Keressen minket

Mezőgazdaság

KITEKINTÉS: A németek a nagyobb termésstabilitást célozzák

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A földön az éghajlatváltozás egyre észrevehetőbbé válik. 2018 forró nyara miatt a német mezőgazdasági termelők 340 millió eurót kaptak aszálykárra, ami nem feltétlenül lesz az utolsó alkalom a helyi gazdák életében. Ugyanakkor egyre több embert kell táplálni anélkül, hogy további károkat okoznánk a környezetnek.

Meg tudja-e csinálni az európai mezőgazdaság? – teszik fel a kérdést.

A jövőben nem a maximális termésnövelés kérdése lesz a legfontosabb, hanem a nagyobb termésstabilitás elérése a célunk – mondta Timo Kautz, a berlini Humboldt Egyetem mezőgazdasági és kertészeti tudományok professzora az EURACTIV workshopján.

A földműveseknek új gazdálkodási rendszereket kell kidolgozniuk. Például olyan növények termesztésével kell foglalkozniuk, amelyek jobban képesek átvészelni a szárazabb körülményeket. Azonban ez technológiai újítások nélkül nem lehetséges.

1. kép Timo Kautz a Humboldt Egyetem professzora

A Pricewaterhouse- elemző cég által készített 2016-os tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a stabil és megfizethető élelmiszer-ellátás az elkövetkező évtizedekben csak akkor garantálható, ha az EU intelligens nemesítési módszereket, genomszerkesztést és genetikai módosításokat is alkalmaz.

Az európai agrárpolitikának (KAP) azonban még mindig sok akadálya van, amelyeket le kell küzdenie. Az Európai Bizottság további kutatást tervezett megvalósítani 10 milliárd euró finanszírozással a Horizont Európa költségvetéséből. Nem sokkal ezt követően azonban az Európai Bíróság határozata felrázta a mezőgazdasági ágazatot.

A bíróság úgy döntött, hogy az úgynevezett CRISPR / Cas9 módszerrel történő növénynemesítés az EU-ban a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) szigorúan ellenőrzött kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen módon nevelt növényeket kiterjedt és költséges teszteknek kell alávetni azért, hogy az európai piacon jóváhagyható legyen – ez egyértelmű akadály az ágazat számára. Vytenis Andriukaitis Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Biztos szerint az új növénynemesítési technikák megbélyegzését meg kell szüntetni. A kérdés továbbra is az Európai Parlament új Mezőgazdasági Bizottságának napirendjén van, amint annak egyik tagja megerősítette az EURACTIV-nak.

Az utópikus jövő

2. kép Hermann Färber német képviselő

Hermann Färber, a kereszténydemokraták (CDU) képviselője a Bundestagban, egyben tagja a táplálkozási és mezőgazdasági bizottságnak. Szerinte újra kell gondolni, hogyan kezeljük a növénynemesítési technikákat, hogy a jövőben elegendő táplálékot lehessen előállítani.

A vitatott gyomirtó glifozát régóta politikai bűnbak lett – mondta az eseményen.

Az élelmiszer-ellátás jövőbeni biztosításának mértéke erősen függ attól, hogy az EU 2021-től hogyan alakítja a Közös Agrárpolitikát. A Naturschutzbund Deutschland (NABU) természetvédelmi szervezet azt követeli, hogy az Európai Bizottság 2027-ig szüntesse meg a közvetlen kifizetések rendszerét. Azonban a mezőgazdasági termelők jövedelmének átlagosan 40% -át teszi ki a támogatás. A jelenlegi rendszer, amely mindenki számára azonos összegű pénzt ad termőföldjére, függetlenül a gazda igényeitől, vagy a felhasználási céljától, minden csak nem innovációbarát – mondta Konstantin Kreiser, a NABU globális és EU természetvédelmi politikájának vezetője.

Kreiser szerint beruházásokra és ösztönzőkre van szükség a környezetbarát gyakorlatok ösztönzésére. Erre a célra évente 15 milliárd eurót kell elkülöníteni. Ezen túlmenően minden gazdaságnak a földterület 10% -át nem termelő egységként kellene kezelnie a biológiai sokféleség érdekében. Ez lenne a feltétele bármilyen kifizetésnek – tette hozzá Kreiser. Färber képviselő szerint ezek az úgynevezett első pillérből származó közvetlen kifizetések továbbra is kulcsfontosságú megélhetési biztosítékot jelentenek a gazdák számára.

A politikus azt is kiemelte, hogy az új KAP már a teljes költségvetés 40% -át a környezetvédelmi intézkedésekre fordítja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az élelmiszer-előállítás veszélyben van. Ezt nem szabad elhanyagolni – tette hozzá az európai parlamenti képviselő. A közvetlen kifizetések csökkentésének növelése, vagy a Bizottság által javasolt 100 000 eurós felső korlát nem lenne elegendő. Gazdálkodóinkat nem hagyhatjuk magukra a globális piacgazdaság és a verseny szeszélyeiben – mondta az európai parlamenti képviselő.

3. kép Henrik Wendorff, a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke

Henrik Wendorff, biogazdálkodó és a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke szintén támogatja a meglévő modell megőrzését. Véleménye szerint a jelenlegi modellt tovább kell fejleszteni, ahelyett, hogy jelentős strukturális változásokat vezetnénk be.

Mindenekelőtt az ökológiai gazdálkodókat jobban kell támogatni. A mezőgazdasági termelők átlagosan a jövedelmük csak 20%-át kapják termékeikből. Mint elsődleges gazdálkodónak, a mezőgazdasági termelőknek biztosítania kell a KAP-hoz való részvételt. A vita végén Konstantin Kreiser (NABU) elmondta, hogy úgy véli, hogy a következő KAP-ra vonatkozó jelenlegi javaslat messze nem elegendõ ahhoz, hogy a mezőgazdaság a jövőben megfelelő pályára álljon.

Ha Von der Leyen kiemelkedő vezető, akkor a mostani javaslatot megsemmisíti és egy újat nyújt be. Ha a KAP-ról folyó tárgyalások így folytatódnak, akkor ez akadályozza az Új Zöld Megállapodás-ra való áttérést – tette hozzá Kreiser.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.euractiv.com/section/agriculture-food/news/agricultural-sector-should-focus-on-achieving-greater-yield-stability-experts-say/

Képek megnevezése:

Borítókép: Fokhagyma szedés előtt, Agro Jager News, 2020

  1. Timo Kautz a Humboldi Egyetem professzora
  2. Hermann Färber német képviselő
  3. Henrik Wendorff, a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke
  4. A Naturschutzbund Deutschland (NABU) természetvédelmi szervezet logója11

Képek forrása:

  1. https://www.boden.uni-bonn.de/allgemeine-bodenkunde-und-bodenoekologie/personal/timo-kautz-1
  2. https://de.wikipedia.org/wiki/Hermann_F%C3%A4rber
  3. https://www.agrarheute.com/politik/henrik-wendorff-neuer-praesident-bauernverbands-brandenburg-521724
  4. https://de.wikipedia.org/wiki/Naturschutzbund_Deutschland

Mezőgazdaság

A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei

Print Friendly, PDF & Email

Az aflatoxin egészségügyi kockázatát vizsgálták

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös projektben vett részt: „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása”-címmel. A szakemberek megállapították, hogy a hazai lakosságot jelenleg nem fenyegeti jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat. Bár azonnali ellenintézkedések nem szükségesek, a takarmányok és élelmiszerek folyamatos ellenőrzése a lehetséges aflatoxin szennyeződésekre mégis indokolt és javasolt.

Ábra: NÉBIH

A napjainkban zajló éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő terjedése figyelhető meg Európában. Ez veszélyeztetheti a mérsékelt éghajlatú országok, köztük hazánk lakosságát is. Az aflatoxinok rákkeltő, immunrendszert gyengítő hatású mikotoxinok, amelyek különösen veszélyesek a fiatal korosztály számára.
E mikotoxinok közül az aflatoxin B1 (AFB1) a májban aflatoxin M1-é (AFM1) alakul át, amely szintén rákkeltő hatású, és megjelenik a tehéntejben, valamint a tejtermékekben.

Az aflatoxin terhelést vizsgáló, nemzeti kiválósági program (azonosítószám: NKFIH 2018-1.2.1-NKP-2018-00002) eredménye alapján a magyar lakosságnak egyelőre nem kell jelentős mértékű aflatoxin-kockázattól tartania. Továbbra is elengedhetetlen azonban a takarmányok és élelmiszerek ellenőrzése a lehetséges szennyeződések kiszűrése miatt. A Nébih az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terve során, a lánc több pontján 130 tejminta és 200 takarmányminta vizsgálatát végzi el.

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az NKFI alapból megvalósuló projekt

A projekt során a Nébih és a Debreceni Egyetem szakemberei a tej AFM1 tartalmára vonatkozóan (>0,02 μg/kg) cselekvési küszöbértéket határoztak meg. A 2023/915 uniós rendelet alapján a tejre vonatkozó AFM1 határérték 0,050 μg/kg. A cselekvési küszöbérték  elérésekor a projekt résztvevői olyan cselekvési tervet léptettek életbe, amelynek segítségével sikerült visszaszorítani a tej toxintartalmát a küszöbérték alá. A küszöbérték feletti eredmény azt jelezte, hogy a napi elegytejbe olyan tejtermelő gazdaságok napi tejtermelése keveredett, amelyek esetén a normál szintnél magasabb toxintartalom jelent meg.

Ez alapján a következő időszakban minden telepnél egyedi mintavétel és az önellenőrzési rendszer felülvizsgálata történt meg. Amelyik telep esetében bebizonyosodott, hogy a takarmány szennyezett volt, ott toxinkötővel vagy a takarmány cseréjével biztosították, hogy a magas toxinszint újra a normál szintre csökkenjen. Emellett a projekteredmények alapján javaslatot tettek a hatósági aflatoxin monitoring terv módosítására is.

A mikroparcellás Aspergillus flavus (az egyik legelterjedtebb aflatoxint termelő penészgomba) fertőzési kísérletei és mikrometeorológiai mérései nyomán kiderült, hogy a penészgomba elterjedését jelentősen befolyásolta a hőmérséklet és a légköri szárazság. Az aflatoxin termelést pedig a rendkívül magas napi maximum hőmérsékletek határozták meg (különösen 35oC felett).
A projekt szakértői szerint a mikroparcellás kísérleti eredményeik hozzájárulhatnak egy, a Kárpát-medence sajátosságait figyelembe vevő, Aspergillus flavus fejlődési és toxintermelési kockázatbecslő modell létrehozásához.

A projektben jelentős analitikai fejlesztést is végrehajtottak a silótakarmányok, valamint a keveréktakarmányok AFB1 tartalmának gyors és kellő pontosságú meghatározása érdekében. Továbbá metagenomikai és mikrobiológiai tenyésztéses módszereket alkalmazva, először nyertek átfogó képet a hazai takarmányok baktérium és élesztő összetételével kapcsolatban.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni

Print Friendly, PDF & Email

Közleményt adott ki az OTP Bank

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A 2022-es év után 2023 is kihívásokkal terhelt volt az agrárium és az egész gazdaság szempontjából. Az idei évben az elsődleges feladat az agrárgazdaság szereplői számára a felkészülés, valamint a már elérhető és megnyíló pályázati lehetőségek kiaknázása – hangzott el az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtóreggelijén. A jelenlévő szakértők szerint 2024 a tervezés és a pályáztatás-pályázás időszaka lesz, a következő években viszont jelentős agrár hitelállománynövekedés várható.

Ábra: OTP Bank

Budapest, 2024. április 18.  A várakozások szerint 2024-ben enyhül a hazai és régiós növekedést tavaly erősen fékező globális ellenszél, de a kilábalásnak még csak a jelei mutatkoznak. 2023-ban a régióban kifejezetten gyenge teljesítményt nyújtva, közel 1%-os, az agrárium nélkül számolva pedig 3%-os recesszióba süllyedt a gazdaság, nagyot esett a fogyasztás és a beruházás, az ingatlan- és a hitelpiac megde rmedt. „2023-ban az OTP Csoport magyarországi működési környezetét a gazdasági teljesítmény, a magas kamatszínvonal, illetve a kormányzati és jegybanki intézkedések együttes hatásai is befolyásolták. Kedvező tényező azonban, hogy az év második felében gyorsuló ütemben mérséklődött az infláció, ami folytatódó jegybanki kamatcsökkentéseket tett lehetővé. Az idei évet tekintve várakozásunk, hogy év per év alapon javul a GDP növekedési dinamikája, csökken az infláció és javul a kamatkörnyezet, ezek összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak a hitelkeresletre és a portfólió minőségére” – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató helyettese az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtóháttérbeszélgetésén.

Az elmúlt két évben a gazdaság egészéhez hasonlóan az agrárium szereplőinek is rengeteg kockázattal kellett számolniuk, ami hatással volt a gazdálkodásukra és pénzügyi döntéseikre. Mint Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára összefoglalta, a kormányzat célja, hogy a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart megerősítse és nemzetközi szinten mérhető módon javítsa versenyképességét. „A már elérhető és idén megnyíló pályázatok folytatják a 2021-ben megkezdett modernizációs programunkat, és minden piaci szereplő számára, a legkisebbektől a legnagyobbakig lehetőséget teremtenek a kihívásokkal teli elmúlt két év után termelésük hatékonyságának növelésére vagy több lábon állásuk megteremtésére. Cél, hogy közelebb kerüljünk a 2030-ra kitűzött céljainkhoz, miszerint az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére, az export pedig 50%-kal növekedjen” – mondta Dr. Feldman Zsolt.

Az OTP Bank tapasztalatai alapján az elmúlt két évben jelentősen nőttek a termelés költségei, és éppen ezért ennek finanszírozására volt nagyobb igény a mezőgazdaságban, a fejlesztések tekintetében visszafogottabb volt a hitelkereslet. Az új KAP keretében több olyan pályázat érkezik, amelyekben a generációs megújulás és az üzemfejlesztés áll a középpontban, és a korábban népszerűnek számító felhívások alapján biztos vagyok abban, hogy az érdeklődésben nem lesz hiány, mi pedig továbbra is partnerei vagyunk a pályázóknak. Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy finanszírozói oldalról is hosszú távon kell elköteleződni egy beruházás mellett. Ezen kívül számunkra az innováció is komoly jelentőséggel bír – mondta Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóság vezetője. Hozzátette, hogy a termelők alkalmazkodási kényszerben vannak, a fókusz a hatékonyság növelése, de szükség van a digitális átállásra, a precíziós gazdálkodásra, összeségében arra számít, hogy az új pályázatok érdemben fogják gyorsítani ezeket a folyamatokat. Az igazgató szerint a beruházásokhoz kapcsolódó hitelek folyósítása érdemben 2025-ben fog megkezdődni.

A sajtóbeszélgetésen Dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a KAP Stratégiai Terv beruházásainak sikeres megvalósítása valamennyi szereplő közös érdeke. Érthető, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben sokan kétszer is meggondolják a hitelfelvételt, mégis jó lenne, ha minél többen élnének a 2900 milliárd forintos programban foglalt kivételes lehetőségekkel. “Önerőből kevesen tudnak jelentős beruházásokat megvalósítani, ezért is szükséges a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, amelyhez az AVHGA kezessége nagy mértékben hozzájárul. Az alapítvány folyamatosan nyomon követi az agrárium aktuális nehézségeit és lehetőségeit, és arra törekszik, hogy az Agrárminisztériummal és a bankokkal együttműködve a legkedvezőbb konstrukciókat dolgozza ki a gazdák számára. Az uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó kamat- és garanciadíj támogatásnak köszönhetően több projekt válik megvalósíthatóvá” – osztotta meg várakozásait Dr. Herczegh András.

Az idei év kapcsán fontos változás, hogy a támogatások mértékének emelkedésén túl a követelmények is szigorodnak, és erre jobb idejében felkészülni. „Azt látjuk, hogy sokan már jó ideje terveznek és készülnek, várják a megfelelő alkalmat a fejlesztésekhez, fiókban vannak a tervek. Pontosan tudják, hogy az energiahatékonysági fejlesztéseket, a zöld átállást, a működési mérethez kapcsolódó hatékonysági beruházásokat most lehet megvalósítani, és itt most fokozottan igaz, hogy a megkésett döntés hátralépés” – mondta Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának szigorodó szabályai fejlesztési kényszert jelentenek, ugyanakkor az uniós és nemzeti költségvetésből fedezett források lehetőséget biztosítanak az agrárszereplőknek és a finanszírozói oldalnak egyaránt. A sikeres pályázáshoz azonban nélkülözhetetlen, hogy a megfelelő szakmai segítséget igénybe vegyék a pályázók.

Forrás: OTP Agrár

 

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a várható európai napraforgótermésről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon a 2023/2024. gazdasági évben, ez 4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A globális kibocsátás 2 millió tonnával múlhatja alul az 59,9 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 4 millió tonna körül alakulhat a 2023/2024. évi szezon végén.

A napraforgómag heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

A Tallage szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbit kissé meghaladó területet, 4,9 millió hektárt foglalhat el a napraforgómag az idén. A közép-európai tagországokban az enyhe márciusi időjárás kedvezett a vetés előkészítésének. Az EU-ban a napraforgótermés az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladhatja meg 2024-ben, 10,7 millió tonna lehet.

Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 145,8 ezer forint/tonnáért (–16 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 138,3 ezer forint/tonnáért (–18 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 140,6 ezer forint/tonna (–17 százalék) volt.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom