Keressen minket

Horgászat

Tapasztalatok a Látóképi – víztározóról

A Látókép – víztározó Hajdú-Bihar megyében, a 33-as főút 95-ös km szelvényénél, Debrecentől 11 km-re, a Hajdúsági löszhát szívében található Hortobágy irányába. Látókép szó állítólag művészektől ered, akik a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep mellett festették meg a Hajdúság jellegzetes tájképét.

A Látókép – víztározó Hajdú-Bihar megyében, a 33-as főút 95-ös km szelvényénél, Debrecentől 11 km-re, a Hajdúsági löszhát szívében található Hortobágy irányába. Látókép szó állítólag művészektől ered, akik a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep mellett festették meg a Hajdúság jellegzetes tájképét.

Kecskés János és egy látóképi ponty (Kép: Kecskés János)

A Látóképi – víztározót mesterségesen alakították ki még 1982-ben azért, hogy segítse a helyi növénytermesztőket az öntözésben. A valaha itt folyt folyómeder helyén, völgyzárógátat hoztak létre, majd a Keleti-főcsatornából duzzasztásos módszerrel vizet hoztak ide a szakemberek. Ennek köszönhetően született meg a Hajdú-Bihar megyében ismert horgásztó.

Látóképen kisebb-nagyobb halakat is lehet fogni, minden csak szerencse és tudás kérdése (Kép: Kecskés János)

Kecskés János, helyi horgász már gyerekkorában is itt szeretett volna horgászni. Először azonban tapasztalatokra volt szüksége. Gyerekként, unokatestvérével a Nagyhegyes közeli tavakra jártak ki nyaranta pecázni úszós készséggel. A kezdeti siker kis halakban mutatkozott, ami újból és újból lázba hozta a hajdúsági kishorgászokat. Jani tisztán emlékszik arra, amikor 10 évesen kijelentette, ha egyszer nagy lesz, akkor a Látóképi tavon szeretne horgászni. Kívánsága jó pár évvel később teljesült.

Igazán különleges érzés ekkora halakat horogra csalni (Kép: Kecskés János)

Éppen a tó mellett kapott munkát, mint gépész. A növénytermesztési ágazatban eltöltött évek során volt lehetősége a tavat is megfigyelni, amikor a lineár öntöző berendezést üzemeltették. 1999-től kezdve Jani a szabadidejében folyamatosan a tavon horgászott. Az eltöltött évek alatt viszonylag kiismerte ezt a 60 hektáros vadvizet, de a mai napig érik meglepetések. A tó átlagos mélysége 2-2,5 méter, a legmélyebb részek 4,5-5,5 métert elérik. Csapadékbőség során akár helyenként 6 méter mély is lehet a víz.

Miért jó itt horgászni, számodra miért különleges?

Itt, a Hajdúság szívében, a helyiek és a nagyszámú vendég azért szeret itt horgászni, mert rend van, szép rendezett a környezet, a helyi közösség szabálykövető, amit erősít a halőrök jelenléte is.

Harangi István, Jani egyik jóbarátja (Kép: Kecskés János)

Az itteni emberek segítőkészek, aki újként érkezik, számíthat segítségre, csak kérdezni-e kell. Gyerekkoromban nekem is segítettek mások, én is szeretném továbbadni ezt a tudást fiatalabbaknak. Amiért számomra különleges ez a hely, az a halállománya. Itt mindent meg lehet találni – lehet valaki éppen rablóhalakba szerelmes, vagy busahorgász, vagy szürkeharcsa-specialista. 1982-óta eltelt években a halállomány rendkívüli mértékben felszaporodott, amit telepítésekkel is fokoznak. Van egy kíméleti terület is a tavon, aminek a mérete három hektár. Ide horgász még a lábát sem teheti be, a halőrök mellett, mi helyiek is tiszteletben tartjuk ezt a védett vízivilágot.

 

Ferenczi Józsefnek is mindene a bojlizás Látóképen (Kép: Kecskés János)

Látókép jó hírneve, a halállománya mellett, a számos horgászversenyben is mérhető. Hazánk egyik horgászvilágbajnoka szerint, az ország legjobb három finomszerelékes tavába tartozik. A növénytermesztés vízfelhasználása miatt a vízcseréje a tónak óriási. A tiszai víz a Keleti Főcsatornából jön, Balmazújvároson keresztül, ahol szivattyúkkal megemelik a vizet, majd azt követően gravitációs úton érkezik meg hozzánk. A tóban lévő víz egy része itt, másik része Ebes, Nagyhegyesen hasznosul, az ország legkiválóbb talajain. Éppen emiatt a tó ökoszisztémája is egyedülálló, mivel folyami rákok, kagylók, giliszták nagy számban élnek a mederben, amit előszeretettel fogyaszt számos halfaj. Az óriási víztömeg mozgása miatt olyan mintha tiszai halat ennénk, rendkívül jóízű az itteni hal.

Mesélj pár szót, te mire szeretsz horgászni?

Gépészként ma már egy nagyhegyesi mezőgazdasági cégnél dolgozom. A növénytermesztésben szezonalitás van, azaz, ha vetni, betakarítani kell, szinte nincs időm. Éppen ezért most csak időnként tudok kimenni a barátaimmal horgászni, de ha kijutok, akkor azt úgy intézem, hogy legalább 1-2 nap legyen. Az elmúlt egy-két évben, egy barátomnak köszönhetően szerelmese lettem a nagypontyoknak. Kölcsönadta nekem az egyik bojlis botját– avval a feltétellel, ha megszeretem ezt a horgászati módot, használjam egészséggel és vigyázzak rá. Természetesen nem kért érte semmit. Előtte úszóztam és nem is ment rosszul a pecázás. A bojlis bot és ez az új mód, azonban új távlatokat nyitott meg előttem. A kezdeti próbálkozások után, egyre nagyobb pontyokat sikerült kifogni a Látóképi víztározóból. A saját rekordjaim sorról sorra dőltek meg. Én se értettem, mi történik, úgy jött az egyik nagy ponty után a másik. Mint minden horgászati módszer esetében, el kell azt dönteni, hogy ki melyik módot választja ki magának, arra specializálódik és tudatosan felépíti a maga technikáját, felszerelését módszereit. Én ezt választottam, a bojlizás lett a mindenem. Barátaimmal, Harangi Istvánnal, és Ferenczi Józseffel együtt járunk ki horgászni, sokszor a családjaink is itt vannak velünk. A tó méretei miatt mindenkinek van kedvenc helye, miénk a 10-es állás, ahol csónakkal és korábbi tapasztalat alapján GPS-es halradarral helyezzük ki az etetőanyagot – ami általában 20 – 24 mm közötti, különböző ízesítésű bojlit jelent. A horog mellé viszont csak 30 mm méretű bojlit kínálunk fel. A bojli nagyság növelésével szelektáljuk a pontyok méretét is, de ez nem minden esetben sikerül. Vannak kisebb testű pontyok, amik képesek a 30 mm nagyságú bojlit is probléma nélkül felvenni. A horgászat során olyan töréseket keresnek a helyi horgászok, ahol védve vannak a nagytestű ragadozóhalaktól.  Ha minden adott és esznek a halak, valamint jó csillag ragyog felettünk, már csak a szerencsén múlik, mikor, mi jön meg.

Az etetés után pedig eljön a csönd, amit mindannyian várunk a feszült munkanapokat követően. A horgászat közösségi ereje óriási. Leülünk, sütünk, főzünk, beszélgetünk és jól érezzük magunkat. Ha valaki elfárad a várakozásban, és a nagy melegtől – ami szeret beszorulni ide a tó mellé, alszik egyet. Ezért is szeretek a barátaimmal menni horgászni, mert lehetőség van egy kicsit lazítani. Az esetek nagy százalékában várakozunk, akár egy napot is, mire megjön egy igazán kapitális ponty. A parttól 200 méterre vannak kihelyezve a csalijaink, ha megszólal a kapásjelző, biztos, hogy van rajta hal, mert 200 méteren a damil képes megnyúlni.

Kecskés Jánoska is megfertőzödött a horgászat szenvedélyével (Kép: Kecskés János)

Mindent megteszünk a halak kíméletes kifogásáért. Ha kapást észlelünk, ketten a csapatból elindulnak csónakkal a hal irányába. A damilt mindig feszesen kell tartani, nehogy elveszítsük a halat. Közelebbre érve, ilyen nagy testű halakat még így is 15 percig kell fárasztani azért, hogy ki tudjuk fogni.

és Kecskés Bence is apukája nyomdokaiban jár (Kép: Kecskés János)

A helyi szabályok szerint, ha nagyobb a ponty, mint 15 kilogramm, szólni kell a halőröknek, akik csippel látják el a halat ha eddig ilyet nem kapott, amit természetesen sebkezelést, s egy-két gyors fotót követően, azonnal visszaengedünk a vízbe. Amellett, hogy sporthorgászok vagyunk, ha szükséges, otthonra viszünk haza halat a gyerekeknek is, – akik koruk miatt még spiccbottal ugyan, de szorosan a nyomdokainkban járnak. A következő generáció bontogatja a szárnyait itt mellettünk, ami nagy örömmel tölt el két kisfiú apukájaként – összegezte tapasztalatait Kecskés János.

Agro Jager News

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Horgászat

Kifogták az őszi szezon első menyhalát az Ipolyból

Nógrád megyében, az Ipoly felső szakaszán, szeptember első hetében célzottan menyhalra horgászott Tóth István barátaival. A salgótarjáni horgász jól ismeri az Ipolyt, mivel több mint 25 éve odajár horgászni.

A fényképen látható menyhalakat az Ipolyon fogta ki Tóth István és Baksa Dénes. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

25 évvel ezelőtt, Vas Károly barátjával az egyik helyen paducra „vadásztak”. Már majdnem besötétedett, amikor a folyó furcsán „megelevenedett”. Úgy látták, mintha a víz felszínén sok kisebb-nagyobb hal úszna, „delfinre” emlékeztető hullámokat láttak maguk előtt a keskeny folyón. Az apró mozgások felkeltették a tapasztalt horgászok érdeklődését.

A kedvelt horgászhelyek egyike valahol az Ipolyon (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Károly azt mondta: „Nézd István!! Ezek menyhalak lesznek”. Az új megfigyelésüknek annyira megörültek, hogy a következő hétvégén, ugyanazon a helyen, célzottan menyhalakra kezdtek el horgászni. A megfigyelésük jónak bizonyult, mert már 25 éve ide is járnak horgászni. Több helyet ismernek, amit felváltva látogatnak. A menyhalak szokásait is sikerült jól kiismerni. A helyválasztás a sikeres horgászatuknak a sarokpontja. Erről a titokzatos halról azt érdemes tudni, hogy csak bizonyos szakaszon található meg a hazai folyókban és nagy tavainkban. Áradásban, vagy nagy szerencsével bárhol megfogható, de az esetek többségében az egyedi megfigyelések, tapasztalatok vezetnek eredményre – foglalta össze István.

Időnként egy-két süllő is megérkezik menyhalazás közben. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Az Ipoly folyónak a vízmennyisége általában állandó, kivéve a mostani évet. Az átlagos vízhozamnak körülbelül csak a fele érkezett Magyarországra. Azon a szakaszon, ahol menyhalra horgásznak, a víz nem is túlzottan gazdag oxigénben, sőt… Mivel a hal kevésbé ismert, ezért viselkedése mutathat furcsaságokat is.

