Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálta a Sajóból kifogott halakat. A laboratóriumi eredmények alapján megállapítható, hogy fogyasztásuk biztonságos: akut kockázat nem áll fenn, és a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek szintje is megfelel az előírásoknak.

Fotó: Pixabay

Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület 2024 nyarán hívta fel a Nébih figyelmét azon hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolatot a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal, a szakemberek pedig mintát vettek a Sajó határhoz közeli részéből. A laboratóriumban a növényevő és ragadozó halakból származó toxikus nehézfémek jelenlétét vizsgálták a szakemberek. A rendelkezésre álló információk és laborvizsgálati eredmények alapján 2024-ben a Nébih nem javasolta a Sajóból kifogott halak elfogyasztását.

A bejelentés óta eltelt másfél évben a Nébih szakemberei több ízben vizsgálták a Sajóból kifogott növényevő és ragadozó halak húsának toxikus nehézfém tartalmát. A Nébih laboratóriumában 26 minta vizsgálatát végezték el, 12 minta szervetlen arzén vizsgálata külföldi laboratóriumban történt. A mérések határértéket meghaladó toxikus nehézfémet (ólmot, higanyt, kadmiumot, arzént) nem mutattak ki a kifogott halakból.

Forrás: NÉBIH

A busa szelektív halászata a Körösökön is kulcsfontosságú az őshonos halfajok védelmében. A tavalyi szezon után a 2025. november elején kezdődő, a Kákafoki-holtágon folytatott ökológiai célú busa szelektáló halászat összességében ez idáig sikeresnek bizonyult.

A tevékenység célja ismét a holtág őshonos halállományának életterét és táplálékbázisát veszélyeztető, inváziós idegenhonos busa állomány lehalászása volt.

Fotó: KHESZ

A tevékenység során több mint 70 tonna nagytestű, 12-13 kilogrammos átlagsúlyú busa került ki a holtágból. A kikerült halmennyiség jelentősen tehermentesítette a vizet, ezzel a halállomány összetétele, életfeltételei javultak, összegezve a tevékenységnek köszönhetően a vízterület ökológiai állapotát a fenntarthatóbb irányba igyekeztünk elbillenteni. A 2026-os szezonra ezzel csökken a táplálékkonkurencia és javul a vízminőség.

2025. november elején a vízleeresztéssel kezdődő munkálatok, – a terelő halászat először a szarvasi szakaszt fedték le, majd ezután Békésszentandráson az ág végétől visszafelé folytatódtak. A munkafolyamatba az elmúlt hetekben az időjárás közbe szólt: a hirtelen kialakuló jég miatt több, a már leszelektált szakaszt a még nem halászott szakasztól elválasztó ún. rekesztő háló a vízben maradt. A hálókat munkatársaink folyamatosan figyelemmel kísérték, a benne ragadt busák túlnyomó többsége életben van, ezért is van kifürödve a környezetükben a jég, de néhány egyed sajnálatos módon elpusztult.

Több megkeresés és kérdés érkezett hozzánk a rekesztőhálókról. A jég alatt benne rekedt busák mellett az esetlegesen elpusztult őshonos halakat a menetrendszerű telepítéseken felül tavasszal pótoljuk.

Köszönjük a horgászok és telektulajdonosok megértését, támogatását, odafigyelését és jelzéseit, amit a továbbiakban is szívesen fogadunk.

Amint az időjárás engedi, a szelektív halászatot folytatjuk.

Forrás: KHESZ

Nagy süllőt fogni nehéz. A Dunán nagy süllőt fogni nagyon nehéz. A Dunán, partról nagy süllőt fogni pedig még a rutinos pecásoknak sem sikerül gyakran. Akkor mégis miért vállalkozik erre valaki? Főleg azért, mert nem telik neki csónakra. De kicsit azért a kihívás miatt is. A sikerhez igazán érteni kell a folyót. Engem a halfogás örömén túl ennek a tudásnak a megszerzése is legalább annyira vonz.

Fotó: Kovács Balázs

Ugyan már összeszedtem pár év dunai tapasztalatot, tudtam, így sem lesz könnyű dolgom. Túl vagyok a „mindegy, csak fogjak valamit” korszakon. Ez szerintem egy fontos kritérium, mivel az ilyen specializált pecához türelemre és kitartásra van szükség.

Ez már a harmadik évem. Több száz óra, botok, csalik, hajnali kelések, éjszakázások, rengeteg betli. Habár nem egyszer két hét is eltelt két kapás között, így sem volt eseménytelen. Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Elkezdtem megismerni a folyót, megtanultam jigfejet önteni, wobblert és villantót készíteni. Próbálkozásaim közepette volt szerencsém sok kisebb süllőt, több 5–6 kg közötti csukát, 60+-os balinokat, nagy kősüllőket és egy 14 kilós harcsát is fognom. Csak a nagyobb süllők maradtak makacsul. Pedig minden, a témában fellelhető információn átrágtam magam, specializáltam a felszerelésem, a csalijaim. Lassan a zoknim is süllőző volt.

Persze a három év alatt segítséget is kaptam. A social media talán legszebb arca, amikor a különböző platformokon összegyűlt horgászok megosztják egymással fogásaikat, tapasztalataikat. Ha udvariasan kérdezel, gyakran önzetlen segítségre lelhetsz.

De a Duna végül mindig megjutalmazza a kitartást. Az elmúlt héten minden összeállt. Öt nap egymás után fogtam süllőt. Mindegy volt a csali, a szín. Ettek. A 3 kg-os álomhatárt a hét elején sikerült átlépnem, majd a hét végére egy gyönyörű, 74 centiméteres, 4 kg-os sárkány is megtalált. Ugyan még mindig az úton járok, de ezek a fogások legalábbis ígéretesek. Úgy érzem, jó irányba haladok. Csak menni kell rendületlenül.

Írta és fényképezte: Kovács Balázs

Van egy szép horgászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131