait igazolni.

A támogatásokat célszerűen felhasználni kívánó gazdálkodók védelme és a források megfelelő felhasználása érdekében, az Agrárminisztérium célja, hogy ezek a kérelmek egyáltalán ne kerüljenek támogatásra, illetve a lehető legszigorúbb támogatási és hatósági ellenőrzésekben részesüljenek az érintettek. A döntési folyamatban a szakmai megalapozottság figyelembe vétele teremt erre megfelelő keretet. Felhívjuk a figyelmet, hogy az agrártámogatási rendszerben a támogatások megszerzése érdekében teremtett mesterséges körülmények megállapítása esetén a kérelem elutasítása mellett az érintettek egyéb szankciókkal is szembesülhetnek. Fentieken túlmenően a minisztérium felülvizsgálja a gondozatlan ültetvényekre vonatkozó szabályozást is.

Forrás: Fruitveb

Tovább olvasom