Egy ritka vendég: egy termetes angolna. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Az Ipolyon a menyhalak már szeptember elején, közepén megmozdulnak. Egészen május elejéig, közepéig lehet rájuk sikeresen horgászni. Azonban a viselkedésük kiszámíthatatlan. Vannak olyan éjszakák, amikor van kapásuk, máskor folyamatosan piszkálják a csalit. Bár sok mindent kipróbáltak a hosszú évek alatt, két csali vált be igazán. Ha van friss kishal, annak az utolsó 1/3-át kínálják fel, úgy, hogy a farokúszó szabadon mozoghat a vízben. A felszerelésük nagyon egyszerű: feeder botokat használnak. A kishalat süllőző egyes horoggal kínálják fel. Az előke 30-50 centiméter hosszú, ami után egy pici csúszóólom van felszerelve. Az előre lefagyasztott kishalat nem preferálják, mert hamar leolvad a horogról. Sok esetben azonban „művészet” télen kishalat fogni. A kishal mérete se legyen túl nagy, mert ha az már túlságosan nagy, nem képes felvenni a menyhal. Ha három-négy centiméter hosszú a csali, azt kisebb-nagyobb menyhalak is képesek felvenni. Általában a menyhalak nagysága 30 -52 centiméter között változik. Ha nincs más lehetőségük, akkor gilisztát is használnak.. Azt is érdemes tudni a menyhalról, hogy a kishal bármelyik részét felveheti. Mivel az eddigi recept bevált, nem is változtatnak rajta Istvánék. A menyhal szürkület utolsó perceitől fogható megközelítőleg két óráig. Ha ezalatt nem sikerül menyhalat fogni, jobb, ha haza indulunk.

Baksa Dénes és egy menyhal. (Fotó: Tóth István – Agro Jager News)

Azt is megfigyelték, hogy sok esetben több menyhalat lehet fogni a sekélyebb részeken, mint a két méteres vízben. Ez a megfigyelésük is egy véletlennek, egy rontott dobásnak köszönhető. Két-három főnek egymás mellett horgászni sok esetben nem egyszerű feladat. Miután a csali szinte alig érkezett be a 10-20 centiméteres vízmélységbe azonnal kapás és bevágást történt. Majd újból és újból. A meglepő eredmény ismétlődött, mert egymás után fogták ki a menyusokat. Vélhetően a menyhal jobban érzi magát a sekélyebb szakaszon, mert ott egyszerűbben kereshet magának élelmet éjszakai órákban

Fotó: Tóth István – Agro Jager News

Az Ipoly azonban évről-évre egyre rapszódikusabb: sok év átlagában az figyelhető meg, hogy egyre kevesebb a menyhalak száma. Viselkedésük sem kiszámítható. Több esetben előfordult olyan, hogy egy halat sem tudtak kifogni. A csalit csak piszkálták de nem vették fel. Ha változik a folyómeder, a menyhalak azonnal reagálnak rá, és eltűnhetnek a következő évre.

Fotó: Tóth István – Agro Jager News

Aki menyhal horgászatára szánja el magát, legyen nagyon türelmes. A folyó különböző szakaszait járja végig, keressen oxigéndús, nagy köves partszakaszokat és előbb utóbb sikerrel járhat – zárta beszámolóját Tóth István salgótarjáni horgász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Tóth István

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

Tovább olvasom

Horgászat

Kezdetét vette az őszi haltelepítési szezon a Balatonon

Balatoni hal: 2022. szeptember 22-én kezdetét veszi az őszi haltelepítési szezon a Balatonnál. 

Fotó: Balatonihal.hu

Ma reggel a Varászlói tógazdaságunkban zajlik a lehalászat, majd jövő hétfőtől már Balatonlelle-Irmapusztán folytatjuk az éves termés „betakarítását”. A fogott halakat válogatást követően szállítjuk a Balatonba. A horgászok a megszokott minőségű és mennyiségű haltelepítésekre számíthatnak, azonban idén a korábbinál kevesebb helyszínen zajlanak majd a telepítések. Ennek oka elsősorban a magas üzemanyagárak miatt megnövekedett szállítási költség, másodsorban a Balaton alacsony vízállása, melynek következtében néhány telepítési helyszínen olyan sekély a víz, amely nem tenné lehetővé a halak biztonságos leengedését.

Ábra: Balatoni hal

Arra fogunk törekedni, hogy a tógazdásagainkhoz legközelebb fekvő, biztonságos vízmélységgel rendelkező helyszínekre szállítsuk a fogott halakat. Továbbá igyekszünk tartani azt a korábbi alapelvet, hogy az éves pontytelepítési mennyiséget megközelítőleg azonos arányban osszuk el a Balaton három medencéjébe. De azoknak a horgászoknak sem kell aggódniuk, akik esetleg távolabb horgásznak egy-egy telepítési helyszíntől, ugyanis a haljelöléses vizsgálatokból tudjuk, hogy a halállomány az élőhelyi adottságok és nem pedig a haltelepítési helyek arányában oszlik el a Balatonban. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően honlapunkon napról-napra beszámolunk a haltelepítések aktuális mennyiségeiről. Az események nyilvánosak, az előre jelzéseinket követve bárki szabadon megtekintheti a munkát.

Az alábbi táblázatban látható fajonként és korcsoportonként az éves telepítési kötelezettségünk, valamint a már idén betelepített mennyiség. Értelemszerűen a hiányzó értékeket az előttünk álló őszi telepítési szezonban fogjuk kihelyezni.

Forrás: Balatoni hal

Tovább olvasom

Horgászat

Szürkeharcsát fogtak a Lehőci holtágon – VIDEÓVAL

Wimmer Ferenc, Tolna-megyében, a Duna alsó holtágára, Lehőcre ment ki célzottan szürkeharcsára horgászni. A Bogyiszló és Tolna között elterülő vízterületet a Tolnai híd alatt húzódó Mádi Kovács zsilip választja ketté. A tolnai felső holtágon kanyargott régen a Nagy – Duna.

Wimmer Ferenc fogta a fényképen látható szürkeharcsát, amely megközelítőleg 140 centiméter hosszúságú és 21,96 kilogramm volt. (Fotó: Agro Jager News)

A tolnai dunaszakasz szabályozásakor Gróf Széchényi István (1791 – 1860) is itt szállt meg. Emlékét egy tábla hirdeti az utókor számára az egyik ház falán.  A Duna áradása 1956-ban hatalmas pusztítást okozott, a katasztrófát szintén egy emléktábla őrzi Tolna városában.

1956-os árvíz, és a pusztítása. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

A Mádi Kovács zsilip tövében egy halrács választja ketté a két vízterületet. Ferenc mindkét vízterületet igen jól ismeri, mert szabadidejében, társadalmi halőrként óvja a helyi halállományt.

2022. augusztus 7-én, jó barátjával, Bániczki Bélával indultak el horgászni. A helyi harcsafogó bajnokságon szokott együtt szerepelni a két rutinos versenyző. Idén, a hagyományteremtő céllal megszervezett I. Lehőci Harcsafogó Kupán már bizonyítottak, mert sikerült megszerezniük a harmadik helyezést. A két napos verseny minden csapatnak felejthetetlen élménnyel járt, mert mindenki zsákmányolt kisebb-nagyobb harcsákat.

A Lehőci holtág. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

A horgászat megkezdése előtt, a késő délutáni órákban, nagyméretű csalihalakat fogtak. A harcsánál a mindig a csalihal mérete a meghatározó. Minél nagyobb halat szeretnénk kifogni, annál nagyobb a csalihalat kell felkínálni. Egy bizonyos méret után, csak a nagyobb halak „jöhetnek”.  A legoptimálisabb a „tenyérnyi-méretű” csalihal. A tenyeres kárászt csónakkal juttatták be a vízbe, a parttól alig 30 méterre. Mivel a harcsa a legokosabb halak közé tartozik, ezért minden részletre fokozottan figyelni kell. A szakítózsinórként erőgumit használt a tapasztalt horgász. A harcsára tipikusan jellemző az a viselkedés, hogy a felkínált csalit azonnal elengedi, ha bármilyen ellenállást érzékel. Mivel a gumi képes megnyúlni, ezért a harcsa nem veszi észre a csapdát. Másik előnye az, hogy újracsalizásnál könnyen ki lehetne kötni a végszereléket.

Egy jól ismert márka horgait használta, amelyen segédhorgok is vannak. Talán ez a legkíméletesebb megoldások egyike a csalihalaknál. A kis méretű segédhorgok nem okoznak komoly sérülést a csalihalnak. A horog ütötte seb fertőtlenítése után a hal életképes marad, és szabadon ereszthető, ha nincs kapás. A spannolós módszer mindig beválik a Tolnai Dunáért Egyesület vízterületén, amelynek a mélysége megközelítőleg 3 – 3,5 méter mély, vízállástól függően. Az idei év szárazsága a tolnai régiót sem kímélte. Friss vizet csak a Sióból tudnak kapni, amit felduzzasztanak vízügyi szakemberek, majd „visszafelé” érkezhet a holtágba a szivattyúzott víz.  A holtág teljes szélessége eléri a 260 métert, hossza eléri a nyolc kilométert.

A halállományra nagyon büszkék a helyiek. Wimmer Ferenc éjjel-nappal a harcsákat és az orvhorgászokat figyeli…. (Fotó: Wimmer Ferenc – Agro Jager News)

Miután behelyezték a felkínált csalit, vártak. Teltek az órák. A kora esti órákban, ami talán az egyik legjobb időszaknak tekinthető, semmi nem történt. Az éjszaka csöndesnek bizonyult. Hazánk legnagyobb ragadozóhala bármikor rabolhat, de legjobb harcsára horgászni, sötét viharos éjszakákon. A harcsák kora esti órákban aktívak, majd lefekszenek „aludni”. Hajnali három óra fele pedig újra elindulnak a kora reggeli órákig. „Este 11, és hajnali háromóra között a horgász is aludhat egy keveset. Szinte biztos, hogy nem fog semmi történni”.  A Lehőci holtág harcsafogói egész éjszaka, sőt még reggel is vártak… Nem történt semmi. Feljött közben a nap is, már majdnem indultak haza. Aki bizony harcsa horgászatára adja a fejét, számolnia kell a kudarccal is. Csöndben el is könyvelték, hogy ezen a horgászatuk alkalmával csak tapasztalatot gyűjtöttek. Hét órakor az egyik bot szinte kettétört egy nagyerejű kapástól. Feri, azonnal ott termett és bevágott a halnak. A rutinos horgász egyből tudta, hogy nagy halat sikerült megakasztania. Mivel a holtág bővelkedik akadókkal, ezért a fárasztáshoz azonnal csónakba ültek. Az összeszokott páros negyedóra fárasztás követően a csónakba emelte a meglepődött zsákmányukat. A szürkeharcsa megközelítőleg 140 centimért hosszú, és 21,96 kilogramm volt. A közös fényképek, és a horog ütötte seb fertőtelenítése után, azonnal vissza is engedték a halat.

A mostani horgászatukkal, a hamarosan megrendezésre kerülő „II. Baráti Harcsafogó Verseny”-re készültek fel, amelyet kora őszre szerveznek meg a Lehőci holtág területére. A versenyre még vannak kiadó helyek – összegezte tapasztalatait Wimmer Ferenc.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó és videók forrása: Bániczki Béla és Wimmer Ferenc

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Tovább olvasom