Mezőgazdaság
Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását 2020. szeptember 8-án
Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország 2020. szeptember 8-án visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz elismerését követően sorra nyílhatnak újra az egyes harmadik országi piacok a magyarországi élő baromfi és baromfitermék-szállítmányok előtt.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2020/09/d-150x150.png)
2. kép: Állategészségügyi Világszervezet (OIE) logója
Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország 2020. szeptember 8-án visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz elismerését követően sorra nyílhatnak újra az egyes harmadik országi piacok a magyarországi élő baromfi és baromfitermék-szállítmányok előtt. A márciusi járványkitörésben érintett megyékben szeptember 14-től megszűnik a szállításokat megelőző kötelező tampon vizsgálat, azonban az újabb járványkitörés elkerülése érdekében a telepek újratelepítése továbbra is csak szigorú kontroll mellett történhet.
Az utolsó madárinfluenza miatti területi korlátozást 2020. július 10-én oldotta fel az állategészségügyi hatóság. A belföldi és az Európai Unióba történő kiszállítások ettől kezdve zavartalanul folyhattak.
Hazánk teljes területének madárinfluenza-mentes státuszát – az OIE előírásainak megfelelően – 2020. szeptember 8-tól nyertük vissza. A kedvező besorolásról Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatta valamennyi partnerország illetékes hatóságát a korábban hozott importkorlátozások feloldása érdekében. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza-kereskedelmi-informaciok). Lényeges változás, hogy a mentes státusz visszanyerésével szeptember 14-től a szállításokat megelőző tampon vizsgálatok alkalmazása már nem kötelező.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2020/09/a.png)
3 kép: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) logója
A nemzetközi besorolás változása mellett is fontos hangsúlyozni, hogy a járványvédelmi minimum feltételeket tartalmazó 3/2017-es országos főállatorvosi határozat jelenleg is érvényes. A baromfikat továbbra is zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt zárt helyen kell tárolni. Az előírás célja, hogy csökkenjen a vadmadaraktól való fertőződés lehetősége. A madárinfluenza járvány során érintett gazdaságok újratelepítésére a Baromfi Termék Tanáccsal (BTT) együttműködve új eljárásrend is készült. Ennek értelmében, az újabb járványkitörés elkerülése érdekében, kizárólag a BTT és az állategészségügyi hatóság által is jóváhagyott telepeken történhet meg az újratelepítés. Az előírást megszegők nem csak bírságra számíthatnak, hanem az állami kártalanítási rendszerből is kizárják őket.
Madárinfluenza összefoglaló – 2020.
2020 januárjában 3 Komárom-Esztergomi megyei és 1 Hajdú-Bihar megyei baromfitartó gazdaságban igazolták a vizsgálatok a magas patogenitású madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét. 2020. március 25. és június 5. között Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyében a Nébih laboratóriuma összesen 269 baromfiállományban mutatta ki a betegség jelenlétét. Az intézkedések során 2020-ban több mint 5 millió állatott kellett leölni. A járványvédelmi szabályokat betartó, felelősen gazdálkodó tulajdonosoknak állami kártalanítás jár, amelyek több mint 90%-át, összesen 12,6 mrd Ft-ot, már kifizetett a Nébih.
Forrás: NÉBIH
Kép megnevezése:
- kép: Elpusztult fürj 2020. év tavaszán (kiemelt kép)
- kép: Állategészségügyi Világszervezet (OIE)
- kép: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
Kép forrása:
- kép: Agrojagernews
- kép: Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Facebook oldala
- kép: NÉBIH
Mezőgazdaság
Befejeződött a nyári aratás
Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:
Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_betakaritas-300x200.jpg)
Fotó: PIxabay
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.
Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.
A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.
Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.
A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.
Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.
A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/sugar-485045_1280-300x225.jpg)
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.
Mezőgazdaság
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:
Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_aszaly-300x200.jpg)
A fénykép illusztráció. Fotó: AM
Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.
Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.
Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.
A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.
A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.
Forrás: AM