Keressen minket

Horgászat

Kapitális szürkeharcsát fogtak a Lehőczi holtágon

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Bíró Róbert, barátaival szürkeharcsára „vadászott” Tolna mellett, a Lehőczi holtágon. Egyik kedves barátját, Wimmer Ferencet több évtizede ismerte meg. Talán a barátságuknak köszönhetően Feri ekkor beleszeretett a horgászatba. A békés halak után lassan lépésről-lépésre a ragadozóhalak irányába fordult, végezetül a szürkeharcsákra kezdett el specializálódni és óriási tapasztalatokra tett szert. Wimmer Ferenc pedig mindent, amit tudott, megtanított Robinak a szürkeharcsa horgászatáról.

A baráti társaság, akik ha tehetik mindig együtt járnak harcsázni. (Balról jobbra: Wimmer Ferenc, Iszkádi Tamás, Barna Tamás, Bíró Róbert). Fotó: Agro Jager News

Október közepén, kora esti órákban,  baráti társaságukkal közösen harcsára indultak. Felesége, Viktória kérésére ment el horgászni, mivel neje kötelező továbbképzésen vett részt a munkahelyén.

A csalihal, amivel sikerült megakasztani a szürkeharcsát. (Fotó: Agro Jager News)

Ez az év bővelkedett a kudarcokban, mert sokszor, a mostoha körülmények közepette, nem voltak képesek harcsát fogni. Öt-hat hónap kapás nélkül borzasztó érzés. Sokszor megáztak, vizesen, sárosan tértek haza, eredmény nélkül. Egy harcsa óriás idén több alkalommal még a a 60-as fonott zsinórját is eltépte.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A rutinos horgász szerint a hal körülbelül 90-100 kilogramm tömegű lehet. Robi sokszor eltűnödött, talán érdemesebb lenne abbahagyni a horgászatot. A közösség megtartó ereje miatt azonban nem adta fel. A barátok esténként, a lámpa fénye mellett elbeszélgettek a világ dolgairól, sokszor főztek-sütöttek is egymásnak. Így egész elviselhető volt a horgászat, annak ellenére, hogy hónapok óta még egy kisebb harcsát sem láttam – mondta nevetve lapunknak Bíró Róbert vállalkozó.

Bíró Róbert és Iszkádi Tamás a közel 50 kg-os harcsával. (Fotó: Agro Jager News)

Fotó: Agro Jager News

Októberben lassan elkezdett csökkenni a hőmérséklet. A vénasszonyok nyara időszakában a harcsák előszerettel falnak fel mindent, mert érzik a génjeikben, hogy jön a hideg, és télre raktározni kell. Szakítósmódszert alkalmazva, kínálták fel a bodorkát, amit korábban egy titkos helyen fogtak meg . A csónakkal juttatták be a felszerelést. Robi meg is jegyezte, ha ez sem kell a harcsáknak akkor semmi! Alig sötétedett be, Robi egyik botjának spicce az álló bottartóban erősen a víz felé hajlott. A tapasztalt harcsások tudták, hogy talán most valami megakadhatott. A botot kézbe véve, a nagytestű harcsa egyértelműen jelezte, hogy a horog jól akadt. Azonnal csónakba szálltak. Feri a parttól „szemmel segítette” a fárasztást, és drukkolt. A harcsa egyértelműen az akadó felé vette az irányt, ahova el is ért. Robi ekkor biztos volt abban, hogy itt a vége a 2022-es harcsa idényének, mert onnan lehetetlen lesz kiszedni. Fél év halnélküliség után a sors azonban másképp határozott . Valamilyen csoda folytán a harcsát ki tudták húzni az akadók, sűrű rejtett világából. Iszkádi Tamás sem értette, hogy volt képes erre Robi. Amikor látták, hogy a hal a nyílt vízen van, azonnal hátramenetbe kapcsolta Tamás a csónak motorját, a mélyebb, részek felé próbáltak eljutni. A nagytestű harcsa is érzékelte a változást, ezért „lefeküdt” a mederfenékre. Aki már fárasztott nagy bajszost, az pontosan jól tudja, hogy milyen nehéz onnan felkelteni. Így volt ez most is. A harcsa érezhetően kezdett fáradni a közel fél órás küzdelem után. Pár perccel később feltűnt a mélyből a megakasztott,  őshonos szürkeharcsa. Egyszer-kétszer még kitört, ami ennél a fajnál teljesen normális viselkedés.

A fényképen látható szürkeharcsát Bíró Róbert akasztotta. (Fotó: Agro Jager News)

Rövid időre kiemelték a harcsát a vízből, ahol a hozzáértő kezek a legnagyobb elővigyázatossággal azonnal lemérték a hosszát és a tömegét.  A hal tömege pontosan 49,1 kilogramm volt, teljes hossza elérte a 190 centiméter hosszúságot. A vermelésre készülő óriást,  fertőtlenítés után azonnal szabadon engedték.

Bár az elmúlt félévben kapása sem volt Robinak, október mindenben kárpótolta. Aki szürkeharcsára horgászik, mindig legyen nagyon türelmes, és soha, semmilyen körülmények között ne adja fel ezt az igen nehéz horgászatot. A hatalmas harcsa, amely időnként felbukkant, még rá vár. A fantomhal, amit még senki nem látott és nem fogott ki, a következő nagy cél, amit a barátaimmal közösen tervezünk kifogni – zárta beszámolóját Bíró Róbert.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Iszkádi Tamás, Barna Tamás és Wimmer Ferenc

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

Horgászat

Vadvízi harcsázás Tiszalökön

Print Friendly, PDF & Email

Pintye Róbert élménybeszámolója:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pintye Robi barátjával harcsára horgászott Tiszalökön. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Ma egy kis délutáni pergetésre volt időnk Danival, ami egészen jól sikeredett. Helyszínnek a Tiszalöki Erőmű lentebbi szakaszát választottuk. Célhalak nyilván a bajszosok voltak, így semmiképp nem hagyhattam otthon a Csepelényi Tamás által készített kis arzenálomat és a harcsás pálcáimat, amik most sem hagytak cserben!

Így azonnal hadba is fogtam a harcsamágneseket!🎣 Egész sokan voltunk vízen, így rövid tanácskozás után abban maradtunk, hogy csorgás közben dobálunk. Pici idő kellett, mire beállítottuk a megfelelő jigg mèretet, hogy elegendő legyen azon szakaszra, amit meghorgászhatunk. Kicsit távolabb a többiektől.

Rövid csorgás után jött is az első jelentkező, ami jó halnak ígérkezett, de sajnos meglépett, de nem kellett sokat várni a következő bajszosra sem. Agresszív kapással jelezte, hogy ő bizony itt van! Könnyebb harcsás szerkó volt nálam, így egyideig eltartott a küzdelem, de végül most én jöttem ki győztesként. Dani segítségével sikerült csónakba emelni a tiszai harcost!

Fotó: Pintye Róbert – Agro Jager News

Volt még időnk néhány csorgásra, így nem vesztegettük az időnket. A második csorgáskor egy iszonyat erős rávágást éreztem, de sajnos közöm sem lett a halhoz. Sodrással szemben, 40-50 méter zsinór lehúzása után, rövid időn belül elköszönt tőlünk. Több időnk sajnos nem volt a horgászatra, de az idei évünk egyik legélménydúsabb pergetésén vagyunk túl.

Pár nappal később ismét hívott a csapattársam, hogy nem  lenne kedvem egy rövidebb kis harcsavadászathoz. Sokat nem kellett győzködnie és már azon gondolkodtam, melyik víz legyen és milyen módszer. Csak is vadvíz jöhetett szóba. Mi annak vagyunk a szerelmesei. Az esetek 99% ban a Tiszát és annak holtágait vállaljuk. Ekkor, helyszínnek, a városban lévő tiszalöki holtágat választottuk. Módszer végül a spanolós horgászat maradt, azon belül háromféle előkét használtunk, különböző vízmèlysègekben.

Fotó: Pintye Róbert – Agro Jager News

Hat óra körül már a vízparton voltunk és megkezdtem a megfelelő helyek keresèsèt. Rövid időn belül találtam is egy-két jónak ígérkező helyet. Rengeteg jel arra utalt, hogy itt nagyobb harcsa is lapulhat. Emelkedő légnyomás volt, így tapasztalataim alapján bíztam a jó halfogásban. Mondjuk ez csak egy összetevője annak az egésznek, ami közelebb visz minket a halfogáshoz. A megfelelő hely, csali, felszerelés és felkínálás hiánya sajnos hamar nullás estèkhez segíthet minket. Így minden tőlünk telhetőt meg kellett tennünk, mint minden horgászatunk alkalmával is.

Még fényváltás előtt minden kèszsèg a helyére került és izgalommal vártuk az estét. Rövid időn belül nagy széllel és esővel megérkezett egy kisebb hidegfront. Az első kapásig nem kellett sokat várni, már sötétedés után néhány perccel jelentkezett, de sajnos nem lett meg. Aztán a következő hal Dani botjan jelentkezett, ami egy igen jó erőben lévő, szebb holtáglakó volt. Csónakba emelés után kíméletesen kipányváztuk néhány kép erejéig. A horgászatunk minden percènek a helyi halőrök is szemtanúi voltak.

Ez után visszahúztuk a kèszsèget, de hallottuk, hogy néhány méterre tőlünk, a másik boton lévő halat, már is ki akarja sajátítani egy másik bajszos. A rablásbol ítélve, igen jó hal volt ő is, de sajnos elvètette.
Sok időnk már nem maradt a horgászatra, mert másnap dolgunk volt, de így is sikerül majdnem megdöntenünk, az eddig tórekord bajszost.

Biztosan visszatérünk még a vízre, mert tervben a trónfosztás!

 

Írta és fényképezte: Pintye Róbert

Tovább olvasom

Horgászat

„Az utolsó dobás”

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pintér Bence csónakból pergetve angolnát fogott a Balatonból. Életében először sikerült nyílt vízen műcsalival is megakasztania egyet. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News

Minden évben izgatottan várom a május elsejét, mivel attól a naptól kezdve újra korlátozások nélkül lehet csónakból horgászni a Balatonon. Feloldódik ugyanekkor a ragadozóhalak tilalma is, magyarán dupla ünnepről van szó a balatoni csónakos horgászok számára.

Idén is természetesen már éjfélkor kimentünk egy barátommal pergetni az ismert kövezésekre, bár sejtettünk, hogy legfeljebb egy-két süllő akad a horgunkra. Az előzetes aggodalmaink beigazolódtak, de azért sikerült fejenként két-két méretes süllőt fognunk, valamint a délután során három balint is, amely újra kezd visszatérni a Balatonon. Ez után teltek a napok… Másodfokú viharjelzés, másodfokú viharjelzést váltott…, valamint ilyenkor szokásom pihentetni pár hétig a süllőket, az első pár napi ostrom után. Május 11-én végre ideálisnak láttam az időjárást arra, hogy megnézzem mi a helyzet a vízen, mivel enyhe északnyugati szél borzolta a Balaton felszínét.

Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News

Megálltam, nagyjából egy tucat helyen, ahol láttam esélyt fogasokra, de a várt koppintások elmaradtak. Elérkezett az utolsó hely, amelyre a naplementét szántam. Ez egy viszonylag sekély rész, ahol kicsit márgásabb a marás széle. Fél óra elteltével sem volt kapás, ezért vertikális wobblerre váltottam. Eleinte erre sem volt érdeklődés, továbbá az órám is azt mutatta, hogy ideje lesz hazaindulni. Viszont minden pergető tudja, hogy mindig van egy „utolsó dobás”, amely legalább egy, de sokszor inkább több dobást jelent. Ez ebben az esetben három volt, mivel három a magyar igazság. Csobbant az utolsó dobás, a csali elérte a Balaton fenekét. Ráemeltem és erőteljes rávágást éreztem. A bevágást követően a gerinces pergető botom karikára hajlott, a spicce pedig szépen járt. Elsőre nagy süllőre gondoltam, de hamar megváltozott a gondolatom egy kis harcsára… De aztán gyanús lett nekem az egész, majd jött a gondolat: „talán angolna?”. A csónak mellé vezettem és az előkénél fogva beemeltem a csónakba, mivel a merítőt kivételesen az autóban hagytam.

Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News

Minden évben szoktam fogni egy-két angolnát kishallal, pergetve is fogtam már küszíváson, wobblerrel, de még így, nyílt vízen, műcsalival soha. Gyorsan bekönyveltem a fogási naplóba és már indultam is a kikötő felé a lemenő nap fényeiben gyönyörködve. A kikötőben készítettem róla még egy képet, majd gyorsan elpakoltam, hogy ne késsek az esti megbeszélt vadászatról. Ezért is szeretem ennyire a Balatont és minden más vadvizet, mert mindig tud meglepetést okozni ennyi év után is.

 

Írta és fényképezte: Pintér Bence

Tovább olvasom

Horgászat

Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Csillag János Nógrád vármegye délnyugati részén, Nőtincsen szürkeharcsát akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Csillag János – Agro Jager News

Nőtincsen dolgozom, mint hivatásos halőr, kb 5 ève èrdekel a harcsahorgászat.Rengeteget jàrtunk ki horgászni és versenyeken is rèszt veszünk Nőtincsen. Kisebb-nagyobb sikerekkel helyt is álltunk sógorommal.

Fotó: Csillag János – Agro Jager News

Most lett vège egy versenynek ès közben èszrevettem, hogy ívik a küsz ès hallottam,hogy rabolgatják a harcsàk. Három napon keresztül próbálgattam, de első két nap nem akadt semmi a horogra. A mai napon azonban egy rutinos barátom tanácsára, módosítottam a szerelèken ès sikerült kilesnem. Kettő rontott kapás után sikerült partra húzni eddigi legnagyobb harcsámat, ami 166 cm és 36 kg.Nagyon küzdelmes, èlmènyben gazdag 25 perces fárasztás, úgy, hogy a pandalba is bement. Sikerült kifordítani és hatszori kirohanás után sikerült partra húzni.
Örökre szóló èlmènyt adott. Sok ilyen èlmènyt kívánok mindenkinek!

Írta és fényképezte: Csillag János

Tovább olvasom