Keressen minket

Mezőgazdaság

Megnyílt a 29. Farmer Expo Debrecenben

Ütésállónak nevezte a magyar mezőgazdaságot az agrárminiszter kedden Debrecenben, a 29. Farmer Expo megnyitóján. A magyar mezőgazdaság ütésálló, az agrártermékek ütőképesek a piacokért folytatott, kiélezett gazdasági küzdelemben – jelentette ki Nagy István. Közölte: a koronavírus-járvány volt a magyar mezőgazdaság terheléspróbája, és az agrárium, a hazai élelmiszeripar kiállta a próbát, a magyar gazdák és élelmiszertermelők a pandémia idején is helytálltak.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 43,6 százalék volt az év első három hónapjában. Az agrárgazdaság közel 809 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 1855 millió eurós többletéhez – mondta a miniszter. Kitért arra is, hogy a tárca által kidolgozott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő program három üteme közül az első kettő sikeresen lezárult, a kifizetések szeptemberben kezdődnek a benyújtott és elbírált támogatási kérelmek után.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A program első körében több mint négyezer kérelem érkezett baromfi- és sertéstenyésztőktől, halgazdálkodóktól, élelmiszer-feldolgozóktól és a dísznövény ágazat szereplőitől. A támogatási igény meghaladta a 14 milliárd forintot. A második ütemben a méhészek, az anyajuh, az anyatehén és a tejelő tehén tartók igényelhettek támogatást. A mintegy 30 ezer kérelem több mint 5,3 milliárdnyi támogatásra szólt – mondta Nagy István. Az agrárminiszter szerint minden idők legszárazabb tavaszán vagyunk túl, közel 300 ezer hektárt ér aszálykár. Ez is arra sarkall, hogy folytassák a klímavédelmi intézkedéseket, amelyek közül kiemelkedik a fásítás és az öntözésfejlesztés.

Fotó: Pelsőczy Csaba

“A versenyképes magyar agrárium egyik alapfeltétele az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése” – állapította meg a szaktárca vezetője megjegyezve, hogy napjainkban a szántóterületek alig két százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás. Hozzátette: az agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázzák, és 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljék. A kormány évi 17 milliárd, összesen 170 milliárd forint forrást biztosít az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez a következő tíz évben – jelezte Nagy István. Az agrárminiszter arról is beszélt Debrecenben, hogy az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetése elegendő méretű fejlesztési forrást tartalmaz az agrárfejezetben is.

Kijelentette: a gazdák nem lehetnek az új Közös agrárpolitika (KAP) kárvallottjai, védőháló nélkül az európai gazdák kiszolgáltatottak, és ha a versenyhátrány miatt tönkremennek, “a világ távoli országaiból származó, ismeretlen eredetű áruk árasztják el a piacainkat az egészséges, biztonságos, magyar élelmiszerek helyett”.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István jelezte azt is, hogy a Kap következő költségvetési időszaka előtt egy évvel meghosszabbítják az Agrár-környezetgazdálkodási programot (Akg); az ötéves Akg támogatási program kerete 250 milliárd forint, ebből eddig 170 milliárd forintot fizettek ki. Hozzátette: a Kap “mögöttünk álló költségvetési időszakában” eddig 1434 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget, és 65 ezer igénylőnek már több mint 721 milliárd forintot fizettek ki. A 29. Farmer Expo megnyitóján a miniszter azt mondta, a találkozó jelentőségét növeli, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta most nyílik első ízben lehetőség arra, hogy a magyar agrárium szereplői személyesen megoszthassák egymással a tapasztalataikat.

Vaszkó László vásárigazgató, az expót szervező V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetője hozzátette: a kiállítók bátorsága, az ágazat szereplőinek szolidaritása és együttműködése kellett ahhoz, hogy a járványügyi szabályok betartásával az idén is megrendezhessék a találkozót. A négy napos expón mintegy 100 kiállító mutatkozik be, számos szakmai fórumot és állatbemutatót is tartanak – tette hozzá.

Az expó társrendezője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amelynek elnöke a megnyitón ismertetett üzenetében kiemelte: a magyar agrárium szereplői példásan kezelték a vészhelyzetet, mindent megtettek azért, hogy Magyarország lakossága ne szenvedjen hiányt a pandémia miatt.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke jelezte: az önkormányzat közreműködésével 24 termelői piacot építettek, illetve újítottak fel a megye településein az elmúlt években annak érdekében, hogy segítsék a gazdák piacra jutását.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, ötvenéves álom válik valóra, amikor kormányzati támogatással az idén megkezdődik a térség vízellátását javító Civaqua program, amiből egész Kelet-Magyarország mezőgazdasága profitál.

A Farmer Expo megnyitóján felszentelték az új búzából készült kenyeret. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke felidézte, hogy tíz éves a Magyarok kenyere program, az idén több mint hatezer itthoni és határon túli adományozó gazda, nyolcszáz tonnát meghaladó mennyiségű búzával járult hozzá, hogy minden rászorulónak jusson a magyarok kenyeréből.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyetemi tudás a Farmer Expón

Látványos standokkal és szakmai programokkal készül a Debreceni Egyetem agrárkara és több szervezeti egysége az augusztus 17-én nyíló Farmer Expóra. A Böszörményi úti campus fejlesztésének köszönhetően minden idők legnagyobb hazai, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutatója is összeállhat a rendezvényen.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az elmúlt hónapok aszályos időjárása nyomán létfontosságú kérdéssé vált az öntözés és a vízgazdálkodás, az idei Farmer Expón egyebek mellett a kertészeti ágazat vonatkozásában foglalkoznak a témával.

– Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt és csaknem 85 ezer hektáron zöldséget. A kertészeti területek jelentős része ki van téve az extrém szárazságnak és az aszálynak, mivel a gyümölcsösök mindössze 20-25 százaléka, míg a zöldségtermő területek 80 százaléka öntözött. A kertészeti ágazatban az egy hektáron megtermelt áru értéke jelentős, emiatt ilyen időjárási körülmények között létfontosságú az öntözés. Ezért is kapta idén a „Lenni vagy nem lenni…” címet a Farmer Expó kertészeti szakkiállítása, a HORTICO – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai konferencián elsősorban a meglévő vízkészletek helyzetének feltérképezésével és a vízjogi engedélyezési eljárás menetével foglalkoznak a szakemberek.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A jelenleg nehéz helyzetben lévő kertészeti ágazat számára kiemelten fontos a vízkivételi és vízjogi létesítési engedélyek beszerzésének megkönnyítése, és ezáltal az öntözésfejlesztés előmozdítása. Ezen jogosultságok azonban a vízkészletek nagyságától függnek. Olyan racionális javaslatokat kell tenniük a szakmai szervezeteknek, amelyek ebből a helyzetből előremozdítják a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését – fejtette ki Apáti Ferenc.

Az augusztus 18-i HORTICO Zöldség–Gyümölcs Kertészeti Konferencia keretében szó lesz egyebek mellett Magyarország hidrológiai adottságairól, a felszíni és felszín alatti vízkészleteiről, különös tekintettel az Észak-Alföldre, illetve az öntözésfejlesztés jövőbeni kilátásairól, az öntözés szabályozásának átalakulásáról, az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának lehetőségeiről.

A 31. Farmer Expó szakmai programjába bekapcsolódik a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, juhtenyésztési workshopot rendez az EuroSheep projekt keretében.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az egyetem szakemberei a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület programjában is közreműködnek, ahol 40 különböző állatot lehet majd látni, például a magyar muraközit és az óriásokat. A kapcsolódó konferencián előadást tartanak a DE MÉK és az AKIT szakemberei. Pataki Balázs, a kar tiszteletbeli docense a magyar hidegvérű fajta kialakulását, történetét és értékeit ismerteti, Mihók Sándor professor emeritus pedig azt állítja középpontba, milyen kötelezettséggel jár egy történelmi lófajta fenntartása. Oláh János, az AKIT tudományos főmunkatársa a magyar hidegvérű lófajta és a klímaváltozás kapcsolatát elemzi.

A DE MÉK és az AKIT közös standon mutatkozik majd be a közönségnek, ahol megismerhetik a kar oktatási-kutatási portfólióját, emellett drónokkal, hőkamerával, akvapóniával és saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel várják a látogatókat.

Fotó: Debreceni Egyetem

Standot állít a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is a kiállításon. Asztalra kerülnek a diákok által a gyakorlókertben termelt zöldségek és gyümölcsök, valamint gyógynövények és virágok, illetve maguk a tanulók válaszolnak a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A szervezők a kisgyerekre is gondolnak, többek között traktor-szimulátorral, ló- és fejhető tehén-makettel, valamint állatokkal kapcsolatos, QR-kódos kincskereső játékkal készülnek.

Idén újra lesz Karneváli Lovaskupa a Farmer Expón. Miután a Debreceni Egyetem közreműködésével több mint kétszeresére növelték a rendelkezésre álló pálya nagyságát, már nagy fogatok is elférnek és a gyep minőségén is sokat javítottak. A tervek szerint olyan nagy volumenű, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutató állhat össze a Karneváli Lovas Kupa Fogathajtó- és Díjugrató Versenyen, amilyen még nem volt Magyarországon.

A nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításnak ezúttal is a DE Böszörményi úti campusa ad otthont, augusztus 17. és 20. között.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A gazdák az aszályban is számíthatnak a kormányra

A magyar gazdák ahogyan eddig, úgy most, a történelmi aszály idején is számíthatnak a kormányra – mondta az agrárminiszter csütörtökön Újszilváson, ahol a napokban hozott kormányzati intézkedéseket ismertette.

Fotó: AM

Nagy István elmondta, hogy az aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, a hazai termőföld 20 százalékát. Hozzátette, hogy a búzánál elkönyvelt 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány Közép-Magyarország és az Alföld jelentős részén megsemmisült és már a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni – mondta.

Nagy István emlékeztetett, az agrárium gyors és hatékony megsegítésére létrejött aszály veszélyhelyzeti operatív törzs az első ülését követően ötpontos, azonnali intézkedéscsomag bevezetését javasolta. Ezek között szerepel a hiteltörlesztési-moratórium lehetőségének biztosítása a rászoruló mezőgazdasági vállalkozások számára, a gyorsabbá és rugalmasabbá tett biztosítói kártérítési folyamat, a 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keret a tömegtakarmányokhoz, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségeinek 1,4 milliárd forintos támogatása és a lehetőség, hogy a termelők újból benyújthassák kérelmeiket rendkívüli vízhasználati igényükre. A kormány hatékonyságát mutatja, hogy az intézkedések már hétfőn meg is jelentek a Magyar Közlönyben – fűzte hozzá Nagy István.

A miniszter beszélt arról is, hogy azoknak, akik élni kívánnak a törlesztési moratórium lehetőségével, szeptember 15-ig kell nyilatkozniuk és szeptember 1-től kaphatnak fizetési haladékot egészen 2023. december 31. napjáig. Hozzátette, hogy a biztosítói kártérítésekhez október 31-ig kell megtenni a kárbejelentést és a biztosítóknak 14 napon belül ki kell fizetniük az előleget. Előleg igénylésére jogosultak azok a kukorica- vagy napraforgó-termesztéssel foglalkozó gazdálkodók, akiknél az elszenvedett kár eléri a növénykultúránkénti 80 százalékos kárátlagot – fűzte hozzá az agrárminiszter.

Nagy István ismertette, hogy kidolgozták a koncepcióját annak a 3 milliárd forintos támogatásnak, amely a bajba jutott állattartóknak jelent segítséget a tömegtakarmányok szállítási költségeinek finanszírozásában. Hozzátette, a minisztérium tervezi a 400 milliárd forint nagyságrendű területalapú támogatások előlegfizetését is október közepétől.

Megjegyezte azt is, a kormány jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, létrejöttek az öntözési közösségek és több tízmilliárd forint értékben valósultak meg öntözési beruházások. Hozzátette, hogy eddig 45 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák öntözésfejlesztésre és még 70 milliárd forintot terveztek erre a célra.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom