Horgászat
A horgász etetőanyagok nem befolyásolják érdemben a Balaton vízminőségét
A kutatási eredmények szerint a horgászok etetőanyagbevitele a Balatonba nem befolyásolja érdemben a tó vízminőségét, és nem játszhatott szerepet a 2019-es algavirágzásban – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a balatoni miniszteri biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján Siófokon.
A kutatási eredmények szerint a horgászok etetőanyagbevitele a Balatonba nem befolyásolja érdemben a tó vízminőségét, és nem játszhatott szerepet a 2019-es algavirágzásban – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a balatoni miniszteri biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján Siófokon.
A miniszter hangsúlyozta, az agrártárca kiemelten foglalkozik a Balaton élővilágának megóvásával. A feladat ellátására május elsejétől kinevezett miniszteri biztos Szári Zsoltnak, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy tartsa a kapcsolatot, erősítse a kommunikációt a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézményekkel, a térség önkormányzataival és civil szervezeteivel – tette hozzá. Nagy István a miniszteri biztos további fontos feladatai közt említette a Balaton és a Kis-Balaton vízgyűjtő területein lévő szennyezőforrások beazonosítását, a tómeder rekultivációjával összefüggő állami feladatok meghatározását, valamint a balatoni halak népszerűsítését.
Szári Zsolt beszámolt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a halgazdálkodási társaság közös kutatásának eredményéről, amelyben a horgász-etetőanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminőségére. Erre azért is volt szükség, mert egyes feltételezések szerint a horgászok etető-anyagainak szerepe lehetett a 2019-es balatoni algavirágzásban – idézte fel. Ismertette: a kutatás részeként a horgászszokásokat vizsgáló kérdőíveket 2079-en töltötték ki. Az ezek alapján megfogalmazott becslések szerint a szabadidős és versenyhorgászatok éves etetőanyag bevitele a Balatonba 2083 tonnányi. A tóba ez által juttatott foszformennyiség 8,4 tonnára tehető.
Szári Zsolt rámutatott: ez mindössze 5,1 százaléka a befolyókból Balatonba érkező foszforterhelésnek, a vízügy 2017-2019-es években mért átlagértékeihez viszonyítva. Ha figyelembe vesszük a halfogások és haltetemek által a tóból eltávolított, valamint a haltelepítésekkel bekerülő foszformennyiséget is, akkor megállapítható, hogy a horgászat becsült hozzájárulása a Balaton algásodásért felelős foszfor terheléséhez csekély, 2,9 százalékra tehető – emelte ki a miniszteri biztos a halgazdálkodási társaság honlapján elérhető tanulmány legfontosabb megállapítását.
Hangsúlyozta, változhatnak a trendek a Balatonnál, tovább nőhet a horgászok száma, a haltelepítések mennyisége, vagy népszerűsödhet a “fogd ki és dobd vissza” horgászat, ami miatt célszerű háromévenként megismételni a kutatást. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, ha a jövőben számottevően romlana a halgazdálkodásnak a tó foszformérlegére gyakorolt hatása, többféle intézkedést is be tudnak vezeti, köztük az etetőanyag mennyiségének és összetételének szabályozását, de ez jelenleg nem indokolt.
AM
2024. március 20-án a Balatonon, a Szent Miklós hajón került megrendezésre a VIII. Halak Napja és III. Halőrök Napja központi rendezvény.
A megnyitón a vendégeket dr. Dérer István MOHOSZ főigazgató, dr. Szűcs Lajos MOHOSZ elnök és Szári Zsolt BHN Zrt. vezérigazgató köszöntötte. Ezt követően a résztvevők szakmai előadásokat hallgathattak. Délután látványtelepítés keretében 40 mázsa háromnyaras ponty került Tihany előtt hajóról a Balatonba. A területi és országos illetékességű halőri kinevezések mellett átadták a Címzetes vezető halőri címeket is. Az év halőre címet Kiss István, a BHN Zrt. munkatársa kapta.
Horgászat
Elektromos árammal elkábították, majd „összegereblyézték” a halakat
Az ügyészség vádalt emelt két férfival szemben
A Bajai Járási Ügyészség orvhalászat miatt vádat emelt két férfival szemben, akik a Dunába eresztve az elektromos halászgép vezetékét, árammal elkábították, majd un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték a halakat.
A vád szerint a sükösdi férfi orvhalászat miatt korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt állt. 2022. augusztus 2-án, hajnalban a társa motorcsónakján megjelentek a Dunán azért, hogy jogosulatlanul halat fogjanak. A férfiak elektromos halászgéppel, tiltott módon, a gép vezetékeit a vízbe eresztették, aminek következtében az áram bevonzotta és elkábította az állatokat.
Ezután a vádlottak un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték, és a csónakba emelték a halakat. Az orvhalászat befejeztével a férfiak a Duna bal partján elrejtették az eszközeiket, a motorcsónakot pedig egy úszóműhöz rögzítették, majd autóba ültek és távoztak. A szekszárdi rendőrök a Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének munkatársaival közösen tartott ellenőrzésük során a két rabsicot igazoltatták, az elrejtett illegális horgászeszközöket megtalálták és lefoglalták.
A vádlottak tiltott módon olyan eszközt használtak halfogásra, amely az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásának kihasználásán alapul, az elkábított halakat pedig úgy ejtették zsákmányul, hogy nem a szájnyílásukba, hanem más testrészükbe akasztottak horgot.
Az ügyészség a két férfit orvhalászat bűntettével vádolja és ezért a büntetett előéletű férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy a korábbi büntetését is utólag végre kell hajtani. Emellett az elkövetéshez használt eszközök elkobzását is indítványozza az ügyészség. Ügyükben a Bajai Járásbíróság fog dönteni.
A fotókon a vádlottak által használt és utóbb elrejtett elektromos halászgép és vezetékei, valamint szákok láthatók.
Forrás: Ügyészség
Horgászat
Vajon mit fogtam?
Egy dunai horgász segítséget kért a Magyar Haltani Társaságtól a fényképen szereplő halfaj meghatározásában:
Egy dunai fogásommal fordulok önökhöz, melyről a közösségi médiában már érkezett megjegyzés a fajával kapcsolatban. Lehetett hallani korábban hibrid tokfélékről, így pl. a vicsegéről (viza x kecsege). A biztonság kedvéért örülnék erről valamiféle visszajelzésnek. Szerintem fajtiszta kecsegéről van szó, de egy természetes vízről lévén szó nem lehet benne biztos egy átlagos horgász. Érdekelne a hal életkora is, melyet a méretei alapján (85 cm, 8.68 kg) 13-14 évre becsülök.
A vizeinkben manapság már nem fordul elő ivarérett viza, így a vicsege kizárható. A kifejezetten hosszú orr, a karcsú test, a színezet, és a hosszú bajuszszálak alapján a halat egy méretes kecsegének látjuk (Acipenser ruthenus). A faj növekedéséről kevés az adat. A Volga vízrendszerében a 15 éves kecsegék hossza 70 cm körül alakul. Ezt figyelembe véve egy 85 centis példány kora inkább 20 év körül lehet.
Forrás: Magyar Haltani Társaság