Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Világszínvonalú izraeli beruházás Csengelén

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Dr. Fazekas Sándor, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának vezetője üdvözölte a zöldmezős beruházást. Kiemelte, hogy nagyon jó ütemben született döntés a beruházás megvalósítására. Összefoglalta, hogy amikor három éve megkeresték ezzel a projekttel kapcsolatban, nagyon jó elképzelésnek, nagyon jó ötletnek tartotta. De hatalmas terv volt ez, amit, lám összefogással, kitartással fel lehetett építeni.

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kifejtette: nagyon örül annak, hogy ilyen szerencsésen találkozott a minőségi magyar vízi szárnyas tenyésztés, a magyar hízott libatartás, a magyar hízott libamáj előállítás, az izraeli igényekkel. Ez is bizonyítja, hogy piacképes a magyar áru, a magyar termelés. Az ágazat nehéz időszakon van túl. Nagyon sok szakember dolgozott azon, hogy felszámolják, felszámoljuk a madárinfluenza okozta veszteségeket, hogy visszanyerje Magyarország exportpartnereit. Azt gondolom – folytatta a miniszter – hogy az állattenyésztési ágazat jól felkészült, ehhez megfelelő tudásháttér, közép- és felsőfokú oktatás áll rendelkezésre. A kormány elkötelezett a magyar fajták megőrzésében és annak pedig rendkívül örül, hogy a kiváló magyar termékek, a magyar minőség eléri azt a világszínvonalat, amelyet egy olyan különleges gasztronómiai kultúrával bíró nemzet, mint Izrael, keres. Ebben a relációban azonban nem szabad elfelejteni a termelőket sem, akik rendelkeznek azzal a gyakorlati tudással, ami nélkül ez az üzem, ez az ágazat nem működhetne. Egy jó találkozás, egy szerencsés együttállás kellett ehhez. Bízom abban, hogy más termékek esetében is megtaláljuk, megtalálják barátaink azokat a csatlakozási pontokat, ahol a magyar mezőgazdaság magas színvonalú termékei felkeltik az érdeklődését más nemzetek mellett Izraelnek is. Ebben a munkában, a magyar mezőgazdaság fejlesztésében, továbbra is számíthatnak a támogatásomra. A magyar állam jogszabályi háttérrel biztosítani fogja, hogy kiegyensúlyozott és stabil lehessen a termelés – zárta köszöntőjét Dr. Fazekas Sándor, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának vezetője.

Yosef Amrani, Izrael állam Magyarországra akkreditált nagykövete üdvözölte, hogy Magyarország kormánya támogatta ezt a beruházást. Sohasem szabad elfelejteni a múltat, – idézett a Bibliából József szavaival, – de hamarosan Magyarországra érkezik Benjamin Netanjahu, Izrael állam miniszterelnöke, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel és a két ország kapcsolata tovább fejlődhet. Mi nagyon készülünk erre és bízunk benne, hogy a miniszterelnöki találkozót követően tovább épülhetnek a gazdasági kapcsolatok. Sokan dolgoztak ezen a projekten és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik valamilyen formában támogatták ennek a beruházásnak a megvalósulását.
David Lau, Izrael állam askhenáz főrabbija köszöntőjében meleg szívvel üdvözölte a magyar kormányt és a vendégeket. Megszületett ez a beruházás és a vágóhíd után továbbfeldolgozó építését is tervezik. Eközben Magyarország és Izrael között együttműködések, kooperációk születnek, amelyek a hagyományokra és a kölcsönös tiszteletre épülnek. A zsidó nép az elmúlt évszázadban viszontagságos időket élt meg, de itt Magyarországon befogadják az Izraelből érkezőket. Az összefogásban mindig erő rejlik, abból mindig többet lehet kihozni és a háborúskodás elmúltával a kölcsönös tiszteletre, a barátságra lehet alapozni. A magyarok nyitottak, magas színvonalon termelnek és itt nagyon szívesen fektettek be. A főrabbi köszönetét fejezte ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és az EXIM Banknak, hogy hitellel támogatta ezt a beruházást. Kiemelte, hogy Magyarországon, olyan színvonalon termelnek a magyar gazdák, hogy képesek a legmagasabb minőséget is elérni, amelyet éppen keresnek Európában, az USA-ban, Izraelben és a világ megannyi országában. Magyarország sokszínű. Különleges módon tisztelik a magyarok a különféle vallásokat, nemzeteket. Ebben óriási erő rejlik – dicsérte hazánkat Izrael askhenáz főrabbija, David Lau. Magyarország és Izrael népe évszázadokon keresztül kapcsolatban volt egymással. Közös hagyományok, közös történelem köt össze bennünket, ezért is történhetett az, hogy Magyarországra esett a választás, ennek a beruházásnak a megvalósítására.

A magas rangú vendégek között feltűnt Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője, aki kiemelte, hogy a megye nagyon nagy értékekkel rendelkezik. A mezőgazdaság teljes spektrumát nézve, szinte nincs olyan ágazat, amelyet ne lehetne megtalálni Csongrád megyében. Évszázados hagyományokra alapozva termelnek például paprikát, vagy éppen tenyésztenek különféle állatokat. Magyarország egyik legnagyobb tudásközpontja a megyeszékhelyen, Szegeden, számos karral bír, de külön foglalkoznak például Hódmezővásárhelyen mezőgazdasági képzéssel, illetve Szegeden a mérnöki karon belül élelmiszeripari oktatással. A nagyon változatos mezőgazdasági termelést egy jól fejlett állami adminisztrációval segíti a Csongrád Megyei Kormányhivatal. Megyeszerte a kormányablakokon keresztül nincs olyan ügy, amelyet a gazdák ne tudnának gyorsan, ütemesen elintézni. A beruházást Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott üdvözölte, bízik benne, hogy a zöldmezős beruházás nem csak új munkahelyeket teremt, hanem bővülésével magával húzza a termelési ágazatot, amely további növekedést biztosít a térség kiskereskedelmi forgalmában is.

Az ünnepséget követően David Lau Izrael askhenáz főrabbija, Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, YosefAmrani, Izrael állam Magyarországra akkreditált nagykövete és Köves Slomó az EMIH főrabbija, ünnepélyes keretek között felavatták az üzemet.

A kóser vágóhíd kiemelten állít majd elő kóser libamájat és hízott libából készült termékeket, elsősorban export célra, de természetesen a hazai keresletet is kiszolgálja – ismertette David Lau az új üzem tevékenységét. Az EXIM Bank 1.75 milliárd forintnyi hitelt nyújtott a vállalat számára és a beruházás első fázisában 100 új munkahely megteremtését jelentette. A projekt kiteljesedésével pedig 260 új állás létrehozását biztosítja. A projekt második fázisában, 2018-tól a vágóhíd és a feldolgozó üzem mellé, egy úgynevezett továbbfeldolgozó termékek előállítására alkalmas részleg is épül majd. A feldolgozóban a szállító szalagok és a beérkező szállítmányok fogadására kialakított üzemrészleget elérve a főrabbi kiemelte, hogy a termelés a jelenlegi ütemezés alapján 2017. első felében indulhatott csak meg. Most a kóser vágóhídon a tervek szerint napi 2400 hízott libát dolgoznak fel, ennek köszönhetően 15%-kal növekszik az utóbbi években csökkenő, egyébként komoly hagyományokkal rendelkező magyar hízottliba hazai termelése.

Jászberény után, a világon a második olyan üzem lesz a csengelei, melynek kifejezetten ez a tevékenység jelenti a fő profilját. Az üzemben a kósersági előírásokat maximálisan betartják. Az üzem elsősorban exportra termeli a kóser baromfitermékeket, ugyanakkor kielégíti az egyre növekvő hazai igényeket is, hiszen a magyar minőség kiegészül az izraeli előírásokkal.

Az üzembejárás után különleges izraeli ízekkel kedveskedtek a vendégeknek.

Szilágyi Bay Péter

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom