További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Ahhoz, hogy élhető vidéket teremtsünk és átadhassuk azt a jövő generációinak, együtt kell működnünk. Közös értékrendünk és keresztény hitünk az a kötelék, amely egy közösséggé kovácsol bennünket, amelyre bátran építhetünk – mondta a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma által rendezett Élhető vidék című rendezvényen az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.
Farkas Sándor a Parlament felsőházi termében rendezett eseményen úgy fogalmazott: jól ismerjük a hagyományok őrzésében rejlő erőt. Különösképpen nagy szükségünk van most hagyományos értékeinkre, amikor Európa, de lassan az egész világ identitásválsággal küzd. A tradíciók őrzése és átadása alapvető fontosságú a vidéki életformában és a gazdálkodásban is. A termőföld megművelése nemcsak a testünket táplálja évezredek óta, hanem a lelkünket is gazdagítja: általa közvetlen kapcsolatba kerülünk a teremtett világgal, a természet csodáival, megtanuljuk tisztelni erejét, óvni szépségét és gazdagságát. Ezek a hagyományok nemcsak múltunk részei, de azok a kövek is, amelyekre a jövőnket építhetjük.
Az év vége felé közeledve azért gyűltünk ma össze, hogy a vidéket középpontba állítsuk és beszéljünk a vidéki életformáról, annak értékteremtő továbbadásáról, tradicióink fontosságáról és a mezőgazdaság napjainkban betöltött kulcsszerepéről – mondta a miniszterhelyettes. Megfogalmazása szerint amellett, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztonságos és jó minőségű élelmiszerrel látja el a magyar családokat, a nemzetközi piacokon is eredményesek és versenyképesek ezek az ágazatok. Békeidőben is stratégiai a szerepük, most pedig hatványozott a felelősségük. Ezért is valljuk azt, hogy kötelességünk megbecsülni a magyar gazdákat, az agráriumban dolgozókat, és főleg azokat a fiatalokat, akik vidéken és agrárágazatokban képzelik el a jövőjüket – hangsúlyozta Farkas Sándor. Huszonkét Csongrád-Csanád vármegyei település képviselőjeként fontosnak tartotta megjegyezni: a Magyar Falu Program az elmúlt 100 év legeredményesebb programja, a települések – jó értelemben – kifordultak a sarkukból, nem győzik az óvodákat, bőlcsődéket bővíteni. Vagyis fejlődik, él a vidék – tette hozzá.
Előadásában a miniszterhelyettes felidézte az agrárium elmúlt 12 évét. Mint mondta, az ágazat növekedése annak ellenére töretlen, hogy az elmúlt három évben példa nélküli nehézségek sújtották a mezőgazdaságot. Ezek tükrében kiemelkedő eredmény, hogy a magyar agrárium ezen időszakban is biztosította a lakosság ellátását jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport. Jövőképünk az, hogy a gazdálkodás és az élelmiszeripari termelés legyen hosszú távon is jövedelmező, és társadalmilag elismert foglalkozás. Lehessen vonzó vidéki környezetben, ugyanakkor modern technológiával, minőségi élelmiszerek előállításában tevékenykedni és vidéken is minőségi életet élni.
A hazai agrárium és vidékfejlesztés nem csak a vidéken élők ügye. A kormány agrárpolitikájának hatására történelmi fejlődésen megy keresztül a magyar vidék. A célok elérése érdekében a magyar kormány 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít az uniós fejlesztési források mellé. Ennek köszönhetően a 2027-ig tartó időszakban a KAP II. pillére keretében mintegy 4300 milliárd forintot fordítható a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére.
Farkas Sándor az elmúlt évek legfontosabb szakpolitikai programjának nevezte, hogy 2021-ben, a Vidékfejlesztési Program keretei között elindult hazánk legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programja, amelynek eredményeként csak az idei esztendőben 340 milliárd forintot fordíthattak a gazdálkodók beruházásokra. Megemlítette a 2024-ben induló agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó pályázati menetrendet, amelynek kifejezett célja, hogy elősegítse az optimális tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot.
Befejezésül a miniszterhelyettes arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy ha tehetik, a közeledő ünnep alkalmából is a magyar termelők, magyar kézművesek termékeit vásárolják. Mint fogalmazott, a helyi termékek fogyasztásával a magyar családok, a magyar termelők megélhetését segítjük, és ezzel is a hazai gazdaságot erősítjük.
Agrárminisztérium Sajtóiroda
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.