A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. § (2) bekezdés a) pontjának értelmezéséről az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a következő kollégiumi véleményt alkotta:

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a kollégiumi véleményt közölt a haszonbérleti díj megállapításáról (Kép: Pixabay)
Kúria logója (Ábra: kuria-birosag.hu)

1. A haszonbérleti díj aránytalansága az ügyek tényállása alapján ítélhető meg. Az aránytalanság kérdésében való döntés nem azonos az adott területen tevékenykedő gazdák hétköznapi ismeretei szerint adott nyilatkozataival, s azok hatóság általi elfogadásával. A bizonyítás a mezőgazdasági igazgatási szerv feladata.

2. A kikötött haszonbérleti díj abban az esetben nem tekinthető aránytalannak, ha az érintett ingatlan olyan pozitív tulajdonságokkal bír, amely az átlagos díjhoz képesti eltérést indokolja. Ennek vizsgálata során csak az objektív tényeket lehet figyelembe venni, mint például a területek fekvése, a földek minősége (AK értéke), öntözhetősége, művelhetősége, közútról való megközelíthetősége.

* * *

1. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 53. § (2) bekezdése a) pontja szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv akkor is megtagadhatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) értékének aránytalansága alkalmas volt arra, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat távol tartson az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától. A 2/2018. (IX.17.) KMK vélemény 5. pontja szerint a haszonbérleti szerződés jóváhagyása – mérlegelési jogkörben eljárva – akkor tagadható meg, ha a haszonbér értékének aránytalansága mellett az is megállapítható, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat tart távol ezen jogának gyakorlásától.

A gyakorlatban számos probléma merült fel a haszonbérleti díj aránytalanságának megállapításával kapcsolatban. A Kúria több eseti döntésében vizsgálta a földbizottságok, a képviselő-testület, és a mezőgazdasági igazgatási szerv tényfeltárási kötelezettségeit, ennek körében a bizonyítékok mérlegelésének szempontjait. A Kúria rámutatott, hogy a Földforgalmi tv. 53. § (2) bekezdés a) pontjában foglal haszonbérleti szerződés jóváhagyásának megtagadáshoz a két konjunktív feltétel együttes teljesülésére van szükség, így a mezőgazdasági igazgatási szervnek ez okból egyrészt indokolnia kell, hogy az adott esetben miért él a megtagadás eszközével, másrészt eljárása során a jogszabályban írt kettős feltétel tekintetében bizonyítást kell lefolytatnia. (EBH 2018.K.16.)

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Amennyiben az ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. alkalmazandó, úgy irányadó ezen törvény 62. § (1) bekezdése a tényállás tisztázásának szabályairól. E szabályok alapján a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell bizonyítani az eljárási törvényekben biztosított bizonyítási eszközökkel – így adott esetben szakértői bizonyítással – a haszonbérleti díj aránytalanságát, amelynek szakszerű megválaszolása nem azonos az adott területen tevékenykedő gazdák hétköznapi ismeretei alapján adott válasszal, s annak hatósági elfogadásával. Sem a haszonbérbeadó, sem a haszonbérleti szerződést kötő fél nem kötelezhető annak bizonyítására, hogy a haszonbérleti díj nem aránytalan.

A szerződési szabadság polgári jogi szabályai a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozó haszonbérleti szerződések megkötése szempontjából nem alkalmazhatók, erre vonatkozóan a Földforgalmi tv. speciális rendelkezései alapján járhat el a mezőgazdasági igazgatási szerv (a Kfv.III.37.298/2016/4., Kfv.II.37.107/2016/6.).

2. A kikötött haszonbérleti díj abban az esetben nem tekinthető aránytalannak, ha az érintett ingatlan olyan pozitív tulajdonságokkal bír, amely az átlagos díjhoz képesti eltérést indokolja.

Az aránytalanság kérdésben való döntés során az átlagos értékadat csak kiindulási pont lehet, mert ez nélkülözi az egyedi földterületek, egyedi ügyletek sajátosságainak, szerződő felek érdekeinek értékelését. Vizsgálni kell, hogy van-e gazdasági racionalitása az adott szerződésnek, vagy az önmagában csak a piac más szereplőinek kirekesztésére, távol tartására törekszik. Meghatározó szerepe van e körben a szakértő által alkalmazott korrekciós tényezőknek, mert ezek biztosítják a komplex értékelést, amelyekkel az egyediesítés megvalósítható (Kfv.III.37.289/2017/5.).

A díj aránytalanságánál figyelembe lehet venni a területek fekvését, a földek minőségét (AK értékét), öntözhetőségét, művelhetőségét, közútról való megközelíthetőségét (lásd pl. a Kfv.II.37.234/2017/5. számú ítéletet), de nem lehet figyelembe venni a bizonytalan, jövőbeni  eseményeket, és részben a haszonbérlő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. A Földforgalmi tv. 53. § (2) bekezdés a) pontja megsértése körében vizsgálni kell az átlag haszonbérhez képest az adott ingatlanra elérhető korrigált fajlagos haszonbért, a kikötött haszonbérhez képest a korrigált haszonbérérték eltérésének mértékét, a díj arányosságát, és adott esetben kigazdálkodhatóságát. Bár önmagában a díj kigazdálkodhatóságára való utalás a díj arányosságának megállapítására nem alkalmas, ugyanakkor lényeges szempontként szolgál az arányosság mérlegeléséhez. A díj kigazdálkodhatóságának megállapításához részletes, minden költségre (munkabérek, adók, járulékok, kamarai tagdíj stb.) kiterjedő számítások elvégzése szükséges (Kfv.II.37.527/2017/6.).

Az átlagos haszonbérhez képesti, illetve a kikötött haszonbérhez képesti aránytalan mérték tehát általánosságban nem, csak esetről esetre vizsgálva határozható meg. Az átlagos és a kikötött haszonbérleti díjak közti 15-20%-os eltérés esetén az értékkülönbségére tekintettel egyszerű arányosítással megítélhető, hogy az adott díj az átlagos haszonbérleti díjhoz képest nem tekinthető aránytalannak. Ezt meghaladó eltérés esetén a kikötött haszonbérleti díj abban az esetben nem tekinthető aránytalannak, ha az érintett ingatlan olyan pozitív tulajdonságokkal bír, amely – a fent kifejtettek szerint – az átlagos díjhoz képesti eltérést indokolja (Kfv.II.37.234/2017/5.).

Az olyan haszonbérleti díj, amely jelentős mértékben meghaladja az átlagos haszonbérleti díjat, feltételezhető, hogy alkalmas más jogosultak előhaszonbérleti jog gyakorlásától való távol tartására, különösen ha a díj nem indokolható a termőföld olyan értékjellemzőjével, amely a kiemelkedően magas díj felszámítását megalapozhatja.

Forrás: Kúria