Keressen minket

Mezőgazdaság

Okos gabonaszondát fejlesztett egy magyar startup

A világon egyedülálló okos gabonaszondát dobott piacra egy magyar fejlesztőkből álló startup. A síktárolókban bekövetkező nedvesedéssel a kezdetek kezdete óta küzdenek a gazdák, de a GrainMonitor olyan automatizált megoldást kínál a problémára, ami néhány éve még elképzelhetetlen volt. A technológia alkalmazását agrármérnökök javaslatai alapján dolgozták ki, egyik legnagyobb előnye pedig az, hogy a szondák három-négy éves akkumulátoridővel rendelkeznek, ez idő alatt még csak tölteni sem kell azokat.

Technológiai újdonsággal segítenek megoldani a raktári kártevők problémáját

A világon egyedülálló okos gabonaszondát dobott piacra egy magyar fejlesztőkből álló startup. A síktárolókban bekövetkező nedvesedéssel a kezdetek kezdete óta küzdenek a gazdák, de a GrainMonitor olyan automatizált megoldást kínál a problémára, ami néhány éve még elképzelhetetlen volt. A technológia alkalmazását agrármérnökök javaslatai alapján dolgozták ki, egyik legnagyobb előnye pedig az, hogy a szondák három-négy éves akkumulátoridővel rendelkeznek, ez idő alatt még csak tölteni sem kell azokat.

2. kép: Mózsa Ferenc a vállalat egyik alapítója

Alig két éve fogalmazódott meg a GrainMonitor ötlete, de tavaly nyáron egy startup konferencián már be is mutatták a prototípust és ezzel egy időben gyakorlatilag elindult a termék gyártása is. Mózsa Ferenc, a vállalat alapító tagja arról beszélt, az okosgabonaszondával sikerült megoldást találni egy olyan problémára, ami évszázadok óta állandó fejtörést okozott a mezőgazdaságban.

A gazdák egészen mostanáig kézi hőmérővel tudták csak megnézni egy síktárolóba helyezett terménykupac belsejében lévő hőmérsékletet, ami nem elég pontos és megbízható. A GrainMonitor ezzel szemben automatizált technológia, amivel időt és energiát spórolhatnak meg a szakemberek.

3. kép: Német István a vállalat másik alapítója

„Miután a gabonát betárolják, a munkatársak elhelyezik a szondákat benne. Rendkívül egyszerű, hiszen még csak zsinórja sincs. Agrár szakemberek javaslatai alapján alakítottuk ki a szempontrendszert, a velük folytatott konzultáció eredményeként 100 tonnánként egy eszközt javaslunk elhelyezni. Ettől persze el lehet térni” – magyarázta az informatikus mérnök a technológiáról, ami 173 ezer gabonafélét termesztő cégnek nyújthat segítséget csak Magyarországon.

Hozzátette a rendszer a szenzorcsövön több ponton mérve óránként egy felhőbe továbbítja az információt, amit applikáción vagy a webes felületen is nyomon lehet követni. Az alkalmazás emellett jelez és SMS-t küld, ha a beállított hőmérsékletet átlépi az egyik szonda.

A nedvesedés a gabona ősellensége

4. kép: A szonda tervezésekor a legújabb igényeket is figyelembe vették a tervezők

A szonda három méteres, a kilógó ponton páratartalmat és felszíni hőmérsékletet is mér, hogy legyen viszonyítási alap a terménykupacban lévő hőmérséklettel.

„Az applikációban létrehozhatunk a valóságnak megfelelő virtuális raktárokat, amikben el lehet helyezgetni a szondákat, és segít a tervezésben. A fejlesztés hatalmas előnye, hogy a szondák három-négy éves akkumulátoridővel rendelkeznek, addig még csak tölteni sem kell, csak lebökni és kihúzni a terménykupacból” – értékelt Mózsa Ferenc.

5. kép: Digitálisan begyűjtött mérési adatok

Ezzel kapcsolatban kiemelte azt is, hogy pontosabban és gyorsabban lehet reagálni így az esetlegesen felmerülő problémákra, és akár trendeket is lehet figyelni. Napok alatt is sok minden történhet, egy felázás vagy egy beázás nagy károkat is tud okozni.

Ha bekövetkezik a nedvesedés, a problémák láncot alkotnak.

„A nedvesedés egy adott gócponton történik, ezáltal elindul egy belső reakció, ami rothadást, penészesedést eredményezhet. A terménykupac ezáltal elkezd hőt termelni, amit tizedre pontosan lehet detektálni az eszközeinkkel. Ha nem kezeljük a gondot, elkezdhetnek szaporodni a kártevők, gombás fertőzések keletkezhetnek, beindulhat a csírázás és az összetapadás folyamata. A fejlesztéssel támogatjuk a megelőzést” – fogalmazott a GrainMonitor alapító tagja.

Technológiai mestermunka 21 évesen

 

6. kép: A különböző raktárakban tárolt gabona mért adatai

A GrainMonitort egy 21 éves fiatalember, Német István fejlesztette, aki még gyakornokként ismerkedett meg Mózsa Ferenccel. Közösen gondolkoztak különböző szenzorok fejlesztésén, és mivel nem volt tétje a dolognak, a türelem meghozta a gyümölcsét.

Ugyan a technológia hőmérője már elérhető volt a piacon, az azokban elhelyezett központi egység egy nagyon komoly fejlesztés. Ami pedig kiváltképpen egyedivé teszi, az a sokéves üzemidő akkumulátorcsere nélkül.

„Technológiailag még hatalmas újítás, hogy a kommunikációra egy olyan hálózatot használunk, amit más nem. Bázisállomást sem kell telepíteni és zsinórral sem kell bajlódni. Egyszerűen kiveszed, bedugod és működik” – mondta Mózsa Ferenc.

Tudósítás forrása: Koczka Máté

Képek megnevezése:

  1. kép: Az okos gabonaszonda munka közben (kiemelt kép)
  2. kép: Mózsa Ferenc a vállalat egyik alapítója
  3. kép: Német István a vállalat másik alapítója
  4. kép: A szonda tervezésekor a legújabb igényeket is figyelembe vették a tervezők
  5. kép: Digitálisan begyűjtött mérési adatok
  6. kép: A különböző raktárakban tárolt gabona mért adatai

Képek forrása:

1., 4. – 6. kép: Koczka Máté

2. kép: https://www.grainmonitor.net/en/

3. kép: https://hu.linkedin.com/in/istvannemet

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom