Keressen minket

Mezőgazdaság

Növényvédelmi előrejelzés – július

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A júniusi csapadékos periódus után visszatérő száraz nyári idő felgyorsította az őszi árpa és az őszi káposztarepce érését, így a hónap utolsó napjaiban megkezdődött mindkét növény aratása. A kezdeti eredmények alapján mérsékeltek a terméskilátások árpában és repcében egyaránt. A szalma bálázása és elszállítása folyamatos, a tarló területek megmunkálása érdekében. Az őszi búza elérte a viaszérés állapotát, így az árpa és a repce betakarítása után a korai búza fajtákkal folytatódhat az aratás. Az aratás előtti kalászvizsgálatok eredményei alapján a területek felén közepes, míg másutt gyenge kalászfuzáríózis fertőzés tapasztalható, így nagy jelentősége lesz a termény tisztítás szakszerű elvégzésének, és a töppedt, beteg szemek eltávolításának.

Megkezdődött a napraforgó virágzása. Jelenleg szép, egyöntetű és általában gyommentes állományokat lehet látni. Remélhetőleg hosszasan elhúzódó virágzás lesz, így jó megtermékenyülés várható, ami a jó termés alapvető záloga, nem beszélve arról, hogy a megporzó rovarok is bőségesen találnak táplálékot az ínséges tavaszi repce és akác virágzás után. A napraforgó növény egészségügyi állapota egyelőre jónak mondható, gond ott lehet, ahol a júniusi esőzések során jég is érte a területet. Ezeken a táblákon fontos teendő a növényállomány preventív védelme, mely virágzó napraforgón nemcsak a sérüléseket gyógyítja be, hanem egyúttal megfelelő védelmet nyújt a tányérbetegségek kialakulása ellen is. A lucerna- és mezei poloska fertőzés általános ugyan, de a veszélyes mértéket sehol sem éri el. Ugyanez mondható el a napraforgó levéltetű fertőzésről, ami a területek mintegy 50%-át érinti, de nem éri el a veszélyes szintet.

Kukoricában a kukoricamoly fertőzés a területek 100%-át érinti, a lepkék rajzása már április óta tart. Nagyon sok a fertőzött növény, sok helyen már nemcsak a levélörvök tájékán, hanem a címeren is láthatóak a hernyók rágásnyomai. Most elsősorban a nőstény lepkéket fogják a csapdák, tehát továbbra is lesz frissen lerakott pete a növényeken. A kukoricamoly mellett egyre több vetésfehérítő bogár jelent meg a zsenge leveleken, melyen hámozgatnak még egy ideig, utána pedig elvonulnak nyugalmi állapotukba, az erdőszéli fasorok avarjába. Egyre több a gyapottok bagolylepke a csapdák fogási anyagában, így fokozódó veszélyt jelentenek a hamarosan kifejlődő kukorica csövekre. Kísérjük fokozott figyelemmel a lárvakelés és a fertőzés táblán belüli alakulását, mert nagy különbségek lehetnek a területek fertőzöttsége között. A napokban megjelentek az első amerikai kukoricabogár imágók is az ország déli és középső tájegységeiben. A bogarak létszáma most még nem magas, de napról- napra erősödő fertőzéssel kell számolni, így itt az ideje a szín-és illatcsapdák kihelyezésére, az optimális védekezési időpont meghatározása érdekében. A jég verte kukorica állományokban egyre több golyvásüszög jelenik meg a sebzési felületeken. A fertőzés inkább a kukorica szilázs  készítésénél jelent minőségi problémát, ha magas a beteg növények aránya, inkább legyen belőle szemes takarmány.

Forrás:
Dr. Aponyi Lajos
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II.    Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép:     Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép:     Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép:    Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó

 

1. példa

Fotó: MVH

 

Fotó: MVH

A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.

2. példa

Fotó: MVH

3. példa

Fotó: MVH

Fotó: MVH

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.

A kárhányadok alakulása a főbb mezőgazdasági biztosítási csoportoknál Magyarországon, 2019–2023

A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.

További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lehet.

A mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.

A támogatás három célterület – ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység – mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.

A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el.

Forrás: AM

Tovább olvasom