Keressen minket

Horgászat

Kapitális szürkeharcsát fogtak a Lehőczi holtágon

Bíró Róbert, barátaival szürkeharcsára „vadászott” Tolna mellett, a Lehőczi holtágon. Egyik kedves barátját, Wimmer Ferencet több évtizede ismerte meg. Talán a barátságuknak köszönhetően Feri ekkor beleszeretett a horgászatba. A békés halak után lassan lépésről-lépésre a ragadozóhalak irányába fordult, végezetül a szürkeharcsákra kezdett el specializálódni és óriási tapasztalatokra tett szert. Wimmer Ferenc pedig mindent, amit tudott, megtanított Robinak a szürkeharcsa horgászatáról.

A baráti társaság, akik ha tehetik mindig együtt járnak harcsázni. (Balról jobbra: Wimmer Ferenc, Iszkádi Tamás, Barna Tamás, Bíró Róbert). Fotó: Agro Jager News

Október közepén, kora esti órákban,  baráti társaságukkal közösen harcsára indultak. Felesége, Viktória kérésére ment el horgászni, mivel neje kötelező továbbképzésen vett részt a munkahelyén.

A csalihal, amivel sikerült megakasztani a szürkeharcsát. (Fotó: Agro Jager News)

Ez az év bővelkedett a kudarcokban, mert sokszor, a mostoha körülmények közepette, nem voltak képesek harcsát fogni. Öt-hat hónap kapás nélkül borzasztó érzés. Sokszor megáztak, vizesen, sárosan tértek haza, eredmény nélkül. Egy harcsa óriás idén több alkalommal még a a 60-as fonott zsinórját is eltépte.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A rutinos horgász szerint a hal körülbelül 90-100 kilogramm tömegű lehet. Robi sokszor eltűnödött, talán érdemesebb lenne abbahagyni a horgászatot. A közösség megtartó ereje miatt azonban nem adta fel. A barátok esténként, a lámpa fénye mellett elbeszélgettek a világ dolgairól, sokszor főztek-sütöttek is egymásnak. Így egész elviselhető volt a horgászat, annak ellenére, hogy hónapok óta még egy kisebb harcsát sem láttam – mondta nevetve lapunknak Bíró Róbert vállalkozó.

Bíró Róbert és Iszkádi Tamás a közel 50 kg-os harcsával. (Fotó: Agro Jager News)

Fotó: Agro Jager News

Októberben lassan elkezdett csökkenni a hőmérséklet. A vénasszonyok nyara időszakában a harcsák előszerettel falnak fel mindent, mert érzik a génjeikben, hogy jön a hideg, és télre raktározni kell. Szakítósmódszert alkalmazva, kínálták fel a bodorkát, amit korábban egy titkos helyen fogtak meg . A csónakkal juttatták be a felszerelést. Robi meg is jegyezte, ha ez sem kell a harcsáknak akkor semmi! Alig sötétedett be, Robi egyik botjának spicce az álló bottartóban erősen a víz felé hajlott. A tapasztalt harcsások tudták, hogy talán most valami megakadhatott. A botot kézbe véve, a nagytestű harcsa egyértelműen jelezte, hogy a horog jól akadt. Azonnal csónakba szálltak. Feri a parttól „szemmel segítette” a fárasztást, és drukkolt. A harcsa egyértelműen az akadó felé vette az irányt, ahova el is ért. Robi ekkor biztos volt abban, hogy itt a vége a 2022-es harcsa idényének, mert onnan lehetetlen lesz kiszedni. Fél év halnélküliség után a sors azonban másképp határozott . Valamilyen csoda folytán a harcsát ki tudták húzni az akadók, sűrű rejtett világából. Iszkádi Tamás sem értette, hogy volt képes erre Robi. Amikor látták, hogy a hal a nyílt vízen van, azonnal hátramenetbe kapcsolta Tamás a csónak motorját, a mélyebb, részek felé próbáltak eljutni. A nagytestű harcsa is érzékelte a változást, ezért „lefeküdt” a mederfenékre. Aki már fárasztott nagy bajszost, az pontosan jól tudja, hogy milyen nehéz onnan felkelteni. Így volt ez most is. A harcsa érezhetően kezdett fáradni a közel fél órás küzdelem után. Pár perccel később feltűnt a mélyből a megakasztott,  őshonos szürkeharcsa. Egyszer-kétszer még kitört, ami ennél a fajnál teljesen normális viselkedés.

A fényképen látható szürkeharcsát Bíró Róbert akasztotta. (Fotó: Agro Jager News)

Rövid időre kiemelték a harcsát a vízből, ahol a hozzáértő kezek a legnagyobb elővigyázatossággal azonnal lemérték a hosszát és a tömegét.  A hal tömege pontosan 49,1 kilogramm volt, teljes hossza elérte a 190 centiméter hosszúságot. A vermelésre készülő óriást,  fertőtlenítés után azonnal szabadon engedték.

Bár az elmúlt félévben kapása sem volt Robinak, október mindenben kárpótolta. Aki szürkeharcsára horgászik, mindig legyen nagyon türelmes, és soha, semmilyen körülmények között ne adja fel ezt az igen nehéz horgászatot. A hatalmas harcsa, amely időnként felbukkant, még rá vár. A fantomhal, amit még senki nem látott és nem fogott ki, a következő nagy cél, amit a barátaimmal közösen tervezünk kifogni – zárta beszámolóját Bíró Róbert.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Iszkádi Tamás, Barna Tamás és Wimmer Ferenc

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

Horgászat

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme

Újabb nagytestű tiszai pontyot sikerült egy közös akcióban hazajuttatnia eredeti élőhelyére a Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetség (KTVHESZ) halőreinek. A halat 300 ezer forintért kínálta feketén eladásra egy tiszanánai horgász, a tetemes vételár helyett azonban halvédelmi bírságra, valamint a horgászattól való több hónapos eltiltásra számíthat.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Előzetes adatgyűjtés alapján került a halőrök látóterébe az a tiszanánai horgász, aki egy 18 kg-os, 87 cm hosszúságú pontyot kínált eladásra. A próbavásárlás során a horgász mintegy 300 ezer forintért adta volna át a nagytestű egyedet, ami elmondása szerint a Tiszából származott, így az – a hal védelméről és a halgazdálkodásról szóló törvény, valamint a KTVHESZ 2022-es horgászrendje alapján – kereskedelmi forgalomba nem hozható. A Nébih ÁHSZ és a KTVHESZ halőrei a pontyot lefoglalták és visszaengedték eredeti élőhelyére. A horgásszal szemben eljárás indult, melynek lezárásakor százezeres nagyságrendű bírságra, valamint a horgászattól való több hónapos eltiltásra számíthat.

A nagytestű halak feketekereskedelme
A sporthorgászat szemlélete egyre nagyobb teret hódít: a horgásztársadalom jelentős része ma már nem, mint élelmiszer tekint a halra, hanem pusztán a minél nagyobb zsákmány kifogásában érdekelt. Ennek következtében országszerte egyre több a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott magán horgásztó, melyek kimondottan a „nagyhal” fogásának élményét garantálják a horgászok számára. A komoly horgászati reklámértékkel bíró nagytestű halak felnevelése azonban több évtizedes munka eredménye, épp ezért nehezen beszerezhetőek és piaci értékük – egy 25-30 kg-os ponty esetében – meghaladhatja a 600 000 Ft-ot. E körülmények miatt jelentős a természetes vizeinkből kifogott nagyhalak feketekereskedelme a magán horgásztavak számára, mely jelenséget a Nébih ÁHSZ többek között a hirdetési felületek, közösségi média felületek folyamatos monitorozásával is igyekszik visszaszorítani.

Természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös feladatunk. Amennyiben horgászattal, halászattal vagy halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztal, kérjük jelezze az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Horgászat

Menyhalakat fogtak a Garamból – GALÉRIÁVAL

Szetei Norbert, Szlovákiában élő magyar ajkú horgász. Szabad idejében főleg a Garamon horgászik, alig pár kilométerre a magyar-szlovák határtól. Nyaranta, a Dunán is megfordul a barátaival.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Számos különböző halfajt sikerült már kifognia a Garamból. A menyhal horgászata azonban évről-évre egyre jobban vonzotta. Idén, késő ősszel barátaival a Garam déli szakaszára ment ki horgászni, alig pár kilométerre Párkánytól.  Dávid előzetesen ismert egy olyan szakaszt a folyón,ahol sikeresen lehet menyhalra horgászni.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Dávid olyan horgász, aki nagyon hamar kiismer egy-egy folyószakaszt.. Ez egy különleges képesség, amellyel nem mindenki rendelkezik. A három horgász  a titkos helyükre ült le horgászni.  A horgászhelyet személyautóval csak  nehezen lehet megközelíteni. Egy lassú vízfolyású öböl mellett telepedtek le, aminek az aljazata kövekkel borított.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Norbert és Gergő kissé bizonytalan volt, mert ilyen helyen az ólom hamar beszakad. Nyáron itt főleg amurt és pontyot lehet fogni, télen pedig menyhalat. Mivel a menyhalak is prédaállatai lehetnek más ragadozóhalaknak, ezért a folyó csak bizonyos szakaszain tűnnnek fel. A menyhalak kifejezetten szeretik a köves szakaszokat, mert innen lesik a sneciket, és egyéb táplálékukat.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

A menyhal kifejezetten érzékeny a zajokra, ezért jobb csöndben maradni a vízparton. A felszerelésük feeder botokból állt, amihez 40-es főzsinórt, valamint 40 centiméter hosszú 30-as fluorkarbon előkét kötöttek kettes horoggal, amihez 80 grammos ólmokat választottak. A Garam a kisebb folyók egyike, időnként nagy sodrással. Próbálkoztak kisebb ólmokkal is az elmúlt évek során, de nekik ez a vált be.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Mind a hárman különböző csalikat kínáltak fel. Dávid élő kárásszal próbálkozott, Norbi taposott kishallal, míg Gergő gilisztát dobott be a vízbe. Pár perc várakozás után a taposott kishal váltotta ki a legnagyobb reakciót, a többi csali nem érdekelte a menyhalakat.

A taposott kishallal horgásztak tovább, majd idővel mindenki fogott különböző méretű menyusokat. A halak többsége meghaladta a 35 centiméter hosszúságot. Szlovákiában hatóságok idén megszigorították a halak legkisebb kifogható méretét.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Tavaly a 30 centiméternél kisebb menyhalakat kellett visszadobni a vízbe, idén ezt 35 centiméternél módosították. A legnagyobb menyhal elérte a 48 centiméteres nagyságot. A halak hossza minden esetben 40 és 48 centiméter között változott. Mivel a menyhal rendkívül finom, ezért a legnagyobb halat hazavitték, míg a többit, a fényképezés után azonnal szabadon engedték.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

A szlováki horgászrend jelentősen eltér a magyartól. Novembertől április végéig a horgászok csak reggel hattól este kilencig horgászhatnak. Aki nem tartja be a hatályos horgászrendet,azt megbüntetik a szlovákiai ellenőrök. Mivel az elmúlt hetekben többször próbálkoztak menyhalat fogni, azt vették észre, minél hidegebb van, annál aktívabbak ezek a halak.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Ha nagy a köd, az esetek többségében több halat is fognak. Furcsa, de a menyhalak is érzékenyek a frontokra, amit mindig meg is éreznek. Kijelenthető, hogy nyugodtabb, csendesebb időben jobban mozognak. A menyhal általában a szürkületben mutatkozik meg először, addig kivárnak, nem mozdulnak. A Garam halállománya azonban jelentősen csökkent. A közelmúltban  ipari szennyezés történt a folyón. A vadvízbe került vegyszer körülbelül 50-100 kilométer után annyira meghígult, hogy nem okozott pusztulást a folyó délebbi szakaszán. Azonban az északibb részeken több halfaj is eltűnt, így a menyhal is. A komáromi szakaszon azonban a menyhal állománya stabil. A Garamban élő menyhalak vélhetően a Dunából úsznak fel a táplálék reményében. A Garam fentibb szakaszain csak nagy ritkán lehet menyhalat fogni.

A Garamon körülbelül 8 Celsius fok alatt mozdulnak meg a menyusok. Mivel a Garam folyót szabályozták, horgászat nem egy “leányálom”.  A folyó szintje mindennap 30 -40 centimétert ingadozik. A halak ezt nem szeretik, nem tudják mi fog történni, és emiatt nem esznek. A horgászatuk a fent említett körülmények miatt teljesen kiszámíthatatlan, és rapszódikus  – zárta beszámolóját Szetei Norbert.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Felvidéki Pecások

***

A Felvidéki Pecások Facebook csoportot négyen alapították meg. A hobbiból született horgászvideókat különböző vadvizeken először telefonnal készítették.

Időközben egyre jobb minőségű horgászvideókat készítettek, amihez a tárgyi tudásokat, és az eszközeiket is bővítették. A humorral átszőtt videókat főleg helyi fiatalabb generációnak készítik azért, hogy könnyebb legyen a halfogás a Garamon és más folyókon Szlovákiában és Magyarországon is. A tapasztalatok megosztása rendkívül fontos, amivel egy olyan tudásbázist szeretnének létrehozni, amihez bárki hozzáférhet. A Felvidéki pecások csoportja itt érhető el.

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Menyhalak a Duna váci szakaszán – Galériával

Sumandán József ha teheti,szabadidejében perget a Dunán. Emellett, ha elkezd csökkenni a levegő hőmérséklete és nincs nagyon hideg, menyhalakra is vadászik. A Duna váci szakaszán kis szerencsével megfogható ez a különleges hal, amely a hideg hatására válik aktívvá.

Sumandán József az idei első dunai menyhalával. (Fotó: Sumandán József – Agro Jager News)

Egyéni megfigyelése alapján, a Dunán, ha a hőmérséklet, kisebb mint 13 Celsius fok, már érdemes menyhalra vadászni. Mivel több éve nagyjából ugyanazon a partszakaszon horgászik, jól ismeri a sóderes részeket, ahol a menyusok előszeretettel bukkannak fel. Jó pár éve, amikor még többen jártak ki horgászni menyhalra, a horgászok 20-30 méterre ültek egymástól. Ha megjött egy menyhal raj, a folyással felfele szinte mindenkinek kapása lett. A horgászok egymást figyelmeztették, hogy készüljenek, mert jönnek a halak. Mostában azonban csak ritkán lát más horgászt, így csak magára számíthat.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Mivel minden évben sokat időt tölt a vízpart mellett, azt vette észre, hogy a menyhalak “turnusokban” bukkannak fel, azaz, két-három óránként van kapás, délután öttől egészen este tíz óráig. Utána viszont ezek a kis ragadozók elülnek.  József szerint ívás előtt a menyhalak inkább a sóderes részen figyelhetőek meg, majd az ívás követően, a kövesebb aljzaton találhatjuk meg őket, de ekkor már a rajok felbomlanak.  Nagyon hidegben, kemény mínuszok mellett, egyszer sem tudott menyhalat fogni. Az esetek döntő többségében gilisztával és fagyasztott kishallal horgászik.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Ha tud, akkor friss gébet is felkínál a horgain. Az invazív kishalat három részre vágja fel, külön-külön így tűzi fel a horogra. Kijelenthető az, ha van menyhal az adott partszakaszon, akkor szinte bármivel kifogható. A felkínált csalikat szinte mindig halolajjal szagosítja, mivel köztudott, hogy a halfajok között a menyhalnak rendkívül jó “szaglása” van. A dunai horgászok már jól bevált szerelékét alkalmazza, azaz egy kisebb tányérólom, amin az előke körülbelül 50-100 centiméter hosszú. A horog minden esetben süllőzésre alkalmas egyes horog.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Miután bedobta a szerelékét, este öt óra után, a feeder botjának a spicce megremegett. A közel egy kilós menyhal teljes hossza elérte az 50 centimétert. Bár aznap többet nem fogott, de egy szép hallal kezdte meg a 2022-es idényt. Sokan sokfélét állítanak a menyhalról. A tapasztalt horgász szerint a Duna váci szakaszán a menyhal állománya az elmúlt évek, évtized alatt stabil maradt. A csuka állománya talán évről-évre kisebb, de egyre többen fognak kisebb-nagyobb méretű szürkeharcsát. A menyhal szezonja viszont dübörög, aki csak teheti, tegye próbára a szerencséjét a magyar folyókban – zárta beszámolóját Sumandán József.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Sumandán József

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom