Keressen minket

Mezőgazdaság

Mezőgazdasági szakdiplomaták találkoztak

A kiváló minőségű magyar élelmiszerek előállítása annál jövedelmezőbb, minél szélesebb körben juthatnak hozzá mind a hazai fogyasztók, mind pedig a külföldi árupiacok.

A kiváló minőségű magyar élelmiszerek előállítása annál jövedelmezőbb, minél szélesebb körben juthatnak hozzá mind a hazai fogyasztók, mind pedig a külföldi árupiacok. Ugyanakkor a helyi termelőknek érdemes figyelemmel lenni a termékek előállítása mellett az áruvédjegyek, földrajzi oltalommal védett árujelzők és egyéb promóciós eszközök megválasztásával járó előnyökre is – emelte ki köszöntőjében Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az agrár- és környezetügyi attasék hagyományos éves beszámolója alkalmából megtartott szakmai rendezvényen.

Ezen a téren a jó külföldi gyakorlatok megismerése, a termékfejlesztés és az innovatív megoldások olyan további előnyökhöz juttathatják a magyar élelmiszereket, amely által az eleve nyújtott komparatív előnyök, pl. GM-mentes státusz, biotermékek, egészséges és az élelmiszerbiztonság tekintetében megbízható alapanyagok felhasználása biztos bevételt, hosszú távú üzleti sikereket biztosít a magyar agrárgazdaság számára – hangsúlyozta a szaktárca helyettes államtitkára.

E missziónk megvalósítása elképzelhetetlen lenne a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása alatt álló szakdiplomata hálózat munkája nélkül – közölte az FM helyettes államtitkára, aki szólt arról is, hogy az attasék szerepe rendkívül fontos a külkapcsolati és külgazdasági kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében, sőt, a magyar élelmiszergazdaság versenyképességének és nemzetközi elismertségének megőrzésében is.
Tóth Katalin kifejtette: az éves beszámolókban kielemezhetőek azok az igények, amelyek a már meglévő kapcsolatok további dinamizálását szolgálják, illetve ráirányítható a figyelem azokra a kihívásokra is, amelyeket az Európai Unióban, valamint a világban jelenleg zajló folyamatok az egyes országok mezőgazdasági ágazatai számára jelentenek.

A helyettes államtitkár örömmel szólt azokról a kiváló szakemberekről, akik a szakdiplomata hálózatban tevékenykednek. Neki köszönhetően Róma, Berlin, Moszkva, Peking, Madrid, Nyugat-Balkán, Bukarest és Párizs mellett már Washingtonból is első kézből érhetők el azok az információk és tapasztalatok, amelyek hozzájárulnak a szakpolitikai kérdések eredményes megválaszolásához.

Tóth Katalin Kínával kapcsolatban elmondta, hogy az ázsiai ország hatalmas piacán a magyar termékekkel a kínai besorolás szerinti kisebb tartományi városokra érdemes koncentrálni, üzleti kapcsolataink erősítése velük jól megtérül. Kínában a magyar prémium termékekkel, marketinggel és promóciókkal, a cégek tényleges jelenlétével jól érzékelhető eredmények érhetőek el. Ennek köszönhetően a közép-európai országok közül ma Magyarország rendelkezik a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába, ami a hatóságaink közötti jó együttműködésnek köszönhető. Jelenleg magyar sertés-, liba-, kacsa-, marha- és nyúlhús, valamint az élő ló és tavaly novemberben a búza export is megkezdődött, hamarosan a tej akkreditáció is megtörténik.

A magyar termékeket főként a jó minőséggel társító orosz piac esetében megerősítést nyert, hogy az embargó számos termékcsoportra nem vonatkozik, így lehetőségeink változatlanok. Oroszország importkiváltási programjának köszönhetően a befektetések és a technológiatranszfer területén jövőre további lehetőségek nyílnak a tőkével rendelkező magyar ágazati szereplők előtt is – tette hozzá az agrártárca helyettes államtitkára.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdasági termékek eredményes külpiaci szerepléséhez összehangolt, a marketingeszközök széles eszköztárát felvonultató folyamatos, aktív jelenlét szükséges, amelyet munkájuk során a szakdiplomaták is szem előtt tartanak.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom