Keressen minket

Természetvédelem

AM: Rendkívüli jelentőségű az egyedülálló vizes élőhelyek helyreállítása

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Magyarország teljes területének több mint negyede természetközeli állapotban maradt fenn, amely Európa országaihoz viszonyítva egyedülálló, az ország területének 21%-a Natura 2000 terület, 9%-a pedig védett természeti terület – jelentette ki Rácz András, a „A Fertő-táj természetes élőhelyeinek komplex helyreállítása és fejlesztése” című KEHOP projektzáró rendezvényen, Sarródon, szerdán.

Rácz András államtitkár, Agrárminisztérium. Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Az államtitkár beszédében emlékeztetett, ez a terület nem egybefüggő, hanem feldarabolódott, mozaikos szerkezetben maradt fenn, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a munkát végzi a 10 hazai nemzeti park igazgatóság több mint 1240 munkatárssal.

Vizesélőhely Békés vármegyében Zsadány és a Begécsi-víztározó között. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A természeti állapot javításához szükség van az európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát záró KEHOP – Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Programra. Az elmúlt 8 év során ezen program keretében a hazai nemzeti parkok mintegy 38 milliárd forint nagyságrendű összeget használtak fel, 100 beruházással több mint 100 ezer hektár területen javítva a természeti környezet állapotát – fűzte hozzá Rácz András.

Ha elérhető áron, minőségi outdoor ruházatot keres, akkor EWIDENT! Részletekért kattints a fényképre!

Az államtitkár kijelentette: ezen beruházások kétharmada klasszikus élőhely rekonstrukciót érintett, amelynek kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióra fókuszált, mint a ma záruló projekt is. A második legjelentősebb a természetvédelmi fejlesztés a kezelési infrastruktúra korszerűsítése volt, a védett gyepeket országszerte 14 ezer őshonos magyar haszonállat segítségével tartják karban a nemzeti parkok munkatársai, ezzel génmegőrzési feladatot is végezve. A megváltozott társadalmi igényeknek hála a bemutatási tevékenység is előtérbe került az elmúlt időszakban, egyre többen érdeklődnek az aktív kikapcsolódási lehetőségek iránt, mint a természetjárás, a kerékpározás, valamint a vízi és barlang túrák. A nemzeti parkok a magyar ökoturizmus letéteményeseivé váltak, a hazai több mint 700 ökoturisztikai létesítmény mintegy fele nemzeti park fenntartásban áll – szögezte le Rácz András.

Rácz András államtitkár, Agrárminisztérium. Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Az államtitkár arról beszélt, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt KEHOP ciklus keretében 5 projektet 3 milliárd forint nagyságrendben valósított meg 20 ezer hektár hatásterületen. Ezen felül határon átnyúló projektek segítségével több mint 2 milliárd forintot használt fel természetvédelmi munkákra – méltatta a nemzeti park munkatársait az államtitkár, majd hozzátette: a ma záruló projekt több mint 875 millió forinttal 11 ezer hektár területen fejlesztette a vizes élőhelyeket és a Fertő környéki gyepeket.

Jogosítványra van szüksége? Keresse munkatársainkat vagy további részletekért kattintson a fényképre!

2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP+ programot, amely 42 milliárd forint összeggel lehetőség nyújt majd hazánkban több mint 100 ezer hektár területen javítani a természeti környezet állapotát – emelte ki Rácz András.

Forrás: Agrárminisztérium
Fotó: Pelsőczy Csaba Agrárminisztérium
Borítókép: Vizesélőhely Békés vármegyében, Zsadány és a Begécsi-víztározó között. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Természetvédelem

Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.

Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.

Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.

Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!

A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs

Tovább olvasom

Természetvédelem

A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.

Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.

A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.

Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.

Forrás: Dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom