További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Zajlik a terület- és állatalapú közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó előlegfizetés, eddig 125 ezer gazdálkodó kapott már utalást, a kifizetések ütemesen folytatódnak – mondta el kedden a sárospataki gazdafórumon Feldman Zsolt, aki emellett a jövőre induló új vidékfejlesztési pályázatok legfontosabb tudnivalóiról és a megváltozott agrárpiaci helyzethez való szükségszerű alkalmazkodásról is beszélt.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett fórumon a mezőgazdasági termelés idei és jövő évi finanszírozási igényei miatt kiemelten fontosnak tartotta az október közepén megindult előlegfizetést. Mint fogalmazott, az elmúlt két év – előbb az aszály, majd az orosz-ukrán háború – gazdasági és piaci következményei, az emelkedő energiaárak és inputköltségek rendkívül nehézzé teszik a mezőgazdasági termelők többségének helyzetét. A fórumon ezért adott részletes tájékoztatást a gazdák számára az elérhető és várható támogatási lehetőségekről, valamint a megváltozott piaci környezethez történő alkalmazkodás lehetséges stratégiáiról. Mint például a termelési szerkezet több lábra állításának lehetőségeiről, többek között a szója, a cirok, a köles vagy éppen a lucerna vetésszerkezetbe illesztésével. De szólt olyan gabonafélékről is, amelyeknek nem kell versenyezniük az európai piacokon az ukrán mezőgazdasági terményekkel. A kedvezőtlenebb adottságú területeken pedig sok gazdálkodónál az alacsonyabb inputfelhasználással járó, kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazásának alternatívái is számításba jöhetnek, érdemes az ezekkel kapcsolatos tudnivalóknak is utánanézni. A fentiek tudatos alkalmazása segíthet a talpon maradásban.
Feldman Zsolt szólt arról, hogy 2027-ig 2900 milliárd forint forrás jut az agráriumba és a magyar vidékre a vidékfejlesztési forrásokon keresztül, melyből beruházási pályázatokra 1500 milliárd fordítható. A pályázatok kiírásával az agrártárca szeretné az alkalmazkodásban segíteni a gazdálkodókat, ehhez több alternatívát is tudnak biztosítani számukra. A pályázatokat a jövő évben folyamatosan írják majd ki, amelyek lehetőséget teremtenek a kis-és közepes, valamint a nagyobb gazdaságok számára is, akár a beruházási, akár a magasabb szintű környezetvédelmi vállalásokat kompenzáló konstrukciók révén, hogy többféle úton menjenek tovább. Az államtitkár szerint minden gazdálkodónak fontos átgondolnia, hogy szeretne-e, tud-e beruházni, akar-e a jövőre újrainduló agrár-környezetgazdálkodási programban részt venni. A pályázatokat azért sem egyszerre írja ki a szaktárca, hogy mindenki megfontolt döntést hozhasson, és senki ne maradjon le a lehetőségekről.
Mivel minden hazánkban működő, uniós forrást is tartalmazó agrártámogatási feltételrendszert a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben rögzítenek, az államtitkár néhány jelentős változásra felhívta a figyelmet. Tájékoztatást adott arról, hogy az Agrár-ökológiai Programmal kapcsolatban sikerült elérni, hogy a vállalását részlegesen teljesítő termelők se essenek el a teljes támogatástól. Erre, a sávos szankciórendszer bevezetésére már az idei, 2023. évi támogatások esetében is lehetőség lesz. Az elmúlt év tanulságaként említette továbbá, hogy ezentúl megszokásból nem lehet megfelelni sem a támogatásoknak, sem a változó természeti és piaci környezetnek.
Feldman Zsolt megosztotta azt a tapasztalatát a fórum résztvevőivel, hogy a különböző területalapú, zöld támogatási programokban való részvétel ezekben a piacilag nehezebb években egy-egy gazdaság talpon maradásában rendkívül sokat segíthet. Az a gazdálkodó, aki az előző években csatlakozott a különböző zöld területalapú támogatási programokhoz és többletvállalásokat tett, ezért cserébe jelentős többlettámogatáshoz jut, ami a finanszírozásban most nagyon fontos lehet. Akik sikeresen pályáztak, fejleszteni tudták gépparkjukat, technológiai hátterüket, hatékonyságukat, az energiamegtakarításukat, így azok jobb esélyekkel néznek a következő időszak elé – fogalmazott az államtitkár.
Agrárminisztérium Sajtóiroda
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.