A hét első felében kialakult záporok, zivatarok többfelé hátráltatták a mezőgazdasági munkákat, de csak elszórtan hullott belőlük nagyobb mennyiségű csapadék. A folytatásban is változékony marad az idő, péntek estétől délnyugati irányból lehet jelentős mennyiségű csapadékra számítani. Erre elsősorban a Dunántúl északi és keleti tájain illetve Bács-Kiskun megyében van nagy szükség, ugyanakkor a keleti, északkeleti országrészben inkább száraz időjárás kedvezne a mezőgazdaságnak. A szántókon még zajlik az aratás, a kedvező szemnedvességhez száraz és meleg időjárás lenne az ideális. A keleti országrészben a gyakori csapadék miatt többfelé nehezen haladnak, miközben a gabona minősége romlik. A kapás növények közül a napraforgó és a kukorica is virágzik.

1. ábra Az elmúlt 5 nap csapadékösszege 2020. július 22-én (mm)

A kukorica ott, ahol június eleje-közepe óta kedvezőek a csapadékviszonyok, gyönyörűen fejlődött, helyenként a két és fél métert is meghaladja az állományok magassága, a szárakon pedig dupla csövek sorjáznak. Viszont a Dunántúlon, főleg a Kisalföldön, a Balaton térségében, Baranyában és Tolnában, valamint a Duna-Tisza közének nyugati, délnyugati részén nem ilyen kedvező a kép, arrafelé kiadós csapadékra lenne szükség a nyári növények fejlődéséhez.

2. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. július 22-én (mm)

A hét elejére elhagyta térségünket a múlt hét második felében sokfelé felhős, csapadékos időjárást okozó magassági hideg örvény, és a hét első felében jellemzően napos, de többször gomolyfelhős időjárás volt jellemző elszórtan záporokkal, zivatarokkal, néhol felhőszakadás is előfordult. Múlt szombat óta az ország nagy részén 5 és 20 mm közötti mennyiség esett, főként a Mátra és a Bükk térségében, de foltokban máshol is ennél is több, a Dunántúl középső és déli tájain viszont kevesebb hullott (1. ábra). A már hetek óta tartó tendencia folytatódott ezúttal is, mely szerint a keleti országrész kap több csapadékot, míg a Dunántúlon hónapok óta kevesebb esik a sokéves átlagnál (2. ábra). A csapadék eloszlás kettősségét tükrözik a talajnedvesség viszonyok is. Keleten és a Dunántúl nyugati részén sokfelé sáros a talajfelszín (3. ábra), a Tiszántúlon néhol ismét belvíz okoz gondokat, és a középső és mélyebb talajrétegekben is elegendő nedvesség áll rendelkezésre a növények fejlődéséhez. A középső országrész nyugati, és a Dunántúl jelentős részén azonban a növények számára hasznosítható vízmennyiség 50%-át sem éri el a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma. A Kisalföldön többfelé, a Balaton és a Velencei-tó térségében és a Mohácsi-sziget környezetében pedig kritikusan száraz a talaj, ezen a csütörtöki zivatarok segíthetnek némiképp. A hétvégi felhős, csapadékos, az átlagosnál több fokkal hűvösebb idő után hétfőn jelentősen melegedett az idő, és azóta a maximum értékek már 30 fok körül alakulnak.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a július elejére illetve közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen az ország síkvidéki területeinek jelentős részén csökkenés mutatkozik az előző időszakhoz képest. Ez a csökkenés nagyrészt természetes folyamatokkal magyarázható, szántóföldjeinken nem csak a gabonák értek be július elejére, hanem a napraforgó, és a kukorica is virágozni kezdett, és ezek a fenológiai fázisok szintén a zöld tömeg csökkenésével járnak. Az anomália térkép meglehetősen mozaikos képet mutat, ami részben a vetésforgóból adódik, ugyanakkor szépen kirajzolódnak az elmúlt időszakban igen kevés csapadékot kapott kisalföldi illetve kelet-dunántúli területek, ahol a száraz időjárás okozza a növények „kevésbé zöld” állapotát. Ugyanakkor az Alföld nagy részén, főként a Tiszántúlon az őszi vetések érése ellenére is növekedés figyelhető meg az index értékében, és a sokéves átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália adódik, amit a kapás növények csapadék hatására történt igen intenzív növekedése magyaráz.

3. ábra Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. július 22-én (%)

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 780 és 900 foknap között van az országban (6. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 20-50 foknapos az elmaradás, de az északkeleti országrészben 60-80 foknapos negatív eltérés is megfigyelhető. A sokéves átlaghoz képest elég változatos a kép. Az ország nagy részén nem jellemző számottevő eltérés, de a déli országrészben helyenként a 30 foknapot is meghaladja a pozitív anomália. A vegetációs időszak korábbi időszakában mutatkozott hiány mostanra eltűnt, mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon*. A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, ezért az átlagos alatti termésátlagokra volt kilátás. Az aratáskor főleg a keleti országrészben akadályozta a gyakori csapadék és a felázott talaj a betakarítást. Az őszi búzára számított hőösszeg az egész vegetációs időszakban és mindenütt az országban az optimális érték fölött járt az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket. A májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású volt a termésre nézve.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár és Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett (bár arrafelé is nagyok a terület különbségek), míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. A Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka már jóval kevesebb, mint fele az optimálisnak, így a talaj nedvességtartalma a vegetációs időszak kezdete óta csak június második felében emelkedett a kritikusan száraz szint fölé, arrafelé a nyári növényeknek hatalmas szüksége lenne a csapadékra.

6. ábra A 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek 2020. július 21-én (foknap)

Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok, a vetés óta eltelt időszakban sokfelé több csapadék is hullott az optimálisnál. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet és júniusban is csak néhány nap érte el a hőmérséklet azt, amit a kukorica szeret. Összességében a növény számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített, így a növény keleten jelenleg többnyire szép állapotban van. A Dunántúlon azonban többfelé, például Győr vagy Kaposvár térségében kifejezetten rossz a helyzet.

A hét második felében is marad a változékony időjárás. Csütörtökön és pénteken is számítani lehet záporokra, zivatarokra, melyekből néhol nagyobb mennyiség is hullhat, de emellett az ország nagy részén jellemzően napos, gomolyfelhős idő várható mérsékelt széllel. Péntek este délnyugat felől éri el hazánkat egy kiterjedt csapadékzóna, így szombaton nagyrészt erősen felhős lesz az ég, és sokfelé kell esőre, záporokra, zivatarokra számítani. Ezúttal a Dunántúlon valószínű nagyobb mennyiségű, többfelé akár 30 mm-t is meghaladó csapadék. Vasárnaptól csökken a csapadékhajlam, vasárnap és hétfőn főként keleten, északkeleten alakulhatnak ki záporok, zivatarok, majd kedden és szerdán a jelenlegi számítások szerint száraz idő valószínű. A hét végéig a talajok nedvességtartalmának növekedésére lehet számítani, a lehulló csapadék mennyisége szinte országszerte meghaladja a párolgás mértékét. A hőmérséklet a legmelegebb órákban jellemzően 25 és 30 fok között alakul, szombaton a tartósabban borult, csapadékos időben várható ennél néhány fokkal hűvösebb.

Forrás: MET