Horgászat
Egy magyar szürkeharcsa horgász Franciaországban
Varga Vilmos Franciaországban, Provance tartományban él és ma már csak a horgászattal foglalkozik. 11 évesen találkozott először a horgászattal, amely szépen lassan egyre nagyobb szenvedéllyé nőtte ki magát. Gyerekként a Duna különböző szakaszait vallatta, persze hol görbült, hol meg csak a készülődés és a vízpart melletti várakozás élménye maradt, de nem adta fel. Azonban a türelem és a kitartás meghozta az eredményét és lépésről lépésre, a keszegtől egészen a nagy pontyokig, minden magyarországi halfajt kifogott. Megbirkózott a domolykóval is, de valahogy Vilmos mindig azt érezte, hogy neki ez nem elég, többet szeretne. Elhatározta, hogy az ismeretlen szürkeharcsák felé fordul, amelyből aztán egy mai napig tartó szerelem alakult ki…
Varga Vilmos az év nagy részét Provance tartományban tölti Franciaországban, és ma már csak a horgászattal foglalkozik. 11 évesen találkozott először a horgászattal, amely szépen lassan egyre nagyobb szenvedéllyé nőtte ki magát. Gyerekként a Duna különböző szakaszait vallatta, persze hol görbült, hol meg csak a készülődés és a vízpart melletti várakozás élménye maradt, de nem adta fel. Azonban a türelem és a kitartás meghozta az eredményét és lépésről lépésre, a keszegtől egészen a nagy pontyokig, minden magyarországi halfajt kifogott. Megbirkózott a domolykóval is, de valahogy Vilmos mindig azt érezte, hogy neki ez nem elég, többet szeretne. Elhatározta, hogy az ismeretlen szürkeharcsák felé fordul, amelyből aztán egy mai napig tartó szerelem alakult ki…
Vilmos sok-sok éven át rendezvényszervezéssel foglalkozott Magyarországon és egyik koncert jött a másik után. Az egyszerű, szürke hétköznapokat követően a szabadidejét aztán a víz mellett töltötte. Egy ilyen horgászat alkalmával arra gondolt, hogy a szenvedélyéből is meg lehetne élni. Vadvizeken óriási élmény együtt, közösen nagy halakat kifogni és belevágott.
Ekkor, mint derült égből a villámcsapás, hirtelen kapott egy franciaországi álláslehetőséget, amelyet kis gondolkodás után el is fogadott. A kezdetek igen nehezek voltak – emlékszik vissza, mert összesen csak három szót értett franciául, amiből kettő a köszönés és egy a köszönöm volt – mondta el nevetne. Ma Camarguében ismert horgász, túrákat szervez édesvízre és tengerre egyaránt, miközben jól megérteti magát franciául. Vele indultunk el a francia szürkeharcsák nyomába.
Mi a különleges a francia harcsaállományban?
A szürkeharcsa Spanyolországban és Franciaországban nem őshonos. Senki nem tudja azt, hogyan került ide ez a faj, de a helyiek úgy tartják, hogy a 20. század elején egy magyar gróf telepítette be – sikeresen…
A francia szürkeharcsa állomány ezekben a vizekben olyan nyugalomra talált, amellyel rögtön élt is. Hiszen bármilyen égtáj felé fordulok, az biztos, hogy 40 kilométer sugarú körben nincs rajtunk kívül más horgász – meséli Vilmos. Aki a kényelmes horgászatot kedveli, úgy, hogy nem zaklatja senki, akkor megérkezett a végállomásához: Provance!
A mai rendkívül mozgalmas, rohanó világban itt megtalálhatjuk azt a fajta békét, amire olyan sokan vágyunk. A nyugalmat, amit a víz áraszt, nem pótolhatja semmi, ráadásul nincsenek horgászok! Tudom ez furcsán hangzik egy magyarországi horgász számára, de a tengeri horgászat itt az első számú kalandok közé tartozik – mondja Vilmos. A tengeri hal íze felülmúlja az édesvízi halakét, éppen ezért a szürkeharcsát és a pontyokat senki nem fogyasztja. Ennek köszönhetően egy rendkívül nagy egyedszámú ősharcsa-állomány él itt a Camergue vidékén. A halak maximum egymás gyérítik, horgásszal rajtam kívül egy se találkozik az élete során. A rendkívül nagy halgazdagság miatt, a szürkeharcsák is alkalmazkodtak ehhez a páratlan lehetőséghez. Nem ritka, hogy horgászat alkalmával egy állásból négy nagytestű harcsát is adhat a folyó – amit minden alkalommal mi vissza is engedünk. A horgászati stílus mindenkinek más és más. Én, ha tehetem, pergetni szeretek, mások fenekeznek vagy „driftelnek” – ami itt azt jelenti, hogy csónakban ülve, úszóval sodortatják a folyón a felkínált csalit – meséli Vilmos, milyen is a francia vízparton az élet.
A halak méretei egészen elképesztőek, bár a tömegüket elég problémás lemérni, s hogy minél kevesebbet sérüljön a hal, inkább a hosszúságukat mérjük és aztán irány a víz – mesélt a külhonban élő Varga Vilmos.
folytatjuk…
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
2024. március 20-án a Balatonon, a Szent Miklós hajón került megrendezésre a VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja központi rendezvény.
A megnyitón a vendégeket dr. Dérer István MOHOSZ főigazgató, dr. Szűcs Lajos MOHOSZ elnök és Szári Zsolt BHN Zrt. vezérigazgató köszöntötte. Ezt követően a résztvevők szakmai előadásokat hallgathattak. Délután látványtelepítés keretében 40 mázsa háromnyaras ponty került Tihany előtt hajóról a Balatonba. A területi és országos illetékességű halőri kinevezések mellett átadták a Címzetes vezető halőri címeket is. Az év halőre címet Kiss István, a BHN Zrt. munkatársa kapta.
Horgászat
Elektromos árammal elkábították, majd „összegereblyézték” a halakat
Az ügyészség vádalt emelt két férfival szemben
A Bajai Járási Ügyészség orvhalászat miatt vádat emelt két férfival szemben, akik a Dunába eresztve az elektromos halászgép vezetékét, árammal elkábították, majd un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték a halakat.
A vád szerint a sükösdi férfi orvhalászat miatt korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt állt. 2022. augusztus 2-án, hajnalban a társa motorcsónakján megjelentek a Dunán azért, hogy jogosulatlanul halat fogjanak. A férfiak elektromos halászgéppel, tiltott módon, a gép vezetékeit a vízbe eresztették, aminek következtében az áram bevonzotta és elkábította az állatokat.
Ezután a vádlottak un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték, és a csónakba emelték a halakat. Az orvhalászat befejeztével a férfiak a Duna bal partján elrejtették az eszközeiket, a motorcsónakot pedig egy úszóműhöz rögzítették, majd autóba ültek és távoztak. A szekszárdi rendőrök a Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének munkatársaival közösen tartott ellenőrzésük során a két rabsicot igazoltatták, az elrejtett illegális horgászeszközöket megtalálták és lefoglalták.
A vádlottak tiltott módon olyan eszközt használtak halfogásra, amely az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásának kihasználásán alapul, az elkábított halakat pedig úgy ejtették zsákmányul, hogy nem a szájnyílásukba, hanem más testrészükbe akasztottak horgot.
Az ügyészség a két férfit orvhalászat bűntettével vádolja és ezért a büntetett előéletű férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy a korábbi büntetését is utólag végre kell hajtani. Emellett az elkövetéshez használt eszközök elkobzását is indítványozza az ügyészség. Ügyükben a Bajai Járásbíróság fog dönteni.
A fotókon a vádlottak által használt és utóbb elrejtett elektromos halászgép és vezetékei, valamint szákok láthatók.
Forrás: Ügyészség
Horgászat
Vajon mit fogtam?
Egy dunai horgász segítséget kért a Magyar Haltani Társaságtól a fényképen szereplő halfaj meghatározásában:
Egy dunai fogásommal fordulok önökhöz, melyről a közösségi médiában már érkezett megjegyzés a fajával kapcsolatban. Lehetett hallani korábban hibrid tokfélékről, így pl. a vicsegéről (viza x kecsege). A biztonság kedvéért örülnék erről valamiféle visszajelzésnek. Szerintem fajtiszta kecsegéről van szó, de egy természetes vízről lévén szó nem lehet benne biztos egy átlagos horgász. Érdekelne a hal életkora is, melyet a méretei alapján (85 cm, 8.68 kg) 13-14 évre becsülök.
A vizeinkben manapság már nem fordul elő ivarérett viza, így a vicsege kizárható. A kifejezetten hosszú orr, a karcsú test, a színezet, és a hosszú bajuszszálak alapján a halat egy méretes kecsegének látjuk (Acipenser ruthenus). A faj növekedéséről kevés az adat. A Volga vízrendszerében a 15 éves kecsegék hossza 70 cm körül alakul. Ezt figyelembe véve egy 85 centis példány kora inkább 20 év körül lehet.
Forrás: Magyar Haltani Társaság