Keressen minket

Mezőgazdaság

KITEKINTÉS: A németek a nagyobb termésstabilitást célozzák

Közzétéve:

A földön az éghajlatváltozás egyre észrevehetőbbé válik. 2018 forró nyara miatt a német mezőgazdasági termelők 340 millió eurót kaptak aszálykárra, ami nem feltétlenül lesz az utolsó alkalom a helyi gazdák életében. Ugyanakkor egyre több embert kell táplálni anélkül, hogy további károkat okoznánk a környezetnek.

Meg tudja-e csinálni az európai mezőgazdaság? – teszik fel a kérdést.

A jövőben nem a maximális termésnövelés kérdése lesz a legfontosabb, hanem a nagyobb termésstabilitás elérése a célunk – mondta Timo Kautz, a berlini Humboldt Egyetem mezőgazdasági és kertészeti tudományok professzora az EURACTIV workshopján.

A földműveseknek új gazdálkodási rendszereket kell kidolgozniuk. Például olyan növények termesztésével kell foglalkozniuk, amelyek jobban képesek átvészelni a szárazabb körülményeket. Azonban ez technológiai újítások nélkül nem lehetséges.

1. kép Timo Kautz a Humboldt Egyetem professzora

A Pricewaterhouse- elemző cég által készített 2016-os tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a stabil és megfizethető élelmiszer-ellátás az elkövetkező évtizedekben csak akkor garantálható, ha az EU intelligens nemesítési módszereket, genomszerkesztést és genetikai módosításokat is alkalmaz.

Az európai agrárpolitikának (KAP) azonban még mindig sok akadálya van, amelyeket le kell küzdenie. Az Európai Bizottság további kutatást tervezett megvalósítani 10 milliárd euró finanszírozással a Horizont Európa költségvetéséből. Nem sokkal ezt követően azonban az Európai Bíróság határozata felrázta a mezőgazdasági ágazatot.

A bíróság úgy döntött, hogy az úgynevezett CRISPR / Cas9 módszerrel történő növénynemesítés az EU-ban a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) szigorúan ellenőrzött kategóriájába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen módon nevelt növényeket kiterjedt és költséges teszteknek kell alávetni azért, hogy az európai piacon jóváhagyható legyen – ez egyértelmű akadály az ágazat számára. Vytenis Andriukaitis Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Biztos szerint az új növénynemesítési technikák megbélyegzését meg kell szüntetni. A kérdés továbbra is az Európai Parlament új Mezőgazdasági Bizottságának napirendjén van, amint annak egyik tagja megerősítette az EURACTIV-nak.

Az utópikus jövő

2. kép Hermann Färber német képviselő

Hermann Färber, a kereszténydemokraták (CDU) képviselője a Bundestagban, egyben tagja a táplálkozási és mezőgazdasági bizottságnak. Szerinte újra kell gondolni, hogyan kezeljük a növénynemesítési technikákat, hogy a jövőben elegendő táplálékot lehessen előállítani.

A vitatott gyomirtó glifozát régóta politikai bűnbak lett – mondta az eseményen.

Az élelmiszer-ellátás jövőbeni biztosításának mértéke erősen függ attól, hogy az EU 2021-től hogyan alakítja a Közös Agrárpolitikát. A Naturschutzbund Deutschland (NABU) természetvédelmi szervezet azt követeli, hogy az Európai Bizottság 2027-ig szüntesse meg a közvetlen kifizetések rendszerét. Azonban a mezőgazdasági termelők jövedelmének átlagosan 40% -át teszi ki a támogatás. A jelenlegi rendszer, amely mindenki számára azonos összegű pénzt ad termőföldjére, függetlenül a gazda igényeitől, vagy a felhasználási céljától, minden csak nem innovációbarát – mondta Konstantin Kreiser, a NABU globális és EU természetvédelmi politikájának vezetője.

Kreiser szerint beruházásokra és ösztönzőkre van szükség a környezetbarát gyakorlatok ösztönzésére. Erre a célra évente 15 milliárd eurót kell elkülöníteni. Ezen túlmenően minden gazdaságnak a földterület 10% -át nem termelő egységként kellene kezelnie a biológiai sokféleség érdekében. Ez lenne a feltétele bármilyen kifizetésnek – tette hozzá Kreiser. Färber képviselő szerint ezek az úgynevezett első pillérből származó közvetlen kifizetések továbbra is kulcsfontosságú megélhetési biztosítékot jelentenek a gazdák számára.

A politikus azt is kiemelte, hogy az új KAP már a teljes költségvetés 40% -át a környezetvédelmi intézkedésekre fordítja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az élelmiszer-előállítás veszélyben van. Ezt nem szabad elhanyagolni – tette hozzá az európai parlamenti képviselő. A közvetlen kifizetések csökkentésének növelése, vagy a Bizottság által javasolt 100 000 eurós felső korlát nem lenne elegendő. Gazdálkodóinkat nem hagyhatjuk magukra a globális piacgazdaság és a verseny szeszélyeiben – mondta az európai parlamenti képviselő.

3. kép Henrik Wendorff, a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke

Henrik Wendorff, biogazdálkodó és a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke szintén támogatja a meglévő modell megőrzését. Véleménye szerint a jelenlegi modellt tovább kell fejleszteni, ahelyett, hogy jelentős strukturális változásokat vezetnénk be.

Mindenekelőtt az ökológiai gazdálkodókat jobban kell támogatni. A mezőgazdasági termelők átlagosan a jövedelmük csak 20%-át kapják termékeikből. Mint elsődleges gazdálkodónak, a mezőgazdasági termelőknek biztosítania kell a KAP-hoz való részvételt. A vita végén Konstantin Kreiser (NABU) elmondta, hogy úgy véli, hogy a következő KAP-ra vonatkozó jelenlegi javaslat messze nem elegendõ ahhoz, hogy a mezőgazdaság a jövőben megfelelő pályára álljon.

Ha Von der Leyen kiemelkedő vezető, akkor a mostani javaslatot megsemmisíti és egy újat nyújt be. Ha a KAP-ról folyó tárgyalások így folytatódnak, akkor ez akadályozza az Új Zöld Megállapodás-ra való áttérést – tette hozzá Kreiser.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://www.euractiv.com/section/agriculture-food/news/agricultural-sector-should-focus-on-achieving-greater-yield-stability-experts-say/

Képek megnevezése:

Borítókép: Fokhagyma szedés előtt, Agro Jager News, 2020

  1. Timo Kautz a Humboldi Egyetem professzora
  2. Hermann Färber német képviselő
  3. Henrik Wendorff, a Brandenburgi Állami Gazdálkodók Szövetségének elnöke
  4. A Naturschutzbund Deutschland (NABU) természetvédelmi szervezet logója11

Képek forrása:

  1. https://www.boden.uni-bonn.de/allgemeine-bodenkunde-und-bodenoekologie/personal/timo-kautz-1
  2. https://de.wikipedia.org/wiki/Hermann_F%C3%A4rber
  3. https://www.agrarheute.com/politik/henrik-wendorff-neuer-praesident-bauernverbands-brandenburg-521724
  4. https://de.wikipedia.org/wiki/Naturschutzbund_Deutschland

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom