További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A júniusi csapadékos periódus után visszatérő száraz nyári idő felgyorsította az őszi árpa és az őszi káposztarepce érését, így a hónap utolsó napjaiban megkezdődött mindkét növény aratása. A kezdeti eredmények alapján mérsékeltek a terméskilátások árpában és repcében egyaránt. A szalma bálázása és elszállítása folyamatos, a tarló területek megmunkálása érdekében. Az őszi búza elérte a viaszérés állapotát, így az árpa és a repce betakarítása után a korai búza fajtákkal folytatódhat az aratás. Az aratás előtti kalászvizsgálatok eredményei alapján a területek felén közepes, míg másutt gyenge kalászfuzáríózis fertőzés tapasztalható, így nagy jelentősége lesz a termény tisztítás szakszerű elvégzésének, és a töppedt, beteg szemek eltávolításának.
Megkezdődött a napraforgó virágzása. Jelenleg szép, egyöntetű és általában gyommentes állományokat lehet látni. Remélhetőleg hosszasan elhúzódó virágzás lesz, így jó megtermékenyülés várható, ami a jó termés alapvető záloga, nem beszélve arról, hogy a megporzó rovarok is bőségesen találnak táplálékot az ínséges tavaszi repce és akác virágzás után. A napraforgó növény egészségügyi állapota egyelőre jónak mondható, gond ott lehet, ahol a júniusi esőzések során jég is érte a területet. Ezeken a táblákon fontos teendő a növényállomány preventív védelme, mely virágzó napraforgón nemcsak a sérüléseket gyógyítja be, hanem egyúttal megfelelő védelmet nyújt a tányérbetegségek kialakulása ellen is. A lucerna- és mezei poloska fertőzés általános ugyan, de a veszélyes mértéket sehol sem éri el. Ugyanez mondható el a napraforgó levéltetű fertőzésről, ami a területek mintegy 50%-át érinti, de nem éri el a veszélyes szintet.
Kukoricában a kukoricamoly fertőzés a területek 100%-át érinti, a lepkék rajzása már április óta tart. Nagyon sok a fertőzött növény, sok helyen már nemcsak a levélörvök tájékán, hanem a címeren is láthatóak a hernyók rágásnyomai. Most elsősorban a nőstény lepkéket fogják a csapdák, tehát továbbra is lesz frissen lerakott pete a növényeken. A kukoricamoly mellett egyre több vetésfehérítő bogár jelent meg a zsenge leveleken, melyen hámozgatnak még egy ideig, utána pedig elvonulnak nyugalmi állapotukba, az erdőszéli fasorok avarjába. Egyre több a gyapottok bagolylepke a csapdák fogási anyagában, így fokozódó veszélyt jelentenek a hamarosan kifejlődő kukorica csövekre. Kísérjük fokozott figyelemmel a lárvakelés és a fertőzés táblán belüli alakulását, mert nagy különbségek lehetnek a területek fertőzöttsége között. A napokban megjelentek az első amerikai kukoricabogár imágók is az ország déli és középső tájegységeiben. A bogarak létszáma most még nem magas, de napról- napra erősödő fertőzéssel kell számolni, így itt az ideje a szín-és illatcsapdák kihelyezésére, az optimális védekezési időpont meghatározása érdekében. A jég verte kukorica állományokban egyre több golyvásüszög jelenik meg a sebzési felületeken. A fertőzés inkább a kukorica szilázs készítésénél jelent minőségi problémát, ha magas a beteg növények aránya, inkább legyen belőle szemes takarmány.
Forrás:
Dr. Aponyi Lajos
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II. Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
1. példa
A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.
2. példa
3. példa
Forrás: MVH
Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.
A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.
A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.
Megjelent az állati genetikai erőforrások támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás
Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lehet.
A mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.
A támogatás három célterület – ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység – mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.
A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el.
Forrás: AM