Vadászat
Brüsszel támogatná, hogy ismét vadászható legyen a szürke farkas
A szürke farkas európai uniós jogszabályi védelmének csökkentésére tettek javaslatot
WWF: Budapest, 2023. december 20. – Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a mai napon javaslatot tett a EU tagállamai felé a szürke farkas európai uniós jogszabályi védelmének csökkentésére. A javaslat szerint a faj lekerülne a Berni Egyezmény fokozottan védett állatfajainak listájáról, és ezentúl a védett, de vadászható fajok listáján szerepelne. Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy hazánkban a farkas vadászható fajjá válna, és a faj magyarországi védettségére sem lenne hatással.
A fénykép illusztráció. A fényképen látható szürke farkast Boris Zivkovic hozta terítékre Szerbiában. (Fotó: Agro Jager News)
A tudomány mást mond, mint a politika
„Bár a javaslat a faj hazai védelmét nem érintené a gyakorlatban, a Bizottság elnökének kezdeményezését a WWF Magyarország határozottan elutasítja, mivel ez hosszú évek nemzetközi természetvédelmi munkáját vetné vissza Európában.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Részben e munkának köszönhető ugyanis, hogy az utóbbi néhány évtizedben az őshonos nagyragadozók állománya növekedésnek indult, és számos korábbi élőhelyükre tértek vissza kontinensszerte, ettől függetlenül az európai farkasok határokon átnyúló kilenc populációjából a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint hat továbbra is sebezhető vagy mérsékelten fenyegetett. Elismerve azt a tényt, hogy a farkasok jelenléte olykor komoly kihívást jelent az állattartók és vadgazdálkodók számára, a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyragadozók állományszabályozása nem hatékony – sőt, akár kontraproduktív – eszköz a károk, így a konfliktusok csökkentésére tett kísérletekben” – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.
Ezt igazolta többek között egy frissen publikált szlovák kutatás is, amely arról számolt be, hogy Szlovákiában – ahol 2014 és 2019 között lehetett farkasokra vadászni – ennek nem volt kimutatható hatása a haszonállatokkal kapcsolatos károkra. Éppen ezért az Európai Bizottság elnökének javaslata inkább tűnik politikai indíttatásúnak, mint tudományosan megalapozott, valódi megoldáskeresésnek a nagyragadozókkal kapcsolatos ember-vadvilág konfliktusok hatékony kezelésére, feloldására.
Nem csak a tudomány, a közvélemény is a farkas mellett áll
A Bizottság elnökének mostani kezdeményezése már csak azért is váratlan fordulat, mert egy éve, 2022 novemberében az Európai Tanács visszautasította Svájc hasonló javaslatát, amelyet a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának ülésén tett, azzal érvelve, hogy a faj a legtöbb EU-tagállamban továbbra sincs kedvező természetvédelmi helyzetben.
A mostani javaslat ráadásul szembemegy a közakarattal is. Egy nemrég megjelent, több európai országra kiterjedő felmérés szerint ugyanis az európai vidéki közösségek 68%-a gondolja úgy, hogy a farkasnak fokozott védelmet kell élveznie. A WWF Magyarország által idén nyáron készített országos, reprezentatív kutatás pedig azt mutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada fontosnak tartja, hogy a farkasok Magyarországon, természetes élőhelyükön éljenek[1]. Ez egyébként a hazai jogszabályok szerint biztosítva is van – azzal együtt persze, hogy a szabályozás hatékony érvényesítésén hazánkban is akad még javítanivaló. Elég csak arra visszaemlékezni, hogy nemzetközi és hazai szinten is mekkora közfelháborodást keltett a Svájcból hazánkba kóborolt, M237 jelű farkas elejtése.
„A hazai állomány a kárpáti populáció része, amely az egyik legkedvezőbb állapotban lévő populáció Európában. Ha meg is változtatnák a Berni Egyezményben a farkas besorolását, ez a faj Magyarországon továbbra is fokozottan védett maradna. De mivel a hazai és a Szlovákiában élő farkasállomány összefüggő populációt alkot, egy ilyen döntés a szomszédunkban nemrég elindult kedvezőtlen változásokkal együtt negatív hatással lehet a hazai farkasállományra is. Az az irány azonban mind a faj, mind az érintettek számára kedvezőtlen, hogy a döntéshozók komplex ökológiai kapcsolatokat érintő kérdéseket és bonyolult problémákat tudományos helyett politikai alapon kívánnak megoldani” – tette hozzá Sütő Dávid.
Farkast kiáltanak megoldáskeresés helyett
A nagyragadozókkal kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Magyarországon az elmúlt 100 évből nincs precedens arra, hogy vadonélő farkas emberre támadt volna, és Európa más országaiban is rendkívül ritka az ilyen eset. Összehasonlításképp a kóbor kutyák nagyságrendekkel több problémát okoznak. Emellett Európa-szerte gyakori az is, hogy a nagyragadozókat a politikai szereplők bűnbakként próbálják beállítani a vidéki közösségeket érintő szociális és gazdasági problémák kapcsán. Éppen ezek miatt lenne fontos, hogy védelmük továbbra is kiemelt legyen, a félelemkeltés helyett pedig inkább a konfliktusok megelőzésére kellene fordítani az energiákat, mivel a farkas által okozott károk legnagyobb részét ki lehetne küszöbölni.
„A politikának a konfliktusok mélyítése helyett inkább az lenne a feladata, hogy a megoldások irányába terelje a társadalmat. Az állattartók számára szükséges lenne támogatásokat biztosítani a farkasokat távol tartó infrastruktúra kiépítésére. Bár a WWF Magyarország számos alkalommal jelezte ennek szükségességét, azonban hazánkban továbbra sem került be a közös agrárpolitika többezer milliárdos támogatási keretébe egy néhány milliós tétel, hogy a hazai gazdák jószágait meg lehessen óvni az esetleges farkastámadásoktól. Hosszú távon a farkas jogszabályi védelmének csökkentése költségesebb megoldás, mint a haszonállatok védelmét szolgáló infrastruktúra kiépítése, mivel egyrészt a csúcsragadozóknál semmi és senki nem képes hatékonyabban csökkenteni az egyre nagyobb létszámú csülkös vadfajok kedvezőtlen hatásait, az általuk okozott károkat, másrészt az ökoszisztéma sínyli meg a farkas hiányát” – tette hozzá Sütő Dávid.
A fentieken túl fontos lenne, hogy a felmerülő konfliktusokat elsősorban lokálisan, párbeszédek útján kezeljük, és minél jobban megismertessük az emberekkel a nagyragadozók biológiáját, viselkedését és nélkülözhetetlen szerepüket az ökoszisztémákban.
A nagyragadozó-ember konfliktusokról itt írtunk részletesebben:
https://wwf.hu/nagyragadozo-ember-konfliktus-van-megoldas-kiloves-nelkul-is/
A nagyragadozók illegális elejtéséről és az amögött álló társadalmi problémákról pedig itt:
https://wwf.hu/farkastorvenyek-es-azok-hianya/
Kiemelt fénykép forrása:
https://agrojager.hu/vadaszat/2022/10/03/szurke-farkast-hoztak-teritekre-kelet-szerbiaban/
Forrás: Kokics Viktória – WWF
Jellemzően a késő őszi és téli időszak a legalkalmasabbak a vadállomány szinten tartására, szabályozására, melynek egyik leghatékonyabb eszköze a társasvadászat. A vadgazdálkodónak ilyenkor van lehetősége a számára előírt vadállomány-szabályozási feladatok elvégzésére.
Fotó: Bakonyerdő Zrt.
A vadászatok szakszerű és eredményes végrehajtása, ezzel együtt a vadlétszám hatékony szabályozása érdekében a Bakonyerdő Zrt., mint vadászatra jogosult és erdőgazdálkodó, a kezelésébe tartozó vadászterületeket érintően a tervezett társas nagyvad vadászatok időpontjában átmenetileg korlátozhatja egyes területrészek látogatását az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. 94. § alapján.
Erdőgazdaságunk vadászterületein előreláthatólag február közepéig rendszeresen zajlanak a vadászatok, melyekre az előkészületeket már korábban megtették kollégáink. Egyes esetekben egy-egy út és terület rövidebb-hosszabb ideig történő lezárása elkerülhetetlen, baleset-megelőzési szándékból. A vadászatok előkészítése és végrehajtása az illetékes hatóságok folyamatos tájékoztatásával és hozzájárulásával, valamint időszakos ellenőrzésével zajlik.
A társas vadászatok helyszíne időjárásfüggő, gyakran csak a vadászat előtti napokon derül ki, hogy a tervezett időpontokban egyáltalán megtartható-e vadászat. Ezért, KÉRJÜK a természetjárókat, a fentiekre tekintettel, hogy kirándulásaikat, túráikat az átmeneti korlátozások figyelembevételével tervezzék.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy a 2024/2025-ös vadászati szezonban mely területeken lehet társas vadászatra számítani. Amennyiben a közöltnél részletesebb információra van szüksége, úgy kérjük keresse az adott erdészet igazgatóját. Elérhetőségek a táblázatban, illetve az erdészet oldalán találhatóak, további segítségként pedig tájékozódhat erdészeti térképeinken is, melyeket az adott erdészetre kattintva érhet el.
Továbbá kérjük a természetjárókat, hogy legyenek arra is figyelemmel, hogy a megadott dátumokon kívül a szezonban egyéni vadászatok is előfordulhatnak, amik a kora reggeli és a sötétedés előtti időszakokat érintik.
Társas vadászatok a 2024/2025-ös vadászati szezonban
| Időpont | Erdészet | Kapcsolat |
| 2024.12.02. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
| 2024.12.02. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
| 2024.12.03. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
| 2024.12.04. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
| 2024.12.12. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
| 2024.12.13. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
| 2024.12.14. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
| 2024.12.18. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
| 2024.12.19. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
| 2024.12.20. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
| 2025.01.05-06. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
| 2025.01.06. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
| 2025.01.07-08. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
| 2025.01.08. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
| 2025.01.09. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
| 2025.01.10. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
| 2025.01.11. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
| 2025.01.13. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
| 2025.01.14. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
| 2025.01.15. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
| 2025.01.16. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
| 2025.01.17. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
| 2025.01.17. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
| 2025.01.20-21. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
| 2025.01.23. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
| 2025.01.24. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
| 2025.01.24. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
| 2025.01.27. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
| 2025.01.28. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
| 2025.01.30. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
| 2025.01.31. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
A balesetek és kellemetlenségek elkerülése végett kérjük a természetjárókat, hogy a megjelölt területeken az adott napokon ne tartózkodjanak.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szervezet budapesti székhelyén november 28-án ültek össze a szakemberek, hogy egyeztessenek a dróntechnológia bevezetésének lehetőségéről a magyar vadgazdálkodásban.
Fotó: Vadászati Védegylet
A szakbizottság tagjait az ötletgazda, Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke kérte fel. A testület megfelelő tapasztalatokkal, illetve háttérismeretekkel rendelkező tagjai:
- Bleier Norbert tájegységi fővadász, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdő- és vadgazdálkodási országos osztály elnöke (az alakulóülésen egyéb feladatai miatt nem tudott részt venni; Tolna vármegye)
- Bögöti Gábor vadászati szakoktató, vadgazdálkodási szakember (az alakulóülésen egyéb feladatai miatt nem tudott részt venni; Vas vármegye)
- Góré Tibor informatikus, vadásztársasági tag (Szabolcs-Szatmár vármegye)
- Pukánszki Zoltán vadgazdálkodási, agrár- és természetvédelmi szakember (Vas vármegye)
- Szilágyi Dávid drónpilóta, agrárgazdálkodó és vadász (Békés vármegye)
- Török Henrik, vadgazdálkodási szakember, a Védegylet nyugalmazott főmunkatársa
Az eseményen megjelenteket Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke köszöntötte. Kiemelte a dróntechnológia fontosságát és perspektíváit, illetve a Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviseletének szerepét az új megoldások propagálásában.
Fotó: Vadászati Védegylet
Szabó László az ülésen hangsúlyozta: a Védegylet és személy szerint dr. Semjén Zsolt elnök támogatása igen fontos a további eredmények szempontjából. A drónok alkalmazási területéről szólva elmondta: az utóbbi években már Magyarországon is megtanulhattuk, hogy remekül használhatók a kaszálások előtti gidamentésben. Azonban fontosak lehetnek ezek az eszközök a vadkárfelmérésnél, használhatók a vadlétszámbecslésben (akár a nagyragadozók esetében is), az elhullott vad keresésénél vagy éppen az illegális agancsozás elleni küzdelemben. További felhasználási területe lehet az eszközöknek például a vad kiterelése a mezőgazdasági táblákból, vagy a sebzett nagyvad utánkeresése is. Mindezen információk minél szélesebb körben való tudatosítása a szakbizottság első komoly feladata.
Szabó László ezért már egyeztetett az Országos Magyar Vadászkamara hivatásos vadász alelnökével, Agyaki Gáborral, és a kamara kötelező vármegyei hivatásos vadász továbbképzéseinek központi témája 2025-ben a drón lesz. (Ez már csak azért is fontos, mert a kamara Országos Vadgazdálkodási Alapjából idén drónra és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra is lehetett pályázni.) A Védegylet szakbizottságának tagjai pedig a továbbképzéseken előadásokban mutathatják majd be a technológia széleskörű felhasználási lehetőségeit a vadgazdálkodásban.
Forrás: Vadászati Védegylet
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Dr. Polgár Kálmán vadászkutyás emlékverseny Siófok-Balatonszabadiban
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész emlékére “Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt szerveztek.
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész (1877 – 1936) nevéhez fűződik a Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesületének 1920-as megalapítása ezt követően 1924-ben megalakult az OVC (Országos Vizsla Club). Emlékére szombaton “Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt szerveztek a Sióvölgye Földtulajdonosi Vadászegyesület apróvadas vadászterületén, a Papp pincészet közreműködésével.
Fotó: OMVK
A bírók a vad kihelyezését követően indították a versenyző párokat., egy – egy futam 20’ –ig tartott, ez alatt kellett a vizslának megtalálni a fácánokat, azokat megfelelően jelezni a vadásznak, aki lőkészsége függvényében igyekezett terítékre hozni a fácánt. A nap folyamán sok látványos munkát láthatott az érdeklődő közönség, köztük a Vadászszövetség tanfolyamos/vadászjelöltjei, akiknek az apróvad gazdálkodás gyakorlati foglalkozásuk is itt történt!
Fotó: Magyarország Ügyészsége
A dobogós versenyzők és a fajtánkénti különdíjasok díszes serlegeket, A KASZÓ Zrt. vezérigazgatója által felajánlott fődíjat Dr. Kemenszky Péter a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza adta át és méltatta az emlékverseny eseményeit. A fődíj egy hétvégi egyéni, vaddisznó és tarvad vadászatra szólt teljes ellátással.
I. helyezett: Barta István és Bereki Ciklon rszmv. kan kutyája
II. helyezett: Sándliné Kiss Erzsébet és Billegi Vadász Jupiter rszmv. szuka kutyája
III. Szabó Sándor és Mezőföldi Kajtató Díva dszmv. Szuka kutyája
Fotó: OMVK
Megköszönve a házigazda Sióvölgye Földtulajdonosi Vadászegyesületnek a versenyhez való hozzáállását, Pomázi Ágoston Árpád az OMVK Svm. Területi Szervezete kynológiai szakbizottságának elnöke, a rendezvény vezetőbírója zárta a rendezvényt.
Forrás: OMVK
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Társas vadászati figyelemfelhívás 2024/2025
Uráli bagoly tűnt fel a Dévaványai-Ecsegi pusztákon
Megalakult a Védegylet drónos szakbizottsága
Segítünk eligazodni az e-GN-re vonatkozó kötelezettségek között
Kiemelt lehetőség a fejlődő országoknak a FAO és az AM ösztöndíjprogramja
Dr. Polgár Kálmán vadászkutyás emlékverseny Siófok-Balatonszabadiban
Egy hihetetlen vadlibavadászat története
Jogsegély-szolgálat a Védegyletnél
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
Fát vágtak, bozótot irtottak Komádi, Zsadány és Körösújfalu között – VIDEÓ
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Farkas Imre a Bakony vadásza
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
A bronzérmes kan
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
