Keressen minket

Mezőgazdaság

KITEKINTÉS: A németek a nagyobb termésstabilitást célozzák

A földön az éghajlatváltozás egyre észrevehetőbbé válik. 2018 forró nyara miatt a német mezőgazdasági termelők 340 millió eurót kaptak aszálykárra, ami nem feltétlenül lesz az utolsó alkalom a helyi gazdák életében. Ugyanakkor egyre több embert kell táplálni anélkül, hogy további károkat okoznánk a környezetnek.

Meg tudja-e csinálni az európai mezőgazdaság? – teszik fel a kérdést.

A jövőben nem a maximális termésnövelés kérdése lesz a legfontosabb, hanem a nagyobb termésstabilitás elérése a célunk – mondta Timo Kautz, a berlini Humboldt Egyetem mezőgazdasági és kertészeti tudományok professzora az EURACTIV workshopján.

A földműveseknek új gazdálkodási rendszereket kell kidolgozniuk. Például olyan növények termesztésével kell foglalkozniuk, amelyek jobban képesek átvészelni a szárazabb körülményeket. Azonban ez technológiai újítások nélkül nem lehetséges.

1. kép Timo Kautz a Humboldt Egyetem professzora

A Pricewaterhouse- elemző cég által készített 2016-os tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a stabil és megfizethető élelmiszer-ellátás az elkövetkező évtizedekben csak akkor garantálható, ha az EU intelligens nemesítési módszereket, genomszerkesztést és genetikai módosításokat is alkalmaz.

Az európai agrárpolitikának (KAP) azonban még mindig sok akadálya van, amelyeket le kell küzdenie. Az Európai Bizottság további kutatást tervezett megvalósítani 10 milliárd euró finanszírozással a Horizont Európa költségvetéséből. Nem sokkal ezt követően azonban az Európai Bíróság határozata felrázta a mezőgazdasági ágazatot.

A bíróság úgy döntött, hogy az úgynevezett CRISPR / Cas9 módszerrel történő növénynemesítés az EU-ban a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) szigorúan ellenőrzött kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen módon nevelt növényeket kiterjedt és költséges teszteknek kell alávetni azért, hogy az európai piacon jóváhagyható legyen – ez egyértelmű akadály az ágazat számára. Vytenis Andriukaitis Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Biztos szerint az új növénynemesítési technikák megbélyegzését meg kell szüntetni. A kérdés továbbra is az Európai Parlament új Mezőgazdasági Bizottságának napirendjén van, amint annak egyik tagja megerősítette az EURACTIV-nak.

Az utópikus jövő

2. kép Hermann Färber német képviselő

Hermann Färber, a kereszténydemokraták (CDU) képviselője a Bundestagban, egyben tagja a táplálkozási és mezőgazdasági bizottságnak. Szerinte újra kell gondolni, hogyan kezeljük a növénynemesítési technikákat, hogy a jövőben elegendő táplálékot lehessen előállítani.

A vitatott gyomirtó glifozát régóta politikai bűnbak lett – mondta az eseményen.

Az élelmiszer-ellátás jövőbeni biztosításának mértéke erősen függ attól, hogy az EU 2021-től hogyan alakítja a Közös Agrárpolitikát. A Naturschutzbund Deutschland (NABU) természetvédelmi szervezet azt követeli, hogy az Európai Bizottság 2027-ig szüntesse meg a közvetlen kifizetések rendszerét. Azonban a mezőgazdasági termelők jövedelmének átlagosan 40% -át teszi ki a támogatás. A jelenlegi rendszer, amely mindenki számára azonos összegű pénzt ad termőföldjére, függetlenül a gazda igényeitől, vagy a felhasználási céljától, minden csak nem innovációbarát – mondta Konstantin Kreiser, a NABU globális és EU természetvédelmi politikájának vezetője.

Kreiser szerint beruházásokra és ösztönzőkre van szükség a környezetbarát gyakorlatok ösztönzésére. Erre a célra évente 15 milliárd eurót kell elkülöníteni. Ezen túlmenően minden gazdaságnak a földterület 10% -át nem termelő egységként kellene kezelnie a biológiai sokféleség érdekében. Ez lenne a feltétele bármilyen kifizetésnek – tette hozzá Kreiser. Färber képviselő szerint ezek az úgynevezett első pillérből származó közvetlen kifizetések továbbra is kulcsfontosságú megélhetési biztosítékot jelentenek a gazdák számára.

A politikus azt is kiemelte, hogy az új KAP már a teljes költségvetés 40% -át a környezetvédelmi intézkedésekre fordítja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az élelmiszer-előállítás veszélyben van. Ezt nem szabad elhanyagolni – tette hozzá az európai parlamenti képviselő. A közvetlen kifizetések csökkentésének növelése, vagy a Bizottság által javasolt 100 000 eurós felső korlát nem lenne elegendő. Gazdálkodóinkat nem hagyhatjuk magukra a globális piacgazdaság és a verseny szeszélyeiben – mondta az európai parlamenti képviselő.

3. kép Henrik Wendorff, a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke

Henrik Wendorff, biogazdálkodó és a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke szintén támogatja a meglévő modell megőrzését. Véleménye szerint a jelenlegi modellt tovább kell fejleszteni, ahelyett, hogy jelentős strukturális változásokat vezetnénk be.

Mindenekelőtt az ökológiai gazdálkodókat jobban kell támogatni. A mezőgazdasági termelők átlagosan a jövedelmük csak 20%-át kapják termékeikből. Mint elsődleges gazdálkodónak, a mezőgazdasági termelőknek biztosítania kell a KAP-hoz való részvételt. A vita végén Konstantin Kreiser (NABU) elmondta, hogy úgy véli, hogy a következő KAP-ra vonatkozó jelenlegi javaslat messze nem elegendõ ahhoz, hogy a mezőgazdaság a jövőben megfelelő pályára álljon.

Ha Von der Leyen kiemelkedő vezető, akkor a mostani javaslatot megsemmisíti és egy újat nyújt be. Ha a KAP-ról folyó tárgyalások így folytatódnak, akkor ez akadályozza az Új Zöld Megállapodás-ra való áttérést – tette hozzá Kreiser.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.euractiv.com/section/agriculture-food/news/agricultural-sector-should-focus-on-achieving-greater-yield-stability-experts-say/

Képek megnevezése:

Borítókép: Fokhagyma szedés előtt, Agro Jager News, 2020

  1. Timo Kautz a Humboldi Egyetem professzora
  2. Hermann Färber német képviselő
  3. Henrik Wendorff, a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke
  4. A Naturschutzbund Deutschland (NABU) természetvédelmi szervezet logója11

Képek forrása:

  1. https://www.boden.uni-bonn.de/allgemeine-bodenkunde-und-bodenoekologie/personal/timo-kautz-1
  2. https://de.wikipedia.org/wiki/Hermann_F%C3%A4rber
  3. https://www.agrarheute.com/politik/henrik-wendorff-neuer-praesident-bauernverbands-brandenburg-521724
  4. https://de.wikipedia.org/wiki/Naturschutzbund_Deutschland
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